A kormány már mintegy ezer dolgot, és mindazok ellenkezőjét is állította már Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberről: ki ez az ember pontosan, tényleg ő az-e egyáltalán, akiről a sajtó állandóan cikkez, van-e, vagy nincs ujjlenyomata, körözik, vagy nem körözik stb. Valószínűleg tudatos politikai stratégiát folytat a kormány, amelynek lényege, hogy minél több információ szivárogtatásával teljes zűrzavart keltsen, aztán az igazság végül soha ne derülhessen ki.
Mindenesetre az, hogy nincs minden rendben, és a kormány valódi veszélyt láthat az egész Pharaon-sztoriban, azt jól bizonyítja, hogy a Szijjártó minisztériumához kötődő Magyar Nemzeti Kereskedőház szerződést bontott a szaúdi üzletember cégével.
Fotó: Attock Refinery; Forrás: Magyar Narancs
A Magyar Idők kormánylap több információt is „csepegtetett” Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberről: többek között fény derült arra, hogy tizenegy különböző néven, négy különböző születési dátummal és két különböző születési hellyel körözi az Egyesült Államok, sőt még azt is, hogy az utóbbi néhány évben számos alkalommal járt Európában, megfordult hazánkban, de Franciaországban, illetve Spanyolországban is. Mint kiderült, a magyar hatóságoknak van ujjlenyomata az illetőtől, akit mellesleg legalább 11 névvel rögzítettek az Interpol körözési listáján.
A kormánylap írásából több új dolgot is megtudhattunk: a kormány ugyanis Pharaonról eddig vagy azt mondta, hogy nem is az a Pharaon vásárolgatott itt ingatlanokat, aki a körözött személy, vagy azt, hogy nincs tőle ujjlenyomat, vagy azt, hogy nincs itt, nem volt itt, nem vásárolt ingatlanokat. Régebben attól tájékoztattak minket, hogy a szaúdi üzletember nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, később pedig azt mondta a kormány, ha a „professzor” (ahogy Orbán korábban nevezte) belépne az országba, azonnal letartóztatnák.
Nehéz követni a történetet? Elvesztetted volna a fonalat? Épp ez volt a cél, ugyanis több mint valószínű, hogy tudatos kormányzati stratégiáról van szó. Magyarországon is eljutottunk oda, amit a nemzetközi szakirodalom „az igazságon túli” politika világának nevez, ami azt jelenti, hogy nem az a kérdés, mi az igazság, hanem az a lényeg, ne tudjuk meg, hogy mi nem az igazság. Egy politikai diskurzusban elhangzik minden, és annak az ellenkezője is, amelyből a végén egy hatalmas katyvasz alakul ki.
Ebben a konkrét kérdésben is: több információ is kering, hogy ki ez az ember, ő-e egyáltalán az az ember, akiről szó van, van-e, vagy nincs ujjlenyomata, körözik-e, vagy nem körözik, így a végén már senki sem tudja eldönteni, hogy mi az igazság. Így lehet elérni, hogy ne derüljön ki a valódi igazság. Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója az ATV műsorában beszélt arról, hogy egyáltalán nem új keletű ez a fajta kommunikáció: ezt a jelenséget tapasztalhattuk a Brexit, vagy az amerikai elnökválasztás kampányában, ahol ugyancsak elképesztő sebességgel terjedtek a hírek és az álhírek is – jegyezte meg Pulai, aki szerint ebben a zűrzavarban nem csak az átlag választópolgár, de még a politikai elemzők is talajt vesztenek.
Újabb fejlemény: a Quaestor-szál
Magyar Narancs exkluzív interjút közölt Tarsoly Csabával, a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottjával. Így került szóba a Csepel-sziget északi csúcsára megálmodott új városrész, a Duna City. A Quaestor nagy reményeket fűzött a projekthez, amely óriási bevétellel kecsegtetett. Tarsoly reményei nem is voltak alaptalanok: kormányzati segítséget is kapott a megvalósításhoz. Állítása szerint egyenesen Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma hajtott fel egy befektetőt a Quaestornak, hogy végre beindulhasson a projekt.
A hvg.hu felkereste mindezzel kapcsolatban a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, és megkérdezte tőlük, hogyan kerültek kapcsolatba a szaúdi milliárdossal, valóban ajánlották-e tárgyalópartnernek Ghaith Pharaont, tisztában voltak-e azzal, hogy egy körözött személyről van szó, és ha Tarsoly nem mondott igazat, akkor kértek-e helyreigazítást?
A külügyminisztérium válaszában nem igazán adott választ a kérdések többségére, de azt írták, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investments Projects Agency, HIPA) feladata, hogy magyarországi befektetési lehetőségeket ajánljon külföldi befektetőknek, és hogy nagy magyarországi projektekre keressen befektetőket.
Ezen túl nem tagadták, hogy tényleg ők ajánlották Pharaont Tarsolynak a Duna City-projektnél azzal együtt, hogy e szerint más befektetéseket is ajánlottak Pharaonnak, aki szerintük - mint azt már sokszor leírták - szabályosan, vízummal és tartózkodási engedéllyel volt Magyarországon.
Közben tegnap már mindenre fény derült: tényleg Szijjártóék voltak azok, akik beajánlották a szaúdi milliárdost Tarsolynak.
Egy amerikai titkosszolgálati játszma része lennénk?
Több médium is megpengette már, elsőként talán a 444.hu, hogy Orbánnak tényleg igaza van, és valójában az egész Pharaon-ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. A teljes forgatókönyv az lehetett, hogy az amerikaiak észrevették, hogy a letelepedési kötvényeket kínáló magyar kormány vezetőihez könnyen közel férkőzhetnek a pénzes külföldi üzletemberek, bármennyire gyanús háttérrel is érkeznek. Így érthetővé válik az is, amit a Magyar Narancs írt, hogy úgy tűnik, mintha a magyar titkosszolgálatok azért sem igyekeztek volna annyira Pharaon teljes átvilágításával, mert a szaúdi bankár magas magyar politikai körök tagjaival üzletelt.
Colleen Bell amerikai nagykövet az ATV Szabad Szemmel című műsorában azonban kijelentette, hogy „nincs itt semmilyen játszma”, Ghaith Pharaon egy körözött bűnöző, akit mihamarabb bíróság elé kell állítani. A nagykövet mindezek mellett nem kívánta kommentálni a magyar hatóságok hozzáállását az ügyhöz.
Lázár pár nappal később reagált az amerikai nagykövet szavaira, mint mondta: „Ha Gaith Pharaon annyira veszélyes bűnöző lenne, mint ahogyan Colleen Bell állítja, akkor miért nem kérték az amerikaiak, hogy fogjuk el együtt, miért nem érkezett soha olyan kezdeményezés az elmúlt időszakban az amerikai partnerszolgálatok, vagy szervek részéről, hogy tartóztassuk le Magyarországon?”
Érdekes, a kitiltási botrány idején hatalmas felháborodás volt, hogy mit avatkozik be az USA magyar belügyekbe, most viszont az a baj, hogy miért nem segítettek az amerikaiak magyar kormánynak? Mindenesetre az, hogy nincs minden rendben, és a kormány valódi veszélyt láthat az egész Pharaon-sztoriban, azt jól bizonyítja, hogy a Szijjártó minisztériumához kötődő Magyar Nemzeti Kereskedőház szerződést bontott a szaúdi üzletember cégével.
