A Nemzetgazdasági Minisztérium beterjesztette a parlamentnek a 2017-es adóváltozásokról szóló törvénycsomagot, amely nemcsak az eddig beharangozott járulék- és társaságiadó-csökkentést, hanem számos meglepetést is tartalmaz.
Az adóügyek tekintetében rég nem volt ennyire izgalmas év, mint 2016, mivel a kormány az egyik kezével adott, a másikkal pedig elvett. A társasági adó csökkentésével például több mint 150 milliárd forint marad a cégek zsebében, azonban ez a 150 milliárd forint egy viszonylag szűk csoport kezében koncentrálódik, miközben a kkv-szektor csak marginális nyereséget tud realizálni a csökkentésből. Papíron a járulékcsökkentéssel is jól jár a vállalati szektor, azonban érdemes kivárni, hogy milyen makrogazdasági folyamatok indulnak be: Például könnyen lehet, hogy a béremelések miatt végül még több adót kell majd fizetniük a cégeknek, a magasabb infláció miatt pedig a reálbérek növekedési üteme is mérsékeltebb lehet.
Egyvalamiben azonban biztosak lehetünk. Az idén bejelentett adócsökkentésekkel és béremelésekkel a kormány egyértelműen a 2018-as országgyűlési választásra készül fel - nem szabad megfeledkezni a nyugdíjasoknak szánt 10 ezer forintos Erzsébet-utalványról sem -, ahol visszaszeretnék szerezni a kétharmadot.
Adócsomagok
Nem ez az első adócsomag 2016-ban, mivel tavasszal a 2017-es költségvetéssel együtt már beterjesztettek egy, az adóváltozásokról szóló törvénycsomagot. Az év első felében elfogadott adócsomag nem tartalmazott komolyabb változtatásokat: a kétgyermekes családoknak járó adókedvezményeket emelték, változtattak a cafeteria-szabályokon, valamint néhány termék és az internet áfaterhe alacsonyabb kulcsba került. Ez az adócsomag tartalmazta azt az értelmetlen adóemelést is, amellyel a kormány az autósokat és fuvarosokat szívatta meg.
A most beterjesztett csomag sokkal komolyabb változásokat tartalmaz, köztük a járulékcsökkentéssel, a társasági adó mérséklésével, a plakátadóval, valamint több új meglepetéssel is. A kormánynak nem titkolt célja, hogy az adóváltoztatásokkal a versenyképességet szeretné javítani - a legfrissebb felmérések szerint 2016-ban tovább romlott az ország versenyképessége -, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy másfél év múlva országgyűlési választás lesz, választások előtt pedig kifizetődő lehet a bőkezűség.
Adóparadicsom?
Kétségtelen, hogy az elmúlt hetekben elfogadott adóváltoztatásoknak komoly hatása lesz a következő években. A gazdasági szakértők által régóta várt járulékcsökkentés mérsékelheti a cégekre nehezedő nyomást, azonban korántsem biztos, hogy minden cég ki tudja majd gazdálkodni az ezzel párhuzamosan jelentkező bérdinamikát. Az elmúlt 10 évben a vállalati szektor a régiós versenyképességét csak úgy tudta megőrizni, hogy mérsékelten emelte a béreket, mivel a termelékenységi mutatók nem javultak olyan mértékben, mint a környező országokban. A legkvalifikáltabb munkavállalók ezt azzal jutalmazták, hogy kihasználva az Unión belül megnyíló lehetőséget sorban kivándoroltak, ez mára permanens munkaerőhiányhoz vezetett. Ezért az elmúlt években a cégeknek már magasabb bérfejlesztést kellett végrehajtaniuk, de nem mindenki tudta ezt kigazdálkodni.
Nem véletlen, hogy egyre többen sürgették a járulékcsökkentést, ami hatékony eszköze az élő munkára rakódó költségek mérséklésének. 2016 novemberében a kormány el is fogadott egy tervet, ami több lépcsős járulékcsökkenést tartalmaz, ezzel párhuzamosan pedig a minimálbérek is közel 40 százalékos mértékben fognak emelkedni a következő években - ami nyilvánvalóan hatással lesz a többi szektorra is. A kormány által elfogadott változásoknak azonban van egy hátulütője: a magasabb bérek magasabb költségeket is jelentenek a cégek számára, és mivel a járulékcsökkentés ellenére az adóék továbbra is nagyon magas marad Magyarországon, a helyzet koránt sem fog javulni olyan mértékben, mint ahogy azt sokan várják. A magasabb béreket nem feltétlenül tudja minden cég kigazdálkodni, ezzel a kormány is számolt, így azt is bejelentették, hogy a társasági adó egységesen 9 százalék lesz 2017-től.
Az Európai Unióban Magyarországon ezzel egyedülállóan alacsony lesz a társasági adó, mondhatni olyan szintre süllyed, mint egy adóparadicsomban. Nem véletlen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett friss adócsomagban az illetékekre vonatkozó minimum határhoz is hozzá kellett nyúlni, mivel ez a szint az eddigi törvény alapján adóparadicsomnak minősülne. A rekord alacsony társasági adótól azonban nem kell azt remélni, hogy majd mindenki nálunk fog kilincselni, hogy új telephelyet szeretni létesíteni, hogy a hazai vállalati szektort számos egyéb komoly adóteher sújtja, például az iparűzési adó - amely mértéke már eléri a társasági adóét -, vagy éppen azok a különböző különadók, amelyek miatt az elmúlt években Magyarország nem volt vonzó célpont.
Az új csomag több, eddig nem ismert változtatást is tartalmaz. A kormány például hozzáigazítja az ehot a szociális hozzájárulási adóhoz (ez a járulék hivatalos megnevezése), így annak adókulcsa 27 százalékról 22 százalékra csökken. De azokra a cégekre is gondoltak, aki a kiva (kisvállalati adó) szerint adóztak - mivel ők szochot nem fizetnek -, a rájuk vonatkozó adókulcs 2017-ben 16 százalékról 14 százalékra csökken, 2018 pedig 13 százalékra. Ezzel a kiva-adóalanyok is lehetőséget kapnak, hogy versenyképesebb bérekkel tudjanak előrukkolni, ami nem egy elhanyagolandó szempont manapság.
A fő kérdés azonban az, hogy a kormánynak sikerül-e érdemi eredményeket elérnie az adócsökkentések által. Például hiába lesz magasabb a bérdinamika a következő években, a termelékenységi mutatók ettől még nem fognak javulni, a cégek többsége pedig nem feltétlenül tudja majd kigazdálkodni az egyre magasabb béreket, így végül áremelést kell végrehajtaniuk. Az elmúlt évekhez viszonyítva magasabb lehet az infláció, így összességében a reálbérek emelkedése el fog maradni a nominális szinttől. Ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott törvénytervezet is fogalmaz, a kormány célja a versenyképesség javítása, azonban ezt csak és kizárólag adócsökkentéssel nem lehet elérni - ez csak az egyik faktor a sok közül -, szükséges lenne olyan beavatkozás is, ami a termelékenységet javítja.
Azért nem mindenki jár jól...
Az új adócsomagnak lesznek vesztesei is, mégpedig a kültéri hirdetésekkel foglalkozó cégek: 2018 januárjától módosul a helyi adókról szóló törvény, amelynek értelmében a reklámhordozók (kültéri plakátok) után adót szedhetnek be a települések. A javaslat azt is rögzíti, hogy a reklámadó utáni építményadó esetén az adó alanya a reklámhordozó tulajdonosa lesz. Ennek legmagasabb négyzetméter összege évente 12 ezer forint lesz, de az önkormányzatok maguk szabhatják meg az adó mértékét.
Eléggé nyilvánvaló, hogy az új javaslat a Simicska-Orbán háború része, amellyel a Simicska Lajos által részben kontrollált kültéri plakátpiacon próbálják a vállalkozó helyzetét rontani.
Ez már osztogatás?
Az adócsökkentésekkel kapcsolatban mindig felmerül annak lehetősége, hogy az adott kormány a választások előtti évre időzíti a kiadásnövelést, vagy éppen bevételcsökkentést, és ez most sincs másképpen. A munkaerőpiacon kialakult drasztikus helyzet miatt a kormánynak mindenképpen lépnie kellett, az időzítés pedig a legjobb, hiszen az adócsökkentések, és az ezzel párhuzamosan futó béremelések miatt javulhat annak az esélye, hogy 2018-ban a Fidesz ismét tarolni fog.
Nem elhanyagolható szempont, hogy a kormány is tisztában van azzal, hogy javítani kell az ország versenyképességén. Ahogy arra már többször is felhívtuk a figyelmet, adócsökkentéssel csak mérsékelt hatást lehet elérni. A legújabb PISA-tesztek például azt mutatják, hogy az oktatás színvonala mélyrepülésben van, az oktatás minősége pedig szoros összefüggésben van a humán tőke minőségével, ami pedig szoros kapcsolatban van a termelékenységgel. Magyarország könnyen a drága, de nem minőségi munkaerő országává válhat a régióban, így hiába leszünk bizonyos adónemek szempontjából adóparadicsomnak tekinthető ország, összességében egyáltalán nem leszünk vonzóbbak a külföldi vállalatok számára. Ha valódi javulást szeretnénk elérni, akkor komplexebb beavatkozásra lenne szükség a kormány részéről, ez viszont választási szempontból korántsem olyan könnyen eladható szlogen, mint egy adócsökkentés, vagy a minimálbér megemelése.
