A kormány megállapodása értelmében a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. Ennek ellenére folytatódik a bérharc, hogy a garantált bérminimum feletti kategóriákban is legalább két-számjegyű béremelés legyen. A megemelkedett bérköltségből viszont jó nagyot kanyarít magának az állam, egy év alatt akár 90 milliárdot. Ráadásul nehéz helyzetbe hozza ezzel a kis- és középvállalkozásokat, amely munkahelyek megszűnésével járhat. Ezenfelül az uniós átlaghoz, és a V4-ekhez képest is rosszul teljesítünk a bérszínvonal mértékét és adózási versenyképességünket nézve.
Beharangozott növelés
A kormány megállapodása értelmében a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban tovább folytatódik a minimálbér-emelés újabb 8, és a bérminimum-növelés 12 százalékkal, és további 2 százalékkal csökkennek a járulékok. Ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően.
Emellett a miniszter ígéretet tett arra, hogyha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor kezdeményezni fogják, hogy 2018. január elsejével tovább csökkenjenek a munkáltatói járulékok 0,5 százalékkal, elérve így a 2,5 százalékos csökkenést.
Ahogy elmondta, a miniszterelnöknek tett ígéretének megfelelően „elment a falig”, ahogy a bérmegállapodásban szereplő minden partner.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is elégedett volt, elmondta, hogy sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ért véget a bérharc, ugyanis szeretnék elérni, hogy a garantált bérminimum feletti bérkategóriákban is legalább két-számjegyű béremelés legyen.
Játék a számokkal
A béremelés nem hangzik rosszul, ám ha megnézzük a számokat, mérséklődhet az öröm. A minimálbér 15 százalékos emelése az eddigi 111 ezer forinttal szemben 127 ezer 650 forint bruttó bért jelent. A magasabb bruttó bér ellenéri is 1.637 forinttal csökken a munkáltatók által fizetett adó a szociális hozzájárulási adó 27-ről 22 százalékra való csökkentése következtében.
A munkaadók teljes bérköltsége ennek következtében a bruttó bérek 16 ezer 650 forintos emelkedése mellett „csak” 15 ezer 13 forinttal emelkedik. Ez minden minimálbéres után 5 ezer 578 forint plusz befizetés, köszönhetően a megemelkedett összeg után fizetendő járulékoknak és szja-nak. A megemelt minimálbér összegének teljes adótartalma ennek következtében, minden egyes minimálbéres után, 3 ezer 941 forint plusz adóbefizetést von maga után. Így az állam megkap 3 ezer 841 forintot a megemelkedett bérköltségből, és 11 ezer 72 forint jár a minimálbéren dolgozónak.
Még rosszabb a helyzet a garantált bérminimumon alkalmazott dolgozók körében. Akik szakmunkás végzettséget igazolnak, vagy egyetemi diplomával rendelkeznek, azok jogosultak erre a kifizetésre. A garantált bérminimum 25 százalékos emelése az eddigi 129 ezer forinttal szemben 161 ezer 250 forint bruttó bért jelent. Ez a munkaadók adófizetését 1 ezer 127 forinttal növeli, annak ellenére, hogy a fizetendő szociális hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökken. A munkaadók teljes bérköltsége ennek következtében a bruttó bérek 32 ezer 250 forintos emelkedése mellett 33 ezer 379 forinttal emelkedik. Ez minden egyes bérminimumos után 11 ezer 933 forint plusz adóbefizetést jelent az államnak, és 21 ezer 446 forintot a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknak.
2016-ban becslések szerint kb. 260 ezer dolgozó kapott minimálbért, és 540 ezer fő garantált bérminimumot. Ezt megszorozva az adófizetési többlettel 13 milliárd forintot fizetnének be a munkaadók éves szinten a minimálbéresek után, valamint 77 milliárdot a bérminimumot kapó dolgozók után. Ez összesen kb. 90 milliárd forint közvetlen plusz bevétel az államnak.
Magukra hagyott kkv-k
A kis- és középvállalkozói szektor érdek képviseleti szerve, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint ez súlyos helyzetbe hozza a kkv-szektort.
A kiskereskedelmi tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások személyi jellegű ráfordítása az üzemelési költség több mint 50 százalékát is kiteheti, ezért a 2017-re tervezett emelés több ezer kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozást tehet tönkre.
A versenyszférában kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók 75 százalékát, miközben a nagyvállalatoknál csak a dolgozók mintegy 25 százaléka dolgozik. Ez azt is jelenti a szövetség szerint, hogy a munkahelyeket elsősorban nem a nagyvállalatok, hanem kkv-k biztosítják a magyar munkavállalók számára. Arra figyelmeztetnek, hogy ha a kkv-szektor ellehetetlenül, a munkaadók csökkenésének számával a foglalkoztatottak száma is csökkenni fog. Már a pékek is jelezték, hogy csak úgy tudják kitermelni a jövő évi béremelést, ha 30 százalékkal drágábban adják a kenyeret.
Elszomorító a nemzetközi viszonylat
A járulékcsökkentés ellenére az adóék (a teljes bérköltségre rakódó állami elvonások aránya) továbbra is magas marad, a bérköltség alapú versenyképességünk tehát számottevően nem javul. Ráadásul a rendszer teljesen lineáris az egykulcsos adó miatt, így ugyan annyit adózik a minimálbéres és én az is, aki ennek többszörösét viszi havonta haza.
Az adórendszer más országokban nem lineárisan terheli a munkajövedelmeket, ezért van az, hogy míg a (gyermektelen, így családi adókedvezményben nem részesülő) átlagkeresők esetében az idei magyar adóék „csak” a hatodik legmagasabb Európában, addig az alacsony jövedelműek körében már a második helyen szerepelünk.
A magyar adóék a jövőre tervezett 2 százalékpontos csökkentésnek köszönhetően 46,2 százalékra mérséklődhet, 2018-ban pedig, ha a járulékcsökkentés mértéke 2,5 százalékpont lesz, akkor az adóék tovább zsugorodhat, akár 45 százalékra. Ez az átlagbér esetében nem jár pozíciójavulással az uniós adóék-toplistán, továbbra is a hatodik helyen lehetünk (ha a többi országnál nem változnak a számok).
Az alacsony jövedelműek, akik az átlagbér 67 százalékát viszik csak haza, Belgium után Magyarországon vannak a legnagyobb adóékkel sújtva.
A V4-ek közti viszonylatban szintén nem állunk versenyképességi lista élén. Egyedül csak a magas jövedelmek tekintetében érjük el Csehország adóékét. Az átlagbér, és az alacsony jövedelmek esetében a többi V4-ország két év múlva is jóval versenyképesebb lesz Magyarországnál az adóék szempontjából.
Ráadásul járulékcsökkentést csak a munkaadók kapnak, a munkavállaló bruttó bérének továbbra is 33,5 százalékát teszik ki a személyi jövedelemadó és a tb-járulék. Az átlagbér felét kereső alacsony jövedelmű munkavállalók 33,5 százalékos magyarországi adó- és járulékterhelése az EU-ban a legmagasabbnak számít.
Az uniós átlaghoz képest tehát magas adóék és alacsony bérszínvonal jellemzi Magyarország helyzetét. Az állam rátelepedik a dolgozókra és ellehetetleníti kkv-szektort, visszavetve ezzel Magyarország versenyképességét és a felzárkózás lehetőségét. A minimálbér-emelés nagyon is szükséges, ám annak gazdasági környezetre gyakorolt hatásainak figyelmen kívül hagyása hosszú távon inkább ront a helyzeten, mint javít.