Még teljesen be sem vezették a nappalis egyetemisták és diákok pénzkereső munkája után járó szabadságot, a kormány már meg is szüntette azt. Mostani döntésesével a Fidesz az egyik legfontosabb munkavállalói jogtól fosztja meg az iskolaszövetkezet tagjait. A döntés azért felháborító, mert ezzel a lépéssel a még májusban módosított iskolaszövetkezeteket érintő szabályozások egyetlen pozitívumát is eltörölték, amelyet csak azért hoztak, hogy Budapest könnyebben megszabaduljon az egyik uniós kötelezettségszegési eljárástól. Amint Brüsszel megszüntette az eljárást, a kormány azonnal elvette a tavasszal még megadott plusz jogokat.
A kormány másfél év alatt már hatszor (!) módosított az iskolaszövetkezeteket érintő szabályozásokon, és ahogy az előző alkalmak során is, jó szokásához híven a Fidesz képviselői indítványként terjesztette a Ház elé javaslatait, így megspórolva azt, hogy bármi egyeztetés legyen a törvénymódosításról. A trükközések, azok mennek, a diákok érdekeinek a képviselete már kevésbé.
A parlament tavaszi döntése alapján mintegy 160-170 ezer diák számára január elsejétől járt volna kötelezően a fizetett szabadnap 13 munkanap után, a kormány azonban most visszavonta mindezt, ami azért rendkívül problémás, mivel a még májusban módosításra került iskolaszövetkezeteket érintő szabályozásoknak gyakorlatilag ez volt az egyetlen pozitívuma.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával rugalmasabbá, egységesebbé válik az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályozás, működésük javul. A fideszes törvénymódosítás indoklása szerint a nappalis hallgatók az iskolaszövetkezetben nem munkaviszonyban dolgoznak, hanem „sajátos külső szolgáltatás nyújtására irányuló” jogviszonyban, „főállásuk” pedig az iskola, így lényegében amúgy is csak szabadidejük terhére vállalhatnak bármiféle pénzkereső tevékenységet, ezért nem jár nekik a szabadság.
Az ellenzék szerint azonban, mostani döntésével a kormány, az egyik legfontosabb munkavállalói jogtól fosztja meg az iskolaszövetkezet tagjait. Ráadásul ezzel a lépéssel a még tavasszal meghozott módosítások egyetlen pozitívumát is eltörölték. Nyugodtan lehet így fogalmazni, hiszen a korábbi változtatásokkal példátlan jogfosztást követett el a kormány: a még májusban elfogadott módosítójával kivette az önálló fejezetként szereplő iskolaszövetkezeti foglalkoztatást a Munka törvénykönyve hatálya alól úgy, hogy a diákok foglalkoztatását részben a Polgári Törvénykönyvvel, részben a szövetkezeti törvénnyel szabályozták.
Ez a lépés azért volt rendkívül problémás, mivel a Munka törvénykönyve a legnagyobb védelmet adja és a legtöbb garanciát biztosítja az összes munkavállalónak a jelen törvények közül. A törvénymódosításnak köszönthetően azonban ezek a biztosítékok és garanciák egyszerűen eltűntek az iskolaszövetkezetben dolgozók számára.
(Korábbi cikkünkben felhoztunk már néhány példát, hogy miért problémás az egész változtatás, és milyen hátrányos megkülönböztetéssel járhat a törvénymódosítás.)
Nem először trükközik a kormány a diákok jogaival...
Az iskolaszövetkezeti rendszer 1983 óta létezik, és igazi hungarikumnak tekinthető: ehhez hasonló piaci szerepet betöltő szervezeti formára nincsen példa külföldön. Egy olyan speciális szabályok alapján működő, gazdálkodó szervezetről beszélünk, amely nappali tagozatos diákok részvételével működik, és számukra az időbeosztásukhoz igazodó munkalehetőségek felkutatásával és lebonyolításával foglalkozik. Mivel ez a foglalkoztatási forma legális munkavégzést tud nyújtani, így az iskolaszövetkezetek segítenek abban, hogy a diákokat ne a fekete- és szürkegazdaságban foglalkoztassák.
Évente mintegy 180-200 ezer diákot érint a diákmunka, közülük 130 ezren végzik azt iskolaszövetkezeteken keresztül. A Fidesz egyik nagy trükkje volt még 2011-ben, hogy adminisztratív eszközökkel elérte, ez a szám megjelenjen a foglalkoztatottsági statisztikában: korábban ugyanis a Munka törvénykönyve nem szabályozta ezt a speciális jogállást, azonban hála a Fidesz „leleményességének”, a változtatások után rövid időn belül közel 3,5 százalékkal növekedhetett a foglalkoztatottak száma.
Ami a legdöbbenetesebb, hogy az iskolaszövetkezeti érdekvédelmi szervezetek a májusi jogfosztáshoz asszisztáltak, és egyáltalán nem emelték fel a hangjukat. Sőt, Kott Zoltán, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) alelnöke egyenesen üdvözölte az egészet, ezáltal a Fidesszel közösen küzdve a diákok érdekei ellen. Mindez azért döbbenetes, mert az iskolaszövetkezeteknek nemcsak munkáltatói, hanem érdekvédelmi feladata is lenne.
Jól átvertük Brüsszelt?
A mostani módosítások hátterében egy brüsszeli kötelezettségszegési eljárás állhat. Most már egyértelműnek tűnik, hogy a kormány anno a fizetett szabadnapokat azért vezette be, amint most már láthatjuk, csak átmenetileg, hogy könnyebben szabaduljon meg az egyik uniós kötelezettségszegési eljárástól.
Az EU álláspontja szerint fizetetté kellett tenni a szabadságot a diákok számára, mert a korábbi magyar szabályozás ezt a jogviszonyt (atipikus) munkaviszonyként szabályozta. Ha pedig munkaviszony, akkor az EU szabályai szerint ez jár. Az uniós eljárás miatt nem volt elkerülhető a fizetett szabadnap törvénybe iktatása. Ahogy megszűnt az eljárás, ezt a plusz jogot a kormány most elvette. A tavaszi módosítás tehát csak az EU átverésére volt jó, a diákok érdekeit egyáltalán nem szolgálta.
Rendkívül figyelemreméltó az is, hogy másfél év alatt már hatszor (!) módosítottak az iskolaszövetkezeteket érintő szabályozásokon, és ahogy az előző alkalmak során is, jó szokásához híven a Fidesz képviselői indítványként terjesztette a Ház elé a most tárgyalt javaslatot, így megspórolva azt, hogy bármilyen egyeztetés legyen a törvénymódosításról. A trükközések mennek, a diákok érdekeinek képviselete már kevésbé.
