Bár már eltelt néhány nap az új évből, mi mégis megidéznénk az elmúlt esztendőt: ma legolvasottabb tavalyi blogjainkat gyűjtöttük egybe, ezután a legolvasottabb Ígéretmérőket, Hantákat és Szélkakasokat idézzük fel, majd végül 2016 legnépszerűbb elemzéseinket mutatjuk be.
Most tehát ahelyett, hogy szubjektív listákat állítanánk össze saját írásainkból, inkább sorra vesszük azokat a témákat, amelyeket Ti a legérdekesebbnek találtatok.
Írásainkban sokat foglalkoztunk a TV2 sorsával, hogyan szállta meg a csatornát a Fidesz. A közmédia hamisításainak összegyűjtése szintén sok olvasót vonzott az elmúlt esztendőben. A slágertéma, azaz a kvóta-népszavazás, illetve Orbán Viktor berezelése is felkerült listánkra. Írtunk a BKV finanszírozásának a kérdéséről, továbbá arról is, hogyan készül Orbán több mint 200 milliárdot a Budai Várra költeni, csak azért, hogy szerinte a miniszterelnöki ranghoz méltó helyre költözhessen.
Legtöbben a Tárki által készített Társadalmi Riport című szociológiai kiadvány legfőbb megállapításainak az ismertetését olvasták el 2016-ban, amelyből kiderült, sajnálatos módon hazánkban rendkívül sokan élnek nyomorban, kilátástalan körülmények között. Erőtlen a magyar középosztály. Baj van az oktatással, az egészségüggyel, továbbá rendszerszintű korrupció épült ki.
6. helyezett: Kirúgott műsorvezetők és zuhanó nézettség – Így szállta meg a Fidesz a TV2-t (2016.04.05)
Szalai Vivien kinevezésével új éra kezdődött a TV2 háza táján: jelentős elbocsátások és személycserék után a csatorna készen állt arra, hogy a bármifajta szakmai kritika nélkül sugározza a fideszes pártpropagandát. Az új igazgató áldásos tevékenységét rövid távon is lehetett látni: a munkatársak úgy menekültek a csatornától, mint a süllyedő hajóról, a nézettség pedig negatív rekordokat döntögetett.
A TV2 „fideszesítése” már igen régóta szerepelt Orbánék tervei között: a párt gazdasági hátországa a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta ügyködött azon, hogy magas nézettségű kereskedelmi televízióra tegyen szert. Végül tavaly év végén indult el a dulakodás az addigra már kegyvesztett Simicska Lajos és Andy Vajna kormánybiztos között, hogy ki is kaparinthatja meg a csatornát. Idén januárra azonban lezárult az ügy: hivatalosan is az állami kaszinókoncessziókon óriásit kaszáló Vajna lett a tulajdonos, a vásárláshoz pedig közpénzből kap majd hitelt.
Forrás: zeroz3ro.tumblr.com
5. helyezett: Hazugsággyár az M1-en – Így manipulál és kelt gyűlöletet a közmédia a te pénzedből (2016.09.13)
Alapból rendkívül nehéz az egész menekültválság objektív bemutatása, pláne akkor, ha egyes médiumok a hírek torzításától, sőt, hamisításától sem riadnak vissza, csak azért, hogy még nagyobb pánikot keltsenek. A problémát csak súlyosbítja, ha éppen a közmédia az, amelyik az adófizetők pénzéből követi el a legnagyobb manipulálásokat.
A kerítésen keresztüli gyermekátdobásokról adtak hírt, miközben ilyen nem történt, máskor pedig tényként közölték, hogy lövöldözés történt a Los Angeles-i repterén: azonban ez sem volt igaz. A 2016 szeptemberében megjelent blogunkban az addigi legnagyobb közmédia által elkövetett hamisításokat gyűjtöttük össze:
4. helyezett: Orbán berezelhetett a közvélemény-kutatások láttán. Már nem is fontos a részvételi arány? (2016.10.01)
Rendkívül undorító politikai kampányon voltunk túl 2016 október legelején: mint megtudhattuk, a migránsok elveszik a romák segélyét, Csepelen az önkormányzati lakásokat, illetve persze nekik valójában több pénzük van, mint amennyi tíz jászberényi lakos bankszámláján található. A kormány legalább 10 milliárdot költött a gyűlöletkampányra, a közvélemény-kutatások azonban előrejelezték, hogy nagy valószínűséggel nem fognak elmenni elegen a népszavazásra, így nem lesz átugorva az érvényességi küszöb. Nem is csoda, hogy Orbán már arról kezdett el beszélni a népszavazás előtt 2 nappal, hogy neki már az is elég, ha a nemek többségben lesznek.
3. helyezett: A 65 év felettieken csattan az ostor a BKV finanszírozása miatt? (2016.02.15)
Tarlós István 2015 szeptemberében fordult a miniszterelnökhöz a BKV finanszírozása ügyében. Novemberben pedig már azzal fenyegetőzött, hogy ha az állam nem kompenzálja azt a 31 milliárd forintot, amelytől a BKV az elővárosi közlekedés és a jegykedvezmények miatt esik el, akkor a buszok csak a főváros közigazgatási határáig járnak majd. A megoldás a HÉV államosítása lett.
A hiány másik forrása: az utazási kedvezmények. Ennek legnagyobb szeletét a 65 év felettiek jelentik. A Budapesti Közlekedési Központ kimutatása szerint ez 350 ezer embert érint, és „a fedezetlen mentesség” vesztesége 8 milliárd 71 millió forint a fővárosban évente. Tarlós elmondása szerint célja nem a kedvezmény megszüntetése, hanem hogy az állam legalább egy részét térítse vissza. Erre a kormány közleményben garantálta a 65 év felettiek ingyenes utazását.
A 70 év felettiek ingyenes utazását közvetlenül a rendszerváltás előtt a Németh-kormány vezette be. Ezt terjesztette ki a Horn-kormány 1998-ban a 65 év felettiekre. A kedvezmény azóta túlélte az össze kormányt, hiába voltak javaslatok a módosítására, mára kijelenthető, hogy a magyar politika szent tehene lett.
2. helyezett: Várfoglalás: újabb 200 milliárdot költünk Orbán értelmetlen megalomániájára (2016.03.31)
A Budai Vár megújításával kapcsolatos fenntartásai miatt 2016 márciusában lemondott a Nemzeti Hauszmann Tervet jegyző Hauszmann bizottság három tagja is. A döntésük fő okaként azt jelölték meg, hogy a kormány döntéseiről az újságokból értesültek, a fejlesztésekről a testület nem folytathatott vitát, és azok nem illeszkednek semmilyen hosszabb távú fejlesztési koncepcióba, továbbá teljesen átgondolatlanok.
A Várnegyed felújítása, továbbá Orbán és a kormányzat egy részének odaköltözése legalább 200 milliárdba kerül az adófizetőknek, ebből azonban sem a szakma, és a közvélemény kutatások szerint az emberek sem kérnek. Orbánnak 2002-ben még csak a Sándor-palota kellett, most azonban, úgy, ahogy a felcsúti kisvasút esetében – amit ha támadnak, meghosszabbítjuk Bicskéig – már az egész vár kell.
1. helyezett: A legtöbb magyar mintha nem is Európában élne I. – Lesújtó kép rajzolódik ki a Tárki kutatásából (2016.11.14)
A Tárki kétévente adja ki Társadalmi Riport című szociológiai kiadványát, amely átfogó és naprakész képet ad a magyar társadalom állapotáról. Amennyiben Magyarország egy páciens volna, a kórkép sajnos nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve. Továbbra is rendkívül sokan élnek nyomorban, kilátástalan körülmények között. Erőtlen a magyar középosztály. Baj van az oktatással, az egészségüggyel, rendszerszintű korrupció épült ki, de tanulságosak a gazdaság szerkezetével foglalkozó fejezetek is. Az első részben a társadalmat érintő adatokat mutattuk be a Tárki kutatásai alapján.
Forrás: budapestbeacon.com
A szegénység mérésére többfajta módszer létezik, ám mind a relatív szegénységi, mind az anyagi deprivációs-mutató szerint csökkent valamelyes a nélkülözésben élők száma. A tanulmány szerint 2009-ben még a magyarországi népesség több mint fele, 53 százaléka élt valamilyen anyagi javaktól megfosztottan, ez 2015-re már 37 százalékra csökkent. A képet azonban árnyalja, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarország helye semmit sem változott, továbbra is csak Románia és Bulgária lakossága van rosszabb helyzetben.
A Tárki kutatóinak eredményeiről elmondhatjuk, hogy amennyiben összességében nézzük a fogyasztást, iskolázottsági szintet, életszínvonalat, életstílust, nyitottságot, nyelvtudást, toleranciát, a magyar társadalom nagyjából egyharmada él Európaiként és nagyjából ennyi ember képes arra, hogy európai társainak partnere legyen. Sajnos egyelőre nem sok jel mutat arra, hogy az életszínvonalat tekintve a jövőben radikális javulás történjen.
