Utolsó részéhez érkezett visszatekintő összeállításunk. A jövő héttől mi is újabb vizekre evezünk, de még egy utolsó pillantást vetünk a mögöttünk hagyott esztendőre. A mostani blogban a legolvasottabb elemzéseinket mutatjuk be.
2016 a média totális fideszes letarolásáról szólt, elemzésünkben ennek folyamatát mutattuk be. Írtunk a magyar gazdaság mélyrepüléséről, illetve a rendkívül magas hazai munkaerőhiányról. Bemutattuk a Fidesz-barát intézményi struktúra kiépülését, a szakszervezeti érdekérvényesítés gyengülését, továbbá a magyar társadalom jelenlegi elkeserítő állapotát.
6. helyezett: Így tarolta le a médiát a Fidesz 2016-ban
2010 óta a Fidesz folyamatosan építi le és formálja neki tetszőre a magyar médiapiacot: a politikai nyomásgyakorlástól a tulajdonosi szerkezet kierőszakolt átalakításán, a gazdasági kivéreztetésen keresztül a hatósági, az állami és a jogi eszközök használatáig, szinte mindenre akadt példa. A 2016-os évben a kormánypárt még magasabb fokozatra kapcsolt. Az év elején Andy Vajna kaparintotta meg a TV2-öt állami kölcsönből, megszűnt az ingyenes Metropol és helyére jött a Lokál. A Mediaworks Hungary Zrt. bekebelezte a Pannon Lapok Társasága Kft.-t, továbbá elhallgatott a Class FM, beszántották a Népszabadságot.
Hogy miért lett a szabad média bedarálása ilyen sürgős? 2017-ben már indul a választásai kampány, így a Fidesz számára kulcsfontosságú lett, hogy még a csapból is a kormánypropaganda folyjék. Orbán most okosabban fogott neki a maradék szabad média teljes letarolásához: korábban gyakorlatilag a teljes Fidesz-média egyetlen ember, Simicska Lajos kezében összpontosult, most azonban több, korábban a médiát kerülő kormány közeli személy jelent a médiapiacon: Schmidt Mária, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Matolcsy György körei is bejelentkeztek, az állam pedig tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel járult hozzá a terjeszkedésükhöz.
5. helyezett: Éllovasból sereghajtó – A magyar gazdaság mélyrepülése
A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején a régióban még sokan pozitív példaként emlegették a magyar gazdaságot, 10-15 év alatt viszont 180 fokos fordulatot vett a csoda. Tankönyvi példaként lehetne bemutatni, hogy az inkompetens gazdaságpolitikai döntéshozók hogyan képesek elrontani mindent, amit csak lehet, miközben ennél sokkal többre lettünk volna képesek a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Szlovákia és Lengyelország jó példája annak, hogy bátor és transzparens döntésekkel jelentős fejlődést lehet felmutatni akár rövid távon is. Nem véletlen, hogy a régióban pozitív példaként ezt a két országot szokás emlegetni – közülük is Szlovákia tudott kiemelkedő eredményeket elérni, hiszen 2005 környékén a 10 százalékos GDP-növekedésnek a világon mindenki csodájára járt.
Mindeközben a magyar gazdaság egyre jobban lemaradt a régióban, a pénzügyi világválságból 7 év alatt tudtunk kilábalni, összességében pedig sereghajtóvá váltunk a térségben. Az összkép még rosszabb, ha megpróbálunk kitekinteni a jövőbe, mivel köztudott, hogy az uniós transzferek tartják életben az országot. A magyar kormány pedig képtelen belátni, hogy strukturális átalakítások nélkül nem lehet előrelépni ebből a helyzetből. Elemzésünkben annak jártunk utána, hogy hol rontottuk el, mit csináltak jobban a régió többi országában, is hol tudnánk javulást felmutatni.
4. helyezett: A Fidesz-barát intézményi struktúra kiépülése
Az elmúlt években a Fidesz különböző intézeteket, archívumokat, központokat hozott létre adófizetői pénzekből, amelyek legfőbb feladata a kormánypárt érdekeinek a kiszolgálása. Az elemzésben felsorolt intézmények egy része nem is folytat valós tudományos munkát, mivel a legfőbb céljuk a Fidesz holdudvarához tartozó értelmiségi kör kifizetése, illetve a kormánypárt számára fontos történelmi események megfelelő interpretálása.
Ide tartozik az is, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében több intézményt is megszüntetne a kormány. Az intézkedés mintegy ötven szervezetet érint, amelyek többsége várhatóan jogutódlással megszűnik, illetve beolvasztják egyes minisztériumok alá. A bürokráciacsökkentés e módja azonban problémás, mivel egy ilyen lépéssel a minisztériumok alá rendelt intézményekben előfordulhat, hogy még közvetlenebbül kell majd megvalósítani a kormánypártok politikáját. Ezen kívül például a Klik létrehozása és működése is jól mutatja, hogy egy ilyen jelentős központosítás nem biztos, hogy csak jó irányban sülhet el.
Érdekesség, hogy a most megszűnő, illetve beolvasztásra kerülő intézmények között olyanok is vannak, amelyek például csak 2 éve alakultak. Úgy tűnik, ennyi idő elég volt, hogy bebizonyosodjon, ezekre az intézményekre nincsen feltétlenül szükség
3. helyezett: Itt a szakszervezeti érdekérvényesítés vége?
Az új Munka törvénykönyvével a kormánypárt végső rohamot indított a szervezett érdekvédelem ellen. A Fidesz hatalomra kerülése óta ebben a dologban alapvetően konzervatív értékeket képvisel: tehát munkavállalókkal szemben a vállalkozók, a munkáltatók érdekeit védi. Éppen ezért elmondható, hogy a kormánypártok klasszikus jobboldali pártként viselkednek: e körben teljes mértékben érvényesül a munkavállalói jogokat legjobb esetben is másodlagosnak tekintő konzervatív ideológia.
Ezzel összefüggésben a szervezett érdekérvényesítés lehetőségeit is jócskán megnyirbálták: a szakszervezetek elhallgattatására átálltak az egyedi támogatási szerződéses modellre, amelyben az állam nem normatív módon, hanem egyedi döntésekkel juttat forrásokat a szakszervezeteknek. Ettől azok függőségi viszonyba kerülnek, így csökken az érdekérvényesítés hatásfoka és a beléjük vetett munkavállalói bizalom is.
A kormány a sztrájktörvény módosítását is felhasználta a munkavállalók érdekérvényesítései eszköztárának csorbítására: annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez (pl. közforgalmú tömegközlekedés, távközlés, áram- víz- gáz- és egyéb energiaszolgáltatók), csak úgy gyakorolható a sztrájkjog, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A törvény azonban nem definiálja, mi is az, a „még elégséges szolgáltatás”.
2. helyezett: A magyar munkaerőpiac problémái: alacsony bérek, sok közmunkás és súlyos munkaerőhiány
Magyarországon az elmúlt 5 évben kedvezően alakultak a munkaerő-piaci folyamatok, ha statisztikai szempontból nézzük azokat. Mélyebben megvizsgálva azonban hamar rájöhetünk, hogy nem történt semmilyen csoda, és még csak nem is a Fidesz gazdaságpolitikájának egy pozitív hozadéka a foglalkoztatás ugrásszerű megemelkedése. Ha röviden össze szeretnénk foglalni, akkor a folyamat inkább megmagyarázható a konjunktúra ciklusokkal (gazdasági visszaesés, majd kilábalás). Emellett fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatottak számának növekedéséért 50 százalékban a közmunkaprogram és külföldön dolgozók statisztikai beszámítása volt a felelős.
A kedvező munkaerő-piaci folyamatokról szóló győzelmi jelentéseket tovább árnyalja, hogy miközben valóban jelentősen csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon, a munkaerőhiány számos szektorban egyre súlyosabb lett. Az utóbbi években ráadásul a munkaerőhiány heterogenitása is egyre erősebb lett. Már nemcsak arról kell beszélnünk, hogy IT-szektor szereplői kevés megfelelő kvalitással rendelkező munkaerőt tudnak felszívni, hanem olyan iparágakban is hiány tapasztalható, mint például a vendéglátás, az építőipar, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az egészségügyi ellátás az összeomlás szélén van a kevés orvos és nővér miatt.
Hogy mi ennek az oka? Elsősorban az alacsony bérszínvonal, ami az elmúlt 15 évben nem tudott felzárkózni még kicsit sem a nyugat-európai szinthez. Ráadásul a környező országokban nemcsak a GDP, hanem bérszínvonal is jelentősebb ütemben növekedett. Másodsorban pedig a magyar munkaerőre jellemző kvalitáshiány, ami nemcsak a termelékenységi mutatókban tükröződik, hanem egyre több cég panaszkodik arról is, hogy a rengeteg jelentkező ellenére nem találnak alkalmas munkaerőt az adott pozícióra.
1. helyezett: A legtöbb magyar mintha nem is Európában élne – Lesújtó kép rajzolódik ki a Tárki kutatásából
A Tárki kétévente adja ki Társadalmi Riport című szociológiai kiadványát, amely átfogó és naprakész képet ad a magyar társadalom állapotáról. Amennyiben Magyarország egy páciens volna, a kórkép sajnos nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve. Továbbra is rendkívül sokan élnek nyomorban, kilátástalan körülmények között.
Erőtlen a magyar középosztály. Baj van az oktatással, az egészségüggyel, rendszerszintű korrupció épült ki, de tanulságosak a gazdaság szerkezetével foglalkozó fejezetek is. A legnagyobb probléma, hogy hiányoznak a gazdaság gerincét és húzóerejét képező erős hazai tulajdonú közép- és nagyvállalatok. A kutatók szerint a felemelkedéshez intézményi reformokra, adócsökkentésre és a háztartások, valamint a gazdaság magyar szereplőinek bővülésére van szükség.
