2035-re lényegileg fenntarthatatlanná válik az állami nyugdíjrendszer. Ezt a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya is alátámasztotta. A nyugdíjrendszer fő problémája az elöregedő társadalom, ezen pedig a 10 ezer forintos karácsonyi Erzsébet-utalványok, de még a beígért 1,6 százalékos nyugdíjemelés sem segít.
Orbán Viktor az Idősek Tanácsának ülésén jelentette be, hogy jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, emellett még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt. A nyugdíjemelésnél azonban az átlagbér-növedékest nem, csak az inflációt veszik alapul. Már a kiszámítás ezen módját is érték szép számmal kritikák, másrészről pedig ez az 1,6 százalékos nyugdíjemelés kevesebb mint a jövőre várható – az MNB szerint 2,3 százalékos - infláció mértéke.
Ha összességében vizsgáljuk, 2011 és 2016 között a nyugdíjasokkal eléggé bőkezű volt a kormány, hiszen göngyölítve 9,6 százalékkal többet adott, mint amennyi végül is lett az infláció, ez pedig felért egy 13. havi nyugdíj porlasztott kifizetésével. Ám, ha a jövőre tervezett 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos garantált bérminimum-emelést vesszük figyelembe, akkor ez az 1,6 százalékos nyugdíjemelés csak azt eredményezi, hogy még inkább el fognak szakadni egymástól a nyugdíjak és a bérek. Ez azt jelenti, hogy átlagban évi 119-129 ezer forinttal nő kevesebbel a nyugdíjas ellátása, mint a dolgozó bére.
Ugyanakkor a nyugdíjemelés kommunikációs szempontból hasznos lehet, viszont nem változtat a tényen, hogy ez még mindig csak csepp a nyugdíjrendszert érintő problémák tengerében, amelyek hosszú távú stratégiákat kívánnak.
Megvásárolni a nyugdíjasokat...
Felmerült az is, hogy az egyszeri, tízezer forintos Erzsébet-utalvánnyal a kormány érzelmileg vásárolná meg a nyugdíjasok szavazatait, hiszen egy hatalmas választói csoportról beszélünk, akik választási hajlandósága sokszor sokkal élénkebb, mint a fiataloké. Sokkal homogénebb csoportot képeznek a nyugdíjasok, mint bármilyen más korosztály, ezért a nekik szánt üzenetek és ígéretek igenis számítanak a kormány retorikájában. Habár az 1,6 százalékos nyugdíjemelés és a karácsonyi ajándék gyanánt juttatott Erzsébet-utalvány megítélése nem egyöntetűen pozitív, a Fidesz számára mégis az a lényeg, hogy maguk a nyugdíjasok hogyan vélekednek erről – hiszen mégis csak ők a jelenleg megcélzott célközönség.
Mennyi az annyi?
A kormány törődését azonban a nyugdíjasok vajmi kevés hányada érzékelheti, ugyanis hasonlóan a bérekhez, a nyugdíjrendszerben is felfedezhető egy nagyobb szakadék: a nyugdíjasok több mint 50 százaléka kénytelen megélni kevesebb mint 100 ezer forintból, azaz a létminimumhoz közeli szinten tengődik. A mostani emelés 2,7 millió embert érint, és mindössze 1998 forintos pluszt jelent, ha a 118 ezres átlagnyugdíjhoz viszonyítunk, ugyanakkor, aki több nyugdíjat kap, annak több pénz is jár az emeléssel, így a szegényebbeken ez az emelés nem túl sokat segít.
Ezzel szemben például a lengyel szejm azt szavazta meg, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege 1000 zloty (75 ezer forint) legyen – ráadásul a legmagasabb nyugdíjemelésben a legszegényebbek részesülnek, amely mintegy 800 ezer rokkantat- és öregségi nyugdíjast érint. Nálunk viszont kilenc éve változatlanul 28 ezer 500 forint a minimális nyugdíj.
Mikorra várható a teljes káosz?
Az MNB szerint „a 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat, a jelenlegi szabályok és járulékszint mellett tehát a nyugdíjkiadások finanszírozása ezen időpontig a nyugdíjrendszeren belülről biztosítva van”. A szakértők tehát a jelen állást stabilnak látják – az elkövetkezendő 20 évre legalábbis biztosan – utána viszont kérdéses a nyugdíjrendszer jövője, gyakorlatilag teljes a bizonytalanság azt illetően, hogy mi lesz a fiatalok sorsa az elkövetkezendőkben.
2035-re lényegileg fenntarthatatlanná válik az állami nyugdíjrendszer. Ezt a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya is alátámasztotta, akik valamilyen öngondoskodási formát javasolnak, mert szinte biztos, hogy az infláció mértékétől függetlenül csökkenni fognak a nyugdíjak 20 év múlva. A nyugdíjrendszer fő problémája az elöregedő társadalom, ezen pedig a jelenlegi 10 ezer forintos karácsonyi Erzsébet-utalványok, de még a jövőre ígért 1,6 százalékos nyugdíjemelés sem segít.
Ami az öngondoskodást illeti: a kormány már 2011-ben megásta a gödröt az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, jelenleg pedig még jobban megadóztatta a munkáltatói nyugdíjcélú támogatások adóját. Az elmondottak alapján azonban az állami szerepvállalás óhatatlan csökkentésével párhuzamosan a kiegészítő rendszereknek, így az önkéntes nyugdíjpénztáraknak nagyobb teret kell majd adni.
Míg Magyarországon az 1990-es évek elején 1,4 millió volt a 65 éves és idősebbek létszáma, addig a szakmai számítások szerint 2030-ra 2,1 millióan, 2060-ra pedig 2,6 millióan lesznek ebben a korsávban, ami már nagyjából a teljes lakosság harmadát jelenti. Ennek következtében a hiány jelentős lehet majd, a tanulmány szerint 2080-ra a hézag nagyjából a GDP 4,5 százaléka lehet. A szakértők szerint jelenleg „kegyelmi állapot” van, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet nemcsak egyensúlyban van, hanem valamelyest többletet is termel. 2020-as években akár többletben is lehetnek a befizetések. Ezt a pénzt kell most félretenni és megtakarítani, hogy ki lehessen pótolni a 2040 utáni időszakban a hiányt, azonban még ez sem lesz elég a hosszú távú fenntarthatósághoz – ehhez vélhetően adóforintokra lesz majd szükség.
A helyzet egyelőre nem túl rózsás, pláne annak tükrében, hogy a következő három évben az 1951-55 között születettek, vagyis a Ratkó-korszak gyermekei is, azaz közel 300 ezer ember fog nyugdíjba menni. Habár a nyugdíjrendszer 2012-es átalakításakor 190 ezer fő megváltozott munkaképességűvel csökkentette a kormány a támogatottak körét, ez nagyban meg fogja terhelni a hazai ellátórendszert, azonban még nem nyomja össze teljesen. A legnagyobb gond továbbra is jelen van: rendszerszintű probléma az elöregedő társadalom, ráadásul a fiatalok kivándorlása a jobb körülmények miatt sem megoldott. Ezek mind csak tovább terhelik a már egyébként is fél lábon egyensúlyozó rendszert, amelyben a továbbiakban egy munkavállalóra egyre több inaktív fog jutni, és egyre több pénzt igényel majd saját zsebből, ami nem biztos, hogy lesz.
