Bár december végén körbejárta a sajtót, hogy eltűntek Orbán 2010 előtti nyilatkozatai, valószínűleg csak valami karbantartás lehetett, hiszen ismét elérhető a miniszterelnök beszédeinek archívuma. Ennek örömére összegyűjtöttük a legnagyobb szélkakaskodásokat miniszterelnökünktől, olyan mondatokat, amelyeknek végül a szöges ellentéte történt meg.
Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, amelyet tíz évre titkosítanak? A magyar médiának az a baja, hogy túlságosan erősen kötődik a politikához, egyáltalán nem független és pártpolitikai igényeket szolgál ki? A profi labdarúgásra tényleg nem szabad költségvetési pénzt költeni? Legvégül pedig: „Jól látható, hogy beteg emberek meggyógyítására nem akar a kormány pénzt adni, de kampányolni, politikai célokra felhasználni adóforintokat, arra bizony van esze!”
„A Fidesz ma már vállaltan nagyon messze áll attól az egykori rendszerváltó párttól, aminek indult, és Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnökről is sokszor kiderült már, hogy az elveit rendre az aktuális érdekeihez igazítja. Azt viszont eddig nem tette világossá, hogy a második és harmadik miniszterelnöksége előtti mondatai már neki is kínosak. Most úgy tűnik, ez az idő is eljött, legalábbis az orbanviktor.hu/miniszterelnok.hu alján található archívumban néhány hete már csak a 2010 utáni anyagok érhetők el, a korábbiak (2001-2006, 2006-2007 és 2007-2010) üres oldalra vezetnek” – írta a 444-hu még 2016 decemberében.
Az újévben azonban életre kelt az archívum, így feltételezhetőleg csak valami karbantartás történhetett. A 444.hu védelmére legyen mondva, hogy rákérdeztek Havasi Bertalannál, Orbán sajtósánál, hogy miért tűnt el a honlap, illetve érdeklődni próbáltak a honlap@orbanviktor.hu címen is, választ azonban nem kaptak. Ezek után vonhatták le azt a következtetést, hogy egyszerűen törölték a most már teljesen kínossá vált 2010 előtti Orbán nyilatkozatokat. Az archívum azonban újra elérhető, ennek örömére íme, egy válogatás a leghajmeresztőbb Orbán szélkakaskodásokból.
Atom nagy szélkakas
Rövidebben:
Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, vagy olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak – mondta Orbán Viktor 2008-ban Rákosmentén.
Hosszabban:
Történik valami, ami Magyarországon mindannyiunk számára figyelmeztető lecke. Anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a XXI. századot és a magyar nép, a teljes Kárpát-medencei életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében – mondta Orbán Viktor 2008. február 28-án a szlovákiai Losoncon.
Orbán Viktor 2008-ban a fenti kijelentésével még bírálta az akkori kormányt, amiért az titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal „a XXI. századot és a teljes Kárpát-medencei magyar nép életét meghatározó” energiakérdésben.
Mára ő lett az a személy, aki megkötötte a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szerződést, amely évtizedekig Oroszországhoz láncolja Magyarországot.
Az országgyűlés 2015 márciusában fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat. A módosítások szerint nemcsak a beruházás kivitelezésével kapcsolatos vállalkozói szerződések és műszaki részletek maradnak a nyilvánosság elől elrejtve, hanem az orosz-magyar alku részleteit, továbbá az előkészítéshez kapcsolódó hatástanulmányokat sem ismerhetjük meg harminc évig.
Igaz, ha úgy nézzük, a miniszterelnökünk be is tartotta az ígéretét, miszerint „Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, vagy olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak”, hiszen végül a paksi biznisz részleteit nem tíz, hanem harminc évre titkosították.
A magyar média helyzete
A magyar médiának számos problémája létezik. Ebből az egyik probléma az, hogy túlságosan erősen kötődik a politikához. Elveszíti a függetlenségét, önállóságát és hajlamos arra, hogy ezért kiszolgáljon pártpolitikai igényeket. Nagyobb távolság, higgadtabb viszony, kritikusabb kapcsolatrendszer lenne szükséges a média szereplői és a politikai élet szereplői között – mondta Orbán Viktor 2004. október 24-én Clevelandben a New York-i Hungarian TV Magazine-nak. (anno az index.hu talált rá erre a nyilatkozatra)
Tehát nem jó, ha a média elveszti a függetlenségét és pártpolitikai igényeket szolgál ki? Ez a kijelentés különösen érdekes annak fényében, hogy a Fidesz 2010 óta folyamatosan építi le és formálja neki tetszőre a magyar médiapiacot. A politikai nyomásgyakorlástól a tulajdonosi szerkezet kierőszakolt átalakításán, a gazdasági kivéreztetésen keresztül a hatósági, az állami és a jogi eszközök használatáig, szinte mindenre akadt példa.
2016-ban a kormánypárt még magasabb fokozatra kapcsolt. Az év elején Andy Vajna állami kölcsönből megkaparintotta a TV2-öt, megszűnt az ingyenes Metropol és helyére jött a Lokál. A Mediaworks Hungary Zrt. bekebelezte a Pannon Lapok Társasága Kft.-t, továbbá elhallgatott a Class FM és elhallgattatták a Népszabadságot.
Profi labdarúgásra nem szabad költségvetési pénzt költeni?
A mi kormányunk 1998 és 2002 között sok támogatást adott a labdarúgásnak, a tapasztalatok alapján van, ami nem volt sikeres, van, ami folytatható. Az biztos, hogy a profi labdarúgásra nem szabad költségvetési pénzt költeni – mondta Orbán Viktor 2010. január 28-án.
Érdekes Orbán még épphogy ellenzékben elhangzott véleménye, hiszen eddig alsó hangon 90 milliárd forintot mehetett el különböző, labdarúgáshoz köthető létesítményfejlesztésekre, 2017-18-ig pedig további bő 160 milliárdnyi beruházás van betervezve. Ráadásul ebben nincsenek benne a következő két-három év tao-támogatásaiból ilyen célra szánt források, azaz nem lenne meglepő, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 300 milliárdot – írja a Figyelő, amely a stadionpénzeknek és a létesítmények fenntartásának járt utána.
A jövőben csak az új létesítmények fenntartására tízmilliárdok mehetnek el évente, ennek fedezete pedig egyelőre erősen kérdéses. A működtetés költségei végső soron jó eséllyel a központi büdzsét terhelik majd, a csapatok, vagy - sok esetben önkormányzati - a tulajdonosok ugyanis képtelenek lesznek ekkora összeget kigazdálkodni. Változás csak akkor jöhet, ha hirtelen megtelnének a stadionok, erre sok esély azonban nincsen.
Készült: Marabu karikatúrája alapján
Kampányolás közpénzből?
Jól látható, hogy beteg emberek meggyógyítására nem akar a kormány pénzt adni, de kampányolni, politikai célokra felhasználni adóforintokat, arra bizony van esze. Azt kell mondanom, hogy elment a józan eszük – mondta az akkori kormányról a frakciója előtt Orbán Viktor a 2008-as népszavazási kampányban.
Az akkor még ellenzékből politizáló Fidesz kezdeményezte a legutóbbi népszavazást a tandíjról és a vizitdíjról 2008-ban. A mostani népszavazásról azonban úgy tűnik, hogy más a véleménye, ugyanis ennek több mint 10 milliárd forintos költségéről már azt mondta, olyan fontos az ügy, hogy akár a két-háromszorosát is el lehetett volna költeni rá.
Nem csak ebben a kérdésben tűnik módosulni a miniszterelnök véleménye. A 2008-as kampányban még úgy nyilatkozott: „Könnyű józan ésszel is belátni, hogy más következményei vannak egy népszavazásnak, ha az érintettek 40 százaléka vesz részt rajta, és más, ha 60” – mondta Orbán Viktor az Inforádiónak.
Az akkori Orbán szerint „ az eredmény akkor nem vitatható, ha abban a magyar társadalom többségének egyértelmű és világos akarata mutatkozik meg (...) egy negyven százalékos népszavazás kevés”. Emlékeztető: a kvóta-népszavazáson az érvényes szavazatok aránya 40,4 százalék volt, messze elmaradva az érvényességi küszöbtől.
