„Magyarország erősödik!” – szól a kormány legújabb öntömjénező üzenete. Üzenik ezt, miközben az orvosok elvándorlása nem lassul, a kórházi technikai dolgozók évek óta kimaradnak a béremelésből, a tanárokat pedig átvágják a fizetésükkel, miközben nyíltan felvállalják, hogy tesznek a jövő generáció nevelőinek véleményére. Gazdasági sikerekről beszélnek, miközben a növekedést az uniós transzferek biztosítják, és annak növelése után az EU-ban még mindig itt az egyik legalacsonyabb a minimálbér. 10 milliót adnak otthonteremtésre, amelyet a beruházók tesznek zsebre, és azt hirdetik, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség, miközben az ország megyéinek felében nincs más lehetősége a munkavállalóknak, mint a közmunka.
Növekszik a gazdaság
Mi is írtunk korábban a magyar gazdasági „csodáról”, és az unortodox gazdaságpolitikáról, mint „csodaszerről.”
Például az IMF elüldözése olyan bizalomvesztést eredményezett, amelynek következtében 2011-ben Magyarország kikerült a befektetésre ajánlott országok listájáról a három nagy hitelminősítőnél (azóta kettőnél visszakerültünk, és a kormány sikerként kommunikálja, hogy nagy nehezen sikerült valamennyire kikalapálni, amit évekkel ezelőtt elrontott, reménykedve benne, hogy a választók emlékezete nem terjed addig).
A 2012-es recesszió alátámasztotta a módosult gazdaságpolitikával szembeni aggályokat, miközben a fiskális kiigazítások pénzt vontak el a kulcságazatoktól, és a Fidesz adópolitikája büntette az alacsony jövedelműeket.
A versenyképesség tovább zuhant, hiszen törvényi szintre emelkedett a korrupció, átláthatatlan a közbeszerzési rendszer, és még sorolhatnánk a negatív tényezőket, például, hogy a vállalati szférának megint úgy kell béreket emelnie, hogy az nem jár együtt a termelékenység/hatékonyság javulásával.
A magyar kormány sikerként éli meg a gazdasági növekedést, pedig kis utánajárással tudható, hogy ezt a növekedést az uniós transzferek biztosítják, illetve jól látható, hogy 15 év alatt Magyarország zsákutcába került, miközben a régiós versenytársaink, (mint például Szlovákia) sorra húznak el mellettünk.
Nő a minimálbér
Erre az intézkedésre nagy szükség volt a munkaerőhiány miatt, hasonlóan mint az orvosoknál (lásd lentebb), itt is működik a környező országok elszívó-ereje. Az utóbbi években ugyanis ezekben az országokban a gazdasági növekedéshez hasonlóan a minimálbér is nagyobb ütemben növekedett, a régiós összehasonlításban pedig Magyarországon az egyik legalacsonyabb a minimálbér.
Persze emellett szükség volt a járulékok csökkentésére, de hiába, ha a munkára rakódó terhek még így is Magyarországon leszek a legmagasabbak a régióban. Lényegében a minimálbér-emeléssel legjobban az állam jár.
A minimálbér-emelés és a csökkentés ellenére még mindig magas járulékok hatására lesznek olyan cégek, amelyek csak úgy fogják tudni kigazdálkodni a költségeket, ha elbocsátanak embereket, vagy a munkavállalók egy részét feketén dolgoztatják, növelve ezzel a feketegazdaságot.
A profitcsökkentést elkerülendő a cégek árakat is emelhetnek, ami inflációhoz vezet, és lényegében áthárítanák a béremelés költségét a fogyasztókra. Ráadásul ezek a gazdasági hatások multiplikálódhatnak, ha belegondolunk, hogy ez valamilyen szinten a nem minimálbéreseket is érinti, hiszen, a minimumnál valamivel többet keresők jogosan tennék fel a kérdést, hogy az ő bérhelyzetük miért nem javult.
Nő az orvosok, ápolók, tanárok bére
Valóban nő, hiszen a kormány is felismerte, hogy ha nem tesz semmit, szavazatokat veszít majd, hiszen az oktatás állapota borzalmas, az egészségügy pedig egyszerűen döglődik. Így belementek némi emelésbe.
Arra talán elég ez, hogy színes plakátokon hirdessék vélt kompetenciájukat, ám a probléma kulcsa akkor is az elvándorlás marad, és ez az összeg még mindig jócskán elmarad a nyugati országokéhoz képest. Ráadásul a technikai dolgozókat teljesen kifelejtették a béremelésből.
Ráadásul nemcsak az anyagiak miatt, hanem a jobb munkakörülmények miatt is motiváltak a fiatal magyar orvosok, hogy külföldön próbálják ki magukat.
A kormány a tanárok béremelésével is elégedett, olyannyira, hogy az egyik polgármesterük még poénkodni is mert azzal, hogy a tanárok akkora fizetésemelést kaptak, hogy az egyikük Mercedes terepjárója miatt nem tud parkolni. Ugye milyen gyakran találkozunk ilyennel?
A kormány 2013-ban 34 százalékos béremelést ígért, aztán bejelentette, hogy de csak több évre elosztva. 2015-ben jött a következő trükk, és az addig minimálbérhez kötött alapbért egy törvénymódosítással megváltoztatták, az aktuális költségvetési törvényhez kötve a vetítési alapot, ami 101 500 forintot jelent, és 2017-ben sem változik. Ha maradt volna a minimálbér alapú számítás 2017-ben például 127 ezer 500 forintról indulna a számítgatás.
És akkor még az életpálya-modell sallangjairól nem is beszéltünk, mely sok plusz munkaórát jelent, viszont ezeket senki nem fizeti ki.
10 milliós otthonteremtés
A CSOK bejelentése után a lakásárak az egekbe szöktek, a budapesti árak többségébe ráadásul az áfa csökkentés sem épült be, így gyakran előfordul, hogy az ingatlan-áremelkedés nagyobb, mint amekkora a maximális állami támogatás. A támogatást lényegében a beruházók teszik zsebre, miközben az igénylőket meglepetés érheti, az ingatlanok drágulása miatt.
Mivel a legtöbb esetben nem elég a 10 milliós támogatás, szükség lehet még kedvezményes hitelre, esetleg további önrészre, hitelt pedig nem kaphat bárki. A devizaadós válságból tanulva a bankok is jobban megválogatják, hogy kivehet fel hitelt, így a szegényebb családok kiszorulnak az igénybe vevők köréből.
Sok százezer új munkahely
A kormány nagyon büszke arra is, hogy a rendszerváltás óta először bukott 5 százalék alá a munkanélküliségi ráta, és a foglalkoztatottság is nő, ám van egy kis probléma. A jó adatok a több százmilliárd forintot elnyelő közmunka-programnak, és annak köszönhetőek, hogy a statisztikákba beleszámolják a környező országokban dolgozó magyarokat is. Ráadásul a külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma kétszer gyorsabban nőtt, mint a magyarországi munkavállalóké. Jelenleg úgy néz ki, hogy az ország 20 megyéjéből kilencben szinte nincs is más munkalehetőség az ott élőknek.
Tehát a kormány sikerpropagandája elég sok sebből vérzik, és ezek a gyenge tapaszok valószínűleg nem mentik meg az országot az elvérzéstől.
