Ha a 2017-es vizes vb összköltségvetése az eredetileg tervezetthez képest a négyszeresére emelkedett, akkor vajon a 776 milliárdra taksált budapesti olimpia mennyibe kerülhet a végén úgy, hogyha még az Állami Számvevőszék(!) is megjegyezte, hogy „a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti”.
Orbán ellenzékben még arról beszélt, hogy az emberektől elvehetetlen jog, hogy bizonyos kérdésekben közvetlenül mondják meg, mit akarnak és mit nem akarnak. Korábban már több népszavazási kísérlet is meghiúsult, most a Momentum Mozgalom szeretné elérni, hogy mégiscsak legyen egy referendum, amelyben a budapestiek eldönthetnék, akarnak-e 2024-ben olimpiát, vagy sem.
Kép forrása: Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Mennyi az annyi?
Ahhoz képest, hogy a 2024-es olimpia helyszínéről csak jövő szeptemberben döntenek, a magyar szervezők, elég gyanús körülmények közepette, már elköltöttek legalább 7 milliárd forintot. Nemcsak a tervezésre, magára, a budapesti olimpia népszerűsítésre is elment már 1,3 milliárd forint. Ez az összeg bizonyosan növekedni fog, mivel, mint kiderült, a budapesti olimpia 2017-es kommunikációs feladatainak ellátására összesen mintegy 4 milliárd forintot szánnak elkölteni, illetve csak maga a nevezés a megrendezésért 19 milliárd forintba kerül.
Fentebb csak olyan összegek olvashatók, amelyeket már kidobtunk az ablakon bizonyosan elköltöttünk. Az olimpia ellenzőit a kormánypropaganda azzal nyugtatgatja, hogy az esemény összköltsége „mindösszesen” csak 774 milliárd forint lenne, ami azonban így ebben a formában biztos, hogy nem igaz. Ez az összeg bizonyosan messze lehet a valós költségektől, hiszen ebben még nincsen benne egy sor egyéb, például infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos kiadás.
Ám, amit még fontosabb kiemelni, hogy Magyarországon főképp a korrupciónak köszönthetően semmi sem annyiba kerül végül, mint amennyivel eredetileg számoltak. Tökéletes példa erre a 2017-es vizes vb. Eredetileg arról beszélt a kormány, hogy a Dagály úszópalota 8 milliárd forintba fog kerülni, a teljes vizes vb pedig 25 milliárdba. A Dagály építését aztán 38,63 milliárd forintért vállalták el, az összköltség pedig már 90-100 milliárd forint körül jár. Mindez azt jelenti, hogy a vébé összköltségvetése az eredetileg tervezetthez képest négyszeresére, a központi uszodára költött összeg több mint ötszörösére nőtt. Ha az arányok hasonlók lesznek, mint a vizes vb esetében, akkor az olimpia elérheti akár a 3000 milliárd forintos összköltséget.
A „legdurvább” dolog az, hogy nem csak az olimpia legnagyobb ellenzői hívják fel a figyelmet a hatalmas költségekre, illetve a nagyon is valószínűsíthető korrupcióra. Maga az Állami Számvevőszék által készített tanulmányban is az a megállapítás szerepel, hogy „a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti”. Készítettek továbbá egy táblázatot is arról, hogy a 2010 és 2012 közötti olimpiákon mennyivel lettek nagyobbak az eredetileg becsült rendezési költségek:
Mindezt megéri?
Hogy megéri-e ez az egész, ha csak az anyagiakat nézzük? A válasz egyértelműen az, hogy nem. Egy brit tanulmány szerint például Rió az olimpiának köszönthetően legkevesebb 4,6 milliárd dollárt (1280 milliárd forintot) bukott. Montreal (1976) az olimpia után 30 évvel, 2006-ban tudta csak kifizetni a játékok miatt felvett gigantikus hitelének utolsó részletét. Pekingben 3,6 milliárd dolláros bevétel állt a jóval 40 milliárd dolláros költségekkel szemben, de 2012-ben Londonban is csak 5,2 milliárd dollár jött be 18 milliárdos kiadás mellett – írja a hvg.hu. Ezen számok mellett emlékezzünk meg azokról a kormánypárti tervekről, amelyek szerint a budapesti olimpia bevételeiből tennék helyre a magyar egészségügyet.
Nem kishitűségről, egyedül csak gazdasági realitásokról van szó akkor, amikor az olimpiai rendezés ellen érvelünk: egy sor tanulmány, összehasonlítás látott már napvilágot, hogy miért nem éri meg Magyarországnak olimpiát rendeznie. A legegyszerűbb példát nézve: nem lehet véletlen, hogy a 2004-ben olimpiát rendező Görögország most az államcsődhöz igen közeli, hatalmas pénzügyi-gazdasági válságban szenved. A Vakmajom Facebook-oldal publikált egy érdekes adatsort: mekkora arányt képviselt az olimpia költségei a rendező ország GDP-jéhez képest. Jól látni, hogy a Budapest 2024 tervezett(!!) költségvetése, egy forint túlköltés nélkül is kiugróan magas,kilenc százalék, ami a görög szinttel egyezik meg.
Lehet, hogy lesz népszavazás?
Orbán ellenzékben még arról beszélt, hogy az emberektől elvehetetlen jog, hogy bizonyos kérdésekben közvetlenül mondják meg, hogy mit akarnak, és mit nem akarnak. Korábban már keresztbe tettek a budapesti olimpiával kapcsolatos mindenfajta népszavazási kísérletnek, most a Momentum nevű mozgalom próbálja elérni, hogy mégiscsak legyen egy referendum, amelyben a budapestiek eldönthetnék, hogy akarnak-e 2024-ben olimpiát, vagy sem. A népszavazási kérdésüket a nemrégiben hitelesítette a Fővárosi Választási Bizottság, a gyűjtést pedig el is kezdték már a múlthéten.
A népszavazás kiírásához 30 nap alatt összesen 138 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteniük. Vasárnap délutánig az összesítés alapján körülbelül 35 ezer aláírás gyűlt össze.
Kérdésük így hangzik:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?
Csak a fideszes oligarchiáknak lenne jó az egész
A múltkori, egy esetleges budapesti olimpiával foglalkozó bejegyzésünkben már jeleztük, hogy az olimpia megrendezésével leginkább csak a fideszes oligarchiák járnának jól. Egy budapesti olimpia rengeteg elnyerhető pályázatot, azaz megszámlálhatatlanul sok pénzt is jelenthet majd Orbán oligarcháinak.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja majd ki a 2024-es rendezőt. (Már csak Párizs, Los Angeles és Budapest van versenyben. Róma visszavonta a pályázatát, többek között anyagi okokra hivatkozva.) Ahogy korábban is írtuk: pusztán presztízsből ugyanis nincs értelme kockáztatni a költségvetési stabilitást (és vele az EU-s forrásokat), sokkal jobb helye is lehet azoknak az ezermilliárdoknak. Csak akkor éri meg a projekt, ha biztosan megtérül, ennek azonban kicsi az esélye. Félő, hogy a létesítmények Athénhoz hasonlóan Budapesten is idővel lerobbannának és üresen állnának, ez pedig korántsem nevezhető költséghatékonynak.
