„Magyarországon az emberek megtanulták, hogy [...] Nyugaton van keresnivalónk. Keleten semmi keresnivalónk sincs” - mondta Orbán még 2007-ben. Arra is emlékezhetünk, miként beszélt a jelenlegi miniszterelnök Putyin „pincsijeiről”. Mindezekhez képest Paks II.-nek köszönthetően tovább növeljük energetikai függőségünket Moszkvához, az oroszok elleni szankciók feloldásáról győzködjük nyugati partnereinket, és ha már idejön Putyin, akkor egy új, a Vörös Hadsereg előtt is tisztelgő emlékművel köszönti őt Magyarország. Még jó, hogy a „nem leszünk gyarmat” politikáját vallja miniszterelnökünk.
„Magyarország szorosabb kapcsolatokat szeretne Oroszországgal és arra számít, hogy az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok kifejezetten javulnak Donald Trump elnöksége alatt” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Reuters brit hírügynökségnek pénteken adott interjúban. A külgazdasági és külügyminiszter néhány nappal azelőtt nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapestre látogat.
Az orosz vezető február 2-i látogatását illetően Szijjártó utalt arra, hogy Magyarország a 2021 utáni földgáz-szállításokkal kapcsolatos együttműködés kiterjesztésének módozatait keresi. Hozzátette, hogy Budapest alternatív energiaforrásokat szeretne fejleszteni, de Oroszország jóval megbízhatóbb volt, mint az európai partnerek, akik elmulasztották az orosz gáztól való függés csökkentéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését.
Szijjártó szavait elég nehéz értelmezni: Budapest alternatív energiaforrásokat szeretne fejleszteni? Ezért tiltották be országos szinten a szélerőművek létesítését? A külügyi- és külgazdasági miniszterünk energetikai kérdésben aggódik az oroszoktól való függés miatt? Ezért építettjük meg az oroszokkal Paks II.-őt?
Ezek mind izgalmas kérdések, a legfontosabb azonban az lehet majd, hogy mi lesz az Oroszország elleni szankciók sorsa. A Reuters-nek adott interjújában Szijjártó úgy vélekedett, hogy az Európai Unió által Oroszország ellen elrendelt szankciók nem voltak hatékonyak, és meg kell szüntetni azokat. A Policy Agenda elemzése szerint Putyin Magyarországra látogatásának az lehet a legérdekesebb kérdése, hogy meddig megy el Orbán Viktor az Oroszország elleni szankciók kritikájában? Megmarad a korábbi szinten, azaz károsnak és rossz döntésnek nevezi, de a kollektív határozatot elfogadja, vagy kezdeményezőként próbál fellépni a kérdésben, és megpróbálja megakadályozni a szankciók meghosszabbítását?
Mivel az új amerikai elnök, Donald Trump politikájából egy oroszbarát irány következtethető ki, éppen ezért nem lenne meglepő, hogy Orbán kihasználva ezt a külpolitikai helyzetet, ő kíván most az EU-n belül az oroszokhoz való közeledésnek az éllovasa lenni.
Nem leszünk gyarmat! Akkor és most.
2009-ben még arról értekezett a Magyar Nemzetben, hogy hazánk csatlakozása óta a magyar polgárt sok szempontból az Európai Unió óvja – nem egy esetben saját kormányának politikájával szemben. Akkoriban nyoma sem volt annak a kurucos, szabadságharcos attitűdnek, ezzel szemben Moszkvának annál inkább kijárt a kritika Orbán Viktor részéről. Mára azonban Brüsszel kapja a kioktatást, Moszkva pedig az elismerő szavakat.
A kettős beszéd sosem volt idegen a jelenlegi kormányfőtől.
Ám abban is van igazság, hogy hazánk csatlakozása óta a magyar polgárt sok szempontból az Európai Unió óvja – nem egy esetben saját kormányának politikájával szemben – olvashatjuk Orbán Viktor Magyar Nemzetben 2009. január 20-án megjelent cikkében.
Nem leszünk gyarmat. [...] Jól ismerjük a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, és felismerjük akkor is, ha nem váll-lapos egyenruhában, hanem jól szabott öltönybe bújik. […] Egyenlőséget követelünk a magyaroknak, nem leszünk másodrendű európai polgárok – mondta Orbán Viktor 2012. március 15-i ünnepi beszédében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Oroszország expanziója, újraerősödése egy valóságos kihívást jelent a Nyugat számára. Olyan fenyegetést, olyan kihívást, amely Közép-Európából kiindulva elérheti az Európai Uniót, sőt elérheti a szövetségesek katonai erejét is. Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni – mondta Orbán Viktor 2007. október 1-én a Lakiteleki Találkozó 20. évfordulóján tartott beszédében.
Magyarország egy felértékelődő, közép-európai régióban találhatja meg a gazdasági és politikai számításait. Nem egy közép-európai külön utas, oroszbarát, magát az orosz érdekek alá rendelő vonalvezetés szolgálja az érdekét. Utóbbi sokkal kevesebb esélyt kínál, mint egy felértékelődő régióhoz való csatlakozás – jelentette ki Orbán Viktor 2008. október 4-én a grúz-orosz válság kapcsán.
Az orosz függés erősödése
Önmagával azzal semmi baj sincs, hogy a magyar kormány jóban kíván lenni az oroszokkal, hiszen jelenleg az energiakérdés miatt erőteljesen függünk Moszkvától. A probléma az, hogy Orbán ezt a függőségi viszonyt Paks II.-nek a következtében még tovább fogja növelni.
Nem csak energetikában bizniszelünk Moszkvával: az orosz ipari és közlekedési tárca közölte, hogy meghívta az orosz vállalatokat a budapesti 3-as metró további korszerűsítésére kiírt és jövőbeni magyar állami tenderekre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az információk szerint az északi és a déli szakasz korszerűsítésére vonatkozó pályázatot fognak kiírni, amelyre minden érdeklődő orosz céget szívesen látnak.
Az orosz függést nem csak gazdasági vonalon lehet észrevenni. Talán kevés médianyilvánosságot kapott, de éppen most avatott fel a magyar állam egy vadonatúj, a Vörös Hadsereg előtt is tisztelgő emlékművet az esztergomi Szent Anna temetőben.
Forrás: 444.hu - Fotó: Véssey Endre/IM/kormany.hu
Az orosz médiában az hangzott el, hogy: „míg korábban a Vörös Hadseregnek állított emlékműveket elkezdték lerombolni, és a szovjet csapatokat rendszeresen megszállóknak, és nem felszabadítóknak nevezték. Az új magyarországi emlékmű egy lépés a rossz kapcsolat lezárására, és a nagyon-nagyon jó időszak megkezdésére”.
Mindez annak az embernek a miniszterelnöksége idején történik, aki ugye elvileg „egyedül” zavarta ki az oroszokat Magyarországról. Azt tudjuk tőle, hogy Brüsszel nem Moszkva…. és Moszkva?
