Jól halad a Momentum Mozgalom olimpiaellenes aláírásgyűjtő akciója, január legvégén lépték át a 70 ezres számot. Ám mind az aláíróknak, mint az aláírást gyűjtőknek érdemes tudni pár dolgot a szabályokról. Ismeretes, hogy az olimpiáról szóló népszavazással nem először próbálkoznak az országban, viszont most először lehetett elkezdeni aláírásokat gyűjteni. Ha megvan a kellő számú aláírás, a testületnek kötelező kiírni a népszavazást, tehát minden az aláírások mennyiségén és érvényességén múlik. Kevés helyi népszavazás kapott ekkora sajtóvisszhangot vagy volt ennyire átpolitizált, de azért akad néhány említésre méltó eset.
Szabályok
A helyi népszavazásról szóló rendelkezéseket az Ötv. IV. fejezete tartalmazza, a részletes szabályokról pedig a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezik. A törvény ugyanakkor előírja, hogy a képviselő-testületnek önkormányzati rendeletben kell szabályoznia a helyi népszavazási kezdeményezés további feltételeit és az eljárás rendjét.
A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele szavazott, és eredményes, ha a szavazóknak több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A helyi polgármesternél kell kezdeményezni, a kezdeményező pedig lehet a képviselők legalább egynegyede, a testület bizottsága, a helyi egyesület vezető testülete, továbbá a rendeletben meghatározott számú választópolgár (ez a választópolgárok legalább 10, de maximum 25 százalékát jelenti.) Innen a 138 ezres szám, de a Momentum Mozgalom a 200 ezret célozta meg, hogy biztosan meglegyen az elegendő aláírás. Ha ez megtörtént, a testület köteles kitűzni a népszavazást.
Az aláírásokat egyébként (a választópolgárok zaklatása nélkül) bárhol lehet gyűjteni, kivéve az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén, vagy munkája közben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, a tömegközlekedési eszközökön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, egészségügyi szolgáltató helyiségében, illetve felsőoktatási és köznevelési intézményben.
Egyébként mindenki szavazhat, akinek a lakcímkártyáján budapesti lakóhely vagy tartózkodási hely szerepel, akkor is, ha nem magyar, hanem csak EU-s állampolgár, nagykorú, illetve nem fosztották meg választójogától a bíróságon.
Az előzőekben felsorolt feltételeknek nem megfelelő, vagy a rendelkezések megszegésével gyűjtött aláírás érvénytelen. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogások elbírálása a helyi választási bizottság hatáskörébe tartozik.
A helyi népszavazást elrendelő határozat, amelyet a képviselő-testület bocsát ki, tartalmazza a kérdést, valamint rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. A helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A helyi népszavazást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és ötvenedik nap közé essen.
A jobbikos Tokody Marcell a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt arról beszélt, hogy korábban kellett volna megtartani a népszavazást, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nemsokára közvélemény-kutatást tart a kérdésben. Mint elmondta, a bizottság felméri majd, hogy a „lakosság milyen módon támogatja, vagy nem támogatja az olimpiát. Ha nem éri el a lakosság részéről a támogatottság a 60-70 százalékot, akkor nem fogják Budapestet támogatni, tehát ilyen értelemben a népszavazás okafogyott és egy felesleges kiadás lesz”.
A különbség csak annyi, hogy a közvélemény-kutatás eredménye nem kötelező érvényű a testületre, szóval a népszavazás ebben az estben mint jogi biztosíték fontos.
Voltak előzmények
Az Átlátszó újságírója, Erdélyi Katalin 2015-ben kezdeményezett először népszavazást a kérdésben Budapesten. A kérdés a következő volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” Ezt a választási bizottság először jóváhagyta, a Kúria viszont megsemmisítette a döntést. A kifogásuk az volt, hogy a kérdés azt sugallja, a választópolgárok a pályázat beadásáról nyilváníthatnak véleményt, holott azt a referendum idejére már benyújtják.
Erdélyi nem adta fel: országos szavazást kezdeményezett. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?”
Ez a kérdés már az NVB-n sem jutott túl. Akkor az volt az érvelés, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről is rendelkezik, márpedig az országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani.
Ám Erdélyi az országos mellett budapesti népszavazást is kezdeményezett azzal a kérdéssel, amelyet most a nolimpiások is feltesznek. A fővárosi választási bizottság ezt jóváhagyta, és a Kúria sem kaszálta el. Ez viszont azon bukott el, hogy maga Erdélyi az aláírásgyűjtést nem indította el, mivel későn kapott értesítést a jogerőre emelkedésről, ráadásul folyamatban volt az országos népszavazása.
Helyi népszavazási finomságok
Kevés helyi népszavazás volt Magyarországon, amely ennyire kényes és átpolitizált lett volna, ám pár emlékezetes esetet megemlítenénk.
2011-ben Kocsis Máté kezdeményezett népszavazást Budapest VIII. kerületében. Három kérdésről kellett szavazni: „Támogatja-e Ön, hogy hatályban maradjon Józsefváros képviselő-testületének kukázást tiltó rendelete?” „Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros képviselő-testülete rendeletben tiltsa meg Józsefvárosban a közterületen történő életvitelszerű lakhatást?” „Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros polgármestere még az idei évben tárgyalásokat folytasson a Fővárosi Önkormányzat vezetésével a hajléktalan ellátás színvonalának emelése és a kerület - hajléktalanokkal kapcsolatos - tehermentesítése érdekében?”
A népszavazás érvénytelen lett. Kocsis egyébként azért kezdeményezte a népszavazást, mert véleménye szerint anyagi helyzetéhez képest a Józsefváros túl sok terhet vállal a fővárosi otthontalanok ellátásában, és az ehhez kapcsolódó problémák ellátásában. Mindegy is, hogy érvénytelen lett, mert a szavazók több mint 80 százaléka igennel szavazott, tehát továbbra is érvényben maradtak a rendeletek.
2012-ben Esztergomban volt helyi népszavazás, és az ott élők kiemelkedően sok, 11 kérdésben mondhatták el véleményüket. A népszavazást közösen kezdeményezte az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP. A kérdőíveken egy hónap alatt összesen harmincezernél több aláírást gyűjtöttek össze. A kérdések között szerepel, hogy a képviselő-testület alakítsa át a hulladékgyűjtésről szóló rendeletét, írjon ki nyílt közbeszerzési pályázatot a piac, a temetkezés, a parkolás, az ingatlangazdálkodás, a hirdetésszervezés, a közétkeztetés és az élményfürdő üzemeltetésére. Külön kérdésben fogalmazták meg, hogy az önkormányzattal kapcsolatos magánvádas perek költségeinek megtérítését közpénzből ne fizessék, illetve töröljék az önkormányzat javára az esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogokat.
A népszavazás előzményeihez tartozik, hogy a civilből 2010-ben lett polgármester kifogásolta az előző, Fidesz-vezetés munkáját, mivel a város 25 milliárdos nagyságrendű tartozást halmozott föl, melynek eredményeként a városban még a közvilágítást is kikapcsolták egy időre. A népszavazás sajnos eredménytelen lett.
Ózdon 2013-ban lett érvénytelen az a helyi népszavazás, amelyen a szavazókat arra kérték, mondjanak véleményt arról, hogy akarják-e, hogy a városban létrejöjjön a Multifunkcionális Nemzetiségi és Roma Kulturális, Oktatási Központ.
A dolog pikantériája, hogy a város már a népszavazás előtt letett a projekt megvalósulásáról, ám a kezdeményező jobbikos, Kisgergely András annyi aláírást gyűjtött össze, hogy a népszavazást mindenképp ki kellett írni.
Az olimpiaellenes népszavazás szervezőinek tehát fel kell kötniük a gatyájukat, ha azt szeretnék, hogy a dolognak eredménye is legyen, ám vitathatatlan, hogy ebben a kérdésben eddig ők jutottak a legmesszebb.
