Orbán Viktor tizenkilencedik alkalommal tartotta meg évértékelőjét, amelyben keményen ostorozta Brüsszelt, a liberális értékrendet, valamint Soros Györgyöt, beszéde sok új mondandót azonban nem tartalmazott. A miniszterelnök szerint a 2016-os év megmutatta, hogy az emberek nem kérnek a liberalizmusból, igazát pedig alátámasztja a Brexit és Donald Trump sikere. Orbán szerint Magyarország egy sikeres ország, a magyar gazdaság pedig fekete bárányból sikertörténetté vált az elmúlt 6 évben.
A miniszterelnök beszéde során megismerhettük egy alternatív Magyarország képét, ahol minden szép és jó. Egy kicsit körülnézve az országban viszont egészen más kép rajzolódik ki. Ezzel valószínűleg a miniszterelnök és pártja is tisztában lehet, azonban az évértékelő beszédeknek nem is az a célja, hogy bemutassák az igazságot mindenféle ferdítés nélkül, hanem a párt követőit megakarják abban erősíteni, hogy Magyarországon most már tényleg itt van a Kánaán.
A liberalizmus vége?
Orbán Viktor 2014-es tusnádfürdői beszédében fejtette ki, hogy Magyarországon illiberális állam épül, és a hagyományos liberális társadalomszervezési módszerekkel szakítani kell. A miniszterelnök és pártja azóta is ezen az úton haladt előre, hiszen az elmúlt két évben a szabad sajtót számos támadás érte. A médiában az állami kontroll már a rendszerváltás előtti éveket idézi, a kritikus civilszervezeteket számos módszerrel próbálták meg hallgatásra bírni, miközben a korrupció soha nem látott szintre emelkedett.
Az illiberális demokrácia kiépítése valóban a szemünk előtt zajlik, és Orbán Viktor a 2016-os év alapján joggal gondolhatja azt, hogy jó az, amit csinál, hiszen számos nem várt esemény történt a világpolitikában. A miniszterelnök gondolatait a liberális értékrend végéről azzal próbálja alátámasztani, hogy a Brexit, valamint Donald Trump sikere egyaránt megmutatták, hogy a választók nem kérnek az elmúlt 20-30 év értékrendjéből, hanem ismét az erős nemzetállamnak kell középpontba kerülnie. A nacionalizmus megerősödése valóban a szemünk előtt zajlik, azonban annak mértéke korántsem annyira erős, mint ahogy azt Orbán Viktor gondolja.
A brit népszavazásról például köztudott, hogy a kilépés támogatói komoly hazugságokra és megtévesztésre építették a kampányukat. A kevésbé tájékozódott vidéki szavazókat pedig sikerült is elérniük a populista kampánnyal. Azóta persze kiderült, hogy sokan megbánták, hogy a kilépés mellett szavaztak, a Brexitet támogató politikusok közül sok visszavonult, vagy már tagadja a korábbi állításait. A brit szavazók pedig vakarhatják a fejüket, hiszen már most is látszik, hogy semmi sem lesz úgy, ahogyan azt a Brexit mellett elkötelezett politikusok állították.
De az USA-ban sem volt forradalom a liberalizmus ellen, hiába volt váratlan Trump győzelme. Clintonra 3 millióval többen szavaztak, és az Egyesült Államok választási rendszerének sajátossága, hogy Trump mégis simán győzni tudott. A demokraták egyszerűen elszúrták a kampányukat, na meg persze ott voltak az oroszok is, akik mindent megtettek Trump sikeréért.
Franciaországban hiába erősödött meg a Marie Le Pen és pártja, ha még be is jutna a második fordulóba az elnökválasztáson, a jobb és baloldal összezárna, és végül simán kikapna. A többi nyugat-európai országban pedig továbbra is azok a jobb- és balközép pártok a legerősebbek, amelyek elkötelezettek az erős Európai Unió fenntartása mellett. Orbán Viktornak elsősorban ez az, ami nem tetszik. Az erős Európai Unió gondolata, mivel ellenzék hiányában jelenleg az EU az egyetlen olyan entitás, amely szembe tudna szállni a Fidesz ámokfutásával.
Orbán Viktor három dolgot mindig elfejt, amikor az Uniót, Soros Györgyöt, vagy éppen a liberális értékrendet ostorozza:
- Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós tagságnak.
- Soros Györggyel régen meglehetősen jó kapcsolatot ápolt ő és a Fidesz, az amerikai befektető és alapítványa pedig támogatta oktatásukat.
- Saját múltbeli énjét, hiszen a Fidesz, mint párt egy jobboldali liberális pártként indult, és Orbán maga is nagy híve volt a liberalizmusnak.
Orbán öt legnagyobb hantája, félrevezetése
A miniszterelnök beszéde a szokásos menet szerint zajlott, hazugságokat és ferdítéseket pedig nagyobb számban tartalmazott, mint igazságokat:
1. A miniszterelnök szerint fellázadtak azok, akiktől el akarták venni a hazájukat, példaként felhozva a már korábban említett országokat: Mint ahogy már bejegyzésünk első szakaszában is említettük, nincs szó lázadásról, és hiába erősödtek meg a nacionalista gondolatok, azért a liberális értékrendet még korai temetni. Az Egyesült Államokban például Trump ámokfutását jól blokkolja az az igazságszolgáltatás intézményrendszere, a hatalmi ágak tehát jól működnek.
2. Orbán szerint Magyarország sikeres ország, „fekete bárányok voltunk, sikertörténet lettünk”. Az elmúlt néhány évben valóban jobba teljesített a magyar gazdaság, ez azonban nem a Fidesz érdeme, hanem az Unióé. Számos korábbi bejegyzésünkben bemutattuk már, hogy a növekedés az uniós transzferek épül, 2016-ban pedig, amikor visszaestek ezek a transzferek, meg is tört a korábbi lendület. Magyarország továbbra sem sikertörténet, hiszen az elmúlt 6 évben nemcsak az uniós átlagtól kerültünk távolabb, hanem a szomszédos országok is sokkal jobban teljesítettek.
3. A miniszterelnök már várja a nyugat-európai menekülteket, „az igazi menekülteket be fogjuk fogadni”. Sokan vakarhatják a fejüket, hogy miféle nyugat-európai menekültekről beszélt a miniszterelnök, az alternatív világban persze elképzelhető, hogy a nyugat-európai értelmiség inkább választja a jóval alacsonyabb béreket és elnyomóbb rendszert, mintsem saját hazájának értékrendjét. A valóságban azonban nem Magyarországra jönnek a nyugat-európai emberek, hanem Magyarországról mennek el a tehetséges emberek Nyugat-Európába (ha van is bevándorlás nyugat irányából, az elsősorban olyan nyugdíjasakat érint, akik megkapják a nyugat-európai nyugdíjukat és abból jóval többre telik Magyarországon).
4. Orbán szerint Magyarország megállította a migrációs hullámot. Ez egy erőteljes ferdítés, a migrációs hullám nem a magyar határzár miatt mérséklődött, hanem az Unió és Törökország megállapodásának köszönhetően.
5. A miniszterelnök szerint a magyarok jövője biztosítva van, mindenkinek van, vagy lesz munkája, a foglalkoztatás rekord szintet ért el, és egy gyerek sem fog úgy felnőni, hogy nem látta szüleit dolgozni. Abban igaza van a miniszterelnöknek, hogy a foglalkoztatási statisztikák nagyon szépek, az elmúlt 5 évben pedig jelentősen emelkedett a foglalkoztatás, a munkanélküliség pedig rekord alacsony szintre süllyedt. Arra viszont sem ő, sem a Fidesz nem szeret kitérni, hogy ebben jelentős szerepet játszik három tényező: a Fidesz kormányra kerülése óta több mint 100 ezer ember hagyta itt az országot, többségük magas képzettséggel rendelkezik, vagy tehetséges fiatal; a környező országban dolgozó magyarok száma meghaladta a 100 ezre, a közmunkaprogramban résztvevők száma pedig a 200 ezret. Tény, hogy a gazdasági környezet javulása mellett több mint 100 ezer új munkaerő jött létre a versenyszférában, elsődlegesen azonban nem ez, hanem a már említett három fő tényező miatt tartunk ott ahol. Az pedig nem egy biztató jövőkép, ha a tehetséges fiatalok elvándorolnak, azokat, akiket pedig oktatni és képezni kellene közmunkába küldjük, ahonnan gyakorlatilag nincs kiút a munkaerőpiacra.
Erős nemzetállam = bezártság
Orbán Viktor egyértelműen erős nemzetállamok laza szövetségében gondolkodik, ha az Európai Unióról van szó. Magyarország 2010-et követően pedig az első olyan ország volt, amely fellázadt a korábbi értékrendekkel szemben. Beszéde végén is olyan kérdéseket tett fel, amelyekkel Brüsszelt ostorozta, és Magyarországnak semmiképpen sem kellene hagyni, hogy Brüsszel, valamint a külföldi pénzekből finanszírozott civil szervezetek lerombolják mindazt, amit 2010 óta felépítettek, tömören összefoglalva, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, a NER-t.
A Ténytár véleménye szerint azonban totálisan elhibázott és félrevezető gondolat az erős nemzetállam képe, mert ez hosszú távon bezártsághoz és lemaradáshoz vezet a globalizálódott világban, ahol már semmi sem úgy működik, mint 20-30, vagy akár 50 vagy 100 évvel ezelőtt. A globalizáció és az országok közti szoros együttműködés már egy megállíthatatlan folyamat, aki pedig ezzel szembe akar szállni, az saját országát akasztja meg a fejlődés útján. Hiszen ott, ahol a pénz van, ott nem a nacionalista gyújtóbeszédekre kíváncsiak, hanem arra, hogy adott ország, mit tesz azért, hogy a legjobbat hozza ki a jelenlegi helyzetből. Magyarország pedig ilyen tekintetben jócskán le van maradva, és az erős nemzetállam építés helyett a Fidesznek és Orbán Viktornak arra kellene törekednie, hogy kicsit körülnézzenek az országban, megismerjék a valóságot, levonják a konzekvenciákat, majd ennek fényében lépéseket tegyenek annak irányába, hogy Magyarország egy barátibb ország legyen mind a magyarok, mind a külföldiek szemében.
