A kormány egy kormányrendelettel módosított a felsőoktatásba való felvételi követelményrendszerén: 2020-tól a felsőoktatásba immáron csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Történik mindez annak ellenére, hogy nemcsak a diákok és a nyelvtanárok nem értenek egyet a döntéssel, hanem még az alapvető jogok biztosa sem: az ombudsman nemrégiben kiadott jelentésében rámutatott, hogy egy idegen nyelv elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételek hiányoznak a jelenlegi iskolarendszerből. A kormány azonban döntött: az ombudsmani javaslat ellenére sem halasztják el a nyelvvizsga kötelezővé tételét.
A kormány még 2014 decemberében jelentette be, hogy módosításokat vezetnek be a felsőoktatási felvételi rendszerbe. A vonatkozó kormányrendelet szerint minden felvételizőnek kötelező lesz 2020-tól az emelt szintű érettségi és a középfokú nyelvvizsga. Teljesen elektronikussá válik a felsőoktatási felvételi, ezzel pedig nem más a céljuk, mint a minőségi felsőoktatás megteremtése. A középfokú nyelvvizsgára és a minden szakra érvényes emelt szintű érettségire vonatkozó feltétel 2020. január 1-jével lesz hatályos, még annak ellenére is, hogy az ombudsman most kiadott jelentésében rámutatott, hogy egy idegen nyelv elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételek hiányoznak a jelenlegi iskolarendszerből.
A kormány elképzelésére az alapvető jogok biztosa is reagált: az ombudsman véleménye szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát. Aggályosnak tartja, hogy olyan tudást várnak el a diákoktól, amelyre az alaptanterv szerint nem készítik fel őket. Ezzel kapcsolatban hivatalból indított átfogó vizsgálatot az ügyben, és arra jutott, hogy a szabályozást előkészítő szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről. Ám hiába az ombudsmani ellenvélemény, a kormány kitart a kötelező nyelvvizsga mellett: Rétvári Bence államtitkár szerint ugyanis elég időt hagynak a felkészülésre a diákoknak.
A jelenlegi rendszer nem megfelelő
Nemcsak a diákok és a nyelvtanárok nem értenek egyet a döntéssel, hanem az ombudsman is rámutatott, hogy egy idegen nyelv elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételek hiányoznak a jelenlegi iskolarendszerből. Ha az idegen nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak, az nem egyszerűen oktatásszakmai problémát, hanem alapjogi aggályokat vet fel.
A Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek azoktól a diákoktól, akik nem emelt szintű nyelvi képzésben részesülnek tanulmányaik alatt alapfokú (B1 szintű), a szakgimnáziumi diákoktól pedig középfokú (B2 szintű) nyelvtudást várnak el a jelenlegi rendszerben, ám 2020-tól a felsőfokú továbbtanulás bemeneti követelménye a B2 szintű nyelvvizsga lesz egységesen. Viszont a jelenlegi iskolai feltételrendszer és gyakorlat mellett a tanulók - akik nem emelt szintű nyelvi képzésben tanultak - csupán 7,5 százaléka tett idegen nyelvből középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával egyenértékű, emelt szintű nyelvvizsgát.
A Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek sem kötelezik a diákok nyelvvizsgára való felkészítését, ezáltal az új szabályozás az oktatáshoz való jog sérelmét is jelenti. Másfelől pedig a jogbiztonság követelménye is súlyosan sérül azáltal, hogy egyáltalán nem volt idő az új feltételekre való felkészülésre, hiszen a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki.
Rendszerszintű a baj
Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a keretek elméletben biztosítanák a B2 szintű középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudás megszerzését a középiskolásoknak, hiszen az alkalmazott nyelvórai csoportlétszám, tanterv és az összesen csaknem ezres óraszám ennek megfelel, ám "nem állt össze teljesen, hogy mi az, ami biztosítani fogja a gyerekeknek ezt a szintű nyelvtudást". A körülmények, mint például az évente cserélődő nyelvtanárok vagy a közoktatási nyelvtanítás hatékonysága azonban mégsem teszik ezt lehetővé, hiszen egy magánnyelviskolában a diákok négy-ötszáz óra alatt elérik a középfokú szintet.
A helyzetet Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke is hasonlóan látja: a magas óraszám ellenére csak kevesen képesek letenni a középfokú nyelvvizsgát, ám azok, akik a 936 óra közoktatásban kapott nyelvóra mellett még 100-150 órát nyelviskolában tanulnak, gond nélkül teszik le a középfokú (B2-es szintű) vizsgát.
Mi lenne a megoldás?
Légrádi Tamás szerint először fel kellene mérni a helyzetet, mert a végeredmény szempontjából több kétséges tényező – tanárok motiválása, felkészítése, szabadsága, a nyelvoktatás kezdete – is megvitatásra vár. Az ombudsmani vélemény szerint is a nyelvtanítás elsődlegesen az iskolarendszer feladata, ezért az iskolának kellene biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételhez megszabott nyelvvizsga követelményének. Viszont amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei, addig a nyelvvizsga megkövetelése rendszerszintű visszásságot okoz. Ezért inkább fejlesszék a jelenlegi iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját, és tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját a felkészülési idő garantálása érdekében, állapítsanak meg egy olyan másik időpontot, amely figyelembe veszi a bevezetés alapjogi és szakmai követelményeit. Mérjék fel a nem emelt szintű idegen nyelvi képzést nyújtó iskolák ma rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételrendszerét, és ennek alapján tegyenek intézkedéseket a B2 szintű nyelvtudás elsajátításához szükséges körülmények megteremtésére.
Hiszen hiába szorgalmasak a diákok, ha az iskolákban biztosított körülmények nem teszik lehetővé azt, hogy motiváltak maradjanak a nyelvtanulást illetően, akkor esélyük sincs eljutni a középfokú nyelvvizsgáig a gimnáziumokban, csupán magán úton, ám ez bizony súlyos költségeket jelenthet, amelyet nem biztos, hogy minden család meg tud engedni magának. A nyelvtudás viszont elengedhetetlen a mai világban, hiszen a nemzetközi környezet már megköveteli az idegen nyelvek ismeretét a diplomásoktól – sőt, már a felsőfokú képzés során is egyre több olyan feladattal találkozhatnak a hallgatók, amelyhez nyelvtudásra lenne szükségük. Éppen ezért nem ördögtől való a kormány elképzelése, hogy a felsőoktatásban nem csak kimeneti, hanem bemeneti követelményként is támasztják a nyelvvizsga megszerzését. Azonban ha az ennek teljesítéséhez szükséges oktatási körülmények nincsenek megteremtve, akkor még azok a diákok is elvérezhetnek a felsőoktatási felvételin, akik egyébként szorgalmasak, de nincs meg a kellő anyagi hátterük ahhoz, hogy a közoktatás hiányosságait saját erőből, magán úton finanszírozzák. Az, hogy kormány tervei alapján már 2018-tól ingyenes lehet a nyelvvizsga, egy jó lépésnek számít, de még messze-messze nem elegendő.
