Visszavonulót fújt a kormány a 2024-es budapesti olimpia-pályázatra – egy olyan pályázatra, amelyet népszavazás formájában most a nép elé kellett volna vinni. Orbán Viktor korábban még hevesen védte a nép akaratát kifejező intézményt, ígéretet is tett a népszavazásra, amelyet azonban nem sikerült betartania. Mindezt egy olyan olimpiai pályázatról, amelyet egyébként 2014-ben még nem is tartottak életszerűnek, és nemzeti ügyből a pestiek problémája lett, amelyet pár hete még a fideszesek is esélytelennek tartottak, a visszavonás után azonban már világverő lett.
A kormánypárti képviselők korábbi meggyőződésének, nyilatkozatainak gyökeresen ellentmondó megnyilvánulásai színezték az elmúlt időszakot, miután kiderült, hogy a Momentum több mint 260 ezer aláírást rakott le az asztalra, amely azt jelentette, hogy adminisztratív eszközökkel már lehetetlen megakadályozni a népszavazás kiírását. Végül a pályázat visszavonását a kormány február 22-én jelentette be, ezzel kihátrálva egy esetleges népszavazás elől.
Forrás: Forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Hogy is van ez?
A budapesti olimpia megrendezését korábban nem övezte ilyen széles egyetértés a kormánypárt részéről. A 2014-es főpolgármester-választás kampánya során Falus Ferenc közleményben kért választ Tarlós Istvántól arról, hogy reálisnak és szükségesnek tartja-e a 2024-es olimpia megrendezését Budapesten, aki akkor még másként viszonyult a kérdéshez. Azt mondta, nem életszerű most felvetni a 2024-es olimpia budapesti rendezését. Ám januári sajtótájékoztatóján már azt mondta, hogy Budapest biztosan jól jár vele, és több beruházást valósíthat meg, amelyek az olimpia után is itt maradnak.
Szintén Tarlós volt az, aki szerint két éve még korai volt, most viszont már késő lett volna népszavazást tartani az olimpia rendezéséről. 2015-ben még azzal érvelt, hogy korai lenne, mivel a budapestiek még nincsenek az ehhez szükséges információk birtokában, így az egész csak politikai sárdobálásra lenne jó. 2017-ben viszont, miután újfent felmerült a népszavazásról szóló kérdés a közgyűlésben, Tarlós azzal hárított, hogy akkor kellett volna népszavazást kezdeményezni, amikor a Fővárosi Közgyűlés erről döntést hozott, tehát 2015-ben.
Többletbevétel?
Úgy tűnik, az olimpiai pályázatra vonatkozó népszavazási kezdeményezés sikeressége után sok minden változott a kormány háza táján, ugyanis mindössze két év leforgása alatt már az általuk felvázolt egészségügy fejlesztése is badarságnak tűnik. A Fidesz 2015-ben még az esetleges olimpiai többletbevételből az egészségügyet fejlesztette volna – derül ki abból a határozati javaslatból, amelyet a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője nyújtott be az országgyűlésnek még 2015-ben. Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke arra a kérdésre, hogy többet költenének-e az egészségügyre, ha nem lenne olimpia, azt válaszolta: „nem egyszerűen populizmus, hanem a legdurvább demagógia közvetlen összefüggést teremteni egészségügy helyzete és a 2024-es olimpia között”.
Nemzeti ügyből a pestiek problémája, esélytelenből világverő pályázat
Az idő múlásával más is változott: nemzeti ügyből a pestiek problémája lett az olimpia. Pedig korábban többek között például Orbán Viktor 2002-ben az évértékelőjében – a választásokra készülő miniszterelnökként – azt mondta az olimpiáról, hogy „nyugodt szívvel nevezhetjük össznemzeti ügynek”. Hatalomra kerülve pedig azt is mondta, hogy a magyar kormány mindenben támogatja a Magyar Olimpiai Bizottságot, amely „a nemzeti ügy élére állt”. Később azonban változott a helyzet, mint indokolták: nem a Fidesznek, vagy a kormánynak, hanem Budapestnek kell reagálnia a Momentum Mozgalom olimpiaellenes aláírásgyűjtésére, hiszen nem a párt vagy a kormány, hanem Budapest pályázott a 2024-es rendezésre. Aztán míg korábban a budapestieket terhelte a felelősség az aláírásgyűjtés miatt, most a kormány mindent áthárított az ellenzéki pártokra. A korábbi egység felbomlásáért okolják az ellenzéket, ami így lehetetlenné teszi az olimpia megrendezését.
Néhány héttel ezelőtt, még mielőtt a Momentum leadta a népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírásokat, a kormány egészen máshogy ítélte meg Magyarország olimpiarendezési esélyeit is. Miután az Orbán-Tarlós-Borkai találkozót követően Budapest visszavonta olimpiai pályázatát, több fideszes politikus is úgy nyilatkozott, mintha Budapestnek komoly esélyei lettek volna az ötkarikás játékok megrendezésére. Pár hete azonban még a fideszesek is esélytelennek tartották, csak a visszavonás után lett világverő a pályázatunk. A Fidesz legfelsőbb köreiben is úgy tartották, hogy Magyarországnak csekély esélye van az olimpiai játékok elnyerésére. A pályázatra inkább úgy tekintettek, mint országimázst növelő tényezőre és egyenesen problematikusnak nevezték az olimpia elnyerését és kivitelezését.
Fontos a nép akarata – ami elől csak idén kétszer is meghátráltak
Orbán korábban ígéretet is tett a népszavazásra: úgy fogalmazott, ha az emberek úgy akarják, dönteni is fognak, azonban a pályázat visszavonásával már nincs miről dönteni. Néhány hete még úgy nyilatkozott, hogy „a kormány tudomásul veszi, hogy olyan formában hozza meg a döntést, amilyen formában az emberek ezt akarják”. Így azonban az embereknek még csak esélyük sem lehetett arra, hogy szavazzanak a kormányzati gigaberuházásról.
Tíz év távolából úgy tűnik, ellenzékben politizálva még másféleképpen gondolkodott a népakarat fontosságáról a miniszterelnök. 2007-ben még úgy nyilatkozott, „ha valami elér 250 ezernyi aláírási támogatást, akkor szerintem érdemes népszavazásra bocsátani”. Habár a Momentum Mozgalom által leadott 266 ezer aláírás eléri a kormányfő által korábban hangsúlyozott 250 ezret, ezek szerint ez mégsem tartozik abba kategóriába, hogy érdemes legyen népszavazást kezdeményezni róla.
2008-ban még fontos volt Orbán Viktornak a nép véleménynyilvánítása, mára azonban inkább visszavonulót fúj: történt ez a vasárnapi boltbezárás eltörléséről kezdeményezett népszavazás ügyében is, ahol inkább eltörölte a kormány a vasárnapi boltbezárást még a népszavazást megelőzően, illetve most inkább visszavonta a 2024-es olimpiai pályázatot, szintén szükségtelenné téve ezzel a népszavazást. Tehát az elmúlt egy év alatt kétszer jött volna szembe a nép népszavazás formájában, azonban a kormány mind megelőzte, hogy a nép véleményt nyilvánítson, kivéve a kvóta-népszavazást, amely érvénytelen lett.
