Már a korábbi törvénykezéseknél is lehetett látni, hogy a kormány egyértelműen csak CBA-t és Coop-ot akarja látni az Auchan, Lidl, Aldi, és a Tesco helyett. Éppen ezért nem esett a Fidesznek nehezére az élelmiszerbotrányra válaszul egy olyan javaslatcsomaggal előállni, amely korlátozná a reklámköltéseket, megadóztatná a parkolókat, ingyenes buszjáratokat és a házhoz szállítást. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György a multikat sújtó különintézkedés kapcsán elmondta, hogy egyes intézkedéseknek köszönthetően még a vásárló is rosszul járhat.
Háború a multik ellen
2015 végén állt elő a kormány azzal az ötlettel, hogy meg kell adóztatni a legnagyobb kereskedelmi áruházláncokat. Első körben egy szabályozást találtak ki, amelynek alapján az üzleteknek 70 négyzetméterenként eladót kell állítaniuk. Ez óriási többletköltséget jelentene a multiknak, az állam pedig több adóhoz jutna. A szabályozás a hiper- és szupermarketekre lett kiélezve, amelyek a legnagyobb alapterületen, több száz négyzetméteren működnek. A plusz eladókkal járó többletköltség a vásárlókat terhelné főként, ez az árak emeléséhez vezetne, így egy idő után veszteségessé válna egy-egy áruházlánc magyarországi üzemeletetése.
Az alkalmazotti létszámminimum ellen a németek is kifejezték nemtetszésüket. A két ország közötti zavartalan gazdasági kapcsolatokat ez az intézkedés negatívan érinti, ugyanis főként a német áruházláncokat szabályozza a javaslat. Leginkább a Penny, Aldi és Lidl azok az áruházláncok, amelyek kevés alkalmazottal dolgoznak, ezáltal alacsonyan tudják tartani az áraikat. Amennyiben növelniük kellene az alkalmazottak számát, nem kerülhetnék el az áremelést sem, ezzel elvesztenék piaci előnyüket más üzletláncokkal szemben.
Gyakran szoktak jönni azzal az érvel, hogy azért kell beleszállni multikba, mert alig adóznak Magyarországon, a profitot kiviszik külföldre, tehát összességében inkább károsak a magyar gazdaságra nézve. Valójában ezek a multik egy komplett infrastruktúrát tartanak fenn (már idetelepüléskor volt, akinek utakat- felüljárókat kellett építenie (lásd Auchan vagy Tesco), magyar munkaerőt alkalmaznak, és normálisan megfizetik az adókat. Az alábbi táblázatban látható, hogy az elérhető legfrissebb adatok alapján a multik Magyarországon adóztak és nem apró összegeket.
Forrás: iflgazdasag.blog.hu
A kormány javaslata
Az élelmiszerbotrány (Kelet-Európába silányabb minőségű árut szállítanak a multinacionális kereskedelmi üzletláncok, mint Nyugatra) kirobbanása után a kormány úgy gondolta, igenis szükség van a külföldi kereskedelmi áruházláncok megleckéztetésére, és előállt egy javaslatcsomaggal, amelynek előterjesztését az Index szerezte meg. A tervek között szerepel az áruházi parkolók megadóztatása, a reklámkiadások költségkorlátozása és a kötelező létszámnövelés.
Bevezetnék a 100 százalékos bérpótlékot a vasárnapi munkavégzésért. A parkolódíjtól nagyjából 20 milliárd forintnyi bevételt várnak. A fogyasztási cikkeket áruló üzletek mindössze bevételük 0,5 százalékát költhetnék reklámra. Ezzel csökkentenék a kisebb üzletek versenyhátrányát, illetve a szóróanyagok csökkenésével a környezetet is kímélnék, ami többek között az ingyenes buszjáratokról már nem mondható el. Szintén környezetkímélés címszó alatt tiltanák meg a gyűjtőcsomagok árusítását. Javasolják a fogalmak tisztázását is kereskedelmi egységek körül, főként a diszkont és a szupermarket közötti különbségek tisztázása a cél.
A kormány az akcióterv bevezetésének indoklásában hivatkozik az élelmiszerbotrányra, illetve egy „egészségesebb szerkezetű” hazai kiskereskedelmi szektor elérése a cél. Ennek érdekében pedig szigorúbb ellenőrzéssel is fel fog lépni, és újabb tagokkal bővül az államapparátus, ugyanis külön kormánybiztost neveznének ki az ellenőrzésre.
Március közepén mutatta be tervezetét a kormány a nemzetgazdasági tárcának és a kereskedelmi szervezetek érdekképviseleti szerveinek. A tájékoztatón ismertették a megjelentekkel a kormány terveit, és Lázár János azt állította egy korábbi kormányinfón, hogy módosítottak a kiszivárgott előterjesztés óta, ám ez érdemben nem történt meg. Azt is állította Lázár, hogy a javaslatot már ismerniük kell az érintetteknek, mert eljuttatták hozzájuk, ami szintén nem történt meg.
A tájékoztató után az érdekképviseleti szervezetek elmondhatták véleményüket a kormány tervezetéről, ám a kormány oldaláról ezt nem követte semmiféle reakció. A tervezethez minden bizonnyal az EU-nak is lesz egy-két szava, a rendelkezések ugyanis sértik az EU diszkrimináció-ellenes törvényeit.
Az érdekvédelmi szervezetek álláspontja
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára egy interjúban ismertette álláspontjukat a kormány tervezetéről. A főtitkár abban bízik, hogy a kormány végül belátja a OKSZ érveinek helyességét és nem lesz semmi a tervezetből. Úgy gondolja, hogy a vasárnapi pótlékkal több vállalkozás is kényszerhelyzetbe kerülne, hiszen sokan már az 50 százalékos pótlékot sem tudják fizetni, a 100 százalék végképp kimerítené tartalékaikat. A reklámanyagok visszaszorításával pedig a tájékoztatástól fosztják meg a vásárlókat. A tervezet stratégiája a fejlett országok stratégiájának teljesen ellentmondó lépéseket tartalmaz.
