Az energiaimportot az oroszok mellőzésével, új alapokra helyezve kellene biztosítani, ezzel igazodhatnánk a globális tendenciákhoz és a megújuló energiaforrások alkalmazása felé nyitnánk, ugyanis világszerte ez az energiaforrás lesz dominánsabb az elkövetkezendő években. De ha már az oroszokat és az atomot választottuk, akkor is nagy baj, hogy szerződéskötést a bővítés ügyében nem előzte meg alapos és feltáró vita.
Ráadásul nem csak valódi diskurzus nem volt, most úgy tűnik, hogy népszavazás sem lesz az ügyben: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ugyanis lesöpörte az LMP népszavazási kezdeményezését az asztalról. Szél Bernadett, az LMP társelnöke már jelezte, hogy eltökéltek abban, hogy olyan kérdést fogalmazzon meg a paksi bővítés megakadályozására, amelyet a „politikailag terhelt” NVB-nek már át kell engednie. (Az NVB döntései sem jogerősek még, az LMP jogorvoslattal fordulhat a Kúriához 15 napon belül.)
LMP vs. Paks II.
A Fidesz szerint az évszázad üzlete köttetett meg akkor, amikor a magyar és az orosz fél megállapodtak a paksi bővítésről, ennek már lassan 3 éve. Az oroszokkal kötött megállapodást ráadásul már 2014-ben sem lehetett az évszázad bizniszének nevezni, mivel a szerződésnek számos olyan pontja van, ami még inkább kiszolgáltatottá teszi Magyarországot, Putyin pedig nem szeretné kiengedni hazánkat az orosz medve öleléséből.
Az LMP felvette politikai programjába a kérdéskört és népszavazási kezdeményezés indítását tervezte a bővítések ellen. Aszódi Attila kormánybiztos így reagált az LMP kezdeményezésére: „Szükség van a biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű áramellátásra, erre a villamos energiáról szóló törvény is kötelez. Nem lehet ebből technikai kérdéseket kiragadni és politikai kérdésnek beállítani; ha valaki ezt teszi, akkor a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátást veszélyezteti.”
2016 végén a paksi atomerőmű bővítése megkapta a környezetvédelmi engedélyt a beruházások megkezdésére, ami ellen környezetvédő szervezetek is felszólaltak. Szintén ekkor az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési ügyet is megszüntették, arra hivatkozva, hogy a magyar kormány törvényesen járt el a közbeszerzés kiírásakor, és törvényes módon történt az oroszokkal való szerződéskötés is.
Az LMP (illetve a Párbeszéd) mindezek után népszavazási kezdeményezést terjesztett a Nemzeti Választási Iroda elé, azonban a Nemzeti Választási Bizottság megtagadta a hitelesítést. Az NVB indoklásában szerepel, hogy a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütközne az erőművet célzó bővítés megakadályozása, ezért nincs létjogosultsága a népszavazásnak. Nemzetközi szerződésről pedig nem lehet népszavazást tartani. Egyes döntéseknél hivatkozott az NVB arra is, hogy a kérdéssel megjelölt időtáv túlmutat a népszavazás hároméves kötőerején.
Az LMP eltökélt abban, hogy olyan kérdést fogalmazzon meg a paksi bővítés megakadályozására, amelyet a „politikailag terhelt” Nemzeti Választási Bizottságnak át kell engednie – mondta Szél Bernadett, a párt társelnök-frakcióvezetője sajtótájékoztatóján, miután az NVB az LMP-s politikusok újabb, a bővítést megakadályozni szándékozó népszavazási kérdéseinek hitelesítését tagadta meg.
A döntések egyelőre nem jogerősek, így az LMP jogorvoslattal fordulhat a Kúriához 15 napon belül.
A kormány mindig is kiállt amellett, hogy Paks II. meg fog térülni, bár a titkosítás miatt sosem mutattak be olyan számításokat, amelyek az állításukat alá is támasztaná. Ezzel szemben 2014 óta több tanulmány is megjelent arról, hogy a várható áramárak mellett Paks II. sohasem fog megtérülni, és rengeteg pénzébe fog kerülni az adófizetőknek. A Regionális Energia Kutatóközpont és az Energiaklub tanulmánya is azt taglalja, hogy az összes megtérülést vizsgáló mutató azt jelzi előre, hogy nem érdemes megvalósítani a beruházását, és biztosan csak akkor térülni meg, ha az áramárak 75 százalékkal emelkednének. A modellszámítások alapján viszont csekély esély van arra, hogy ekkora árrobbanás történjen az energiapiacon.
Diskurzus Paksról
A közelmúltban konferenciabeszélgetés zajlott a Millenium Intézet keretein belül a paksi bővítés kérdéséről. A beszélgetés első szekciójában szakértők boncolgatták a kérdéskört: Felsmann Balázs a Regionális Energiagazdasági Kutatóközponttól, Munkácsy Béla az ELTE adjunktusa, Horváth Ágnes a MOL közgazdásza és Sz. Bíró Zoltán az MTA munkatársa, míg a második szekcióban politikusok voltak a vendégek: Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője, Szél Bernadett az LMP társelnöke és Jávor Benedek a Párbeszéd parlamenti képviselője.
A világon zajló környezetpolitikai, makrogazdasági, biztonságpolitikai és energiagazdálkodási folyamatokat figyelembe véve elemezték a résztvevők a konferencián.
Az elhangzottak alapján a következő fontos megállapítások születtek: Paks II. a fent ismertetett szempontok mindegyikét tekintve óriási fontossággal bír. Az energiaimportot az oroszok mellőzésével, új alapokra helyezve kellene biztosítani, amellyel igazodhatnánk a globális tendenciákhoz és a megújuló energiaforrások alkalmazása felé nyitnánk, ugyanis világszerte ez az energiaforrás lesz dominánsabb az elkövetkezendő években.
A kormánynak a zöld energiát nem problémaként, hanem lehetőségként kellene értékelnie, folyamatos mellőzése és a tendenciák figyelmen kívül hagyása ugyanis Magyarország leszakadásához vezethet a Nyugattól gazdaságilag. Továbbá az oroszokkal való szerződéskötést a bővítés ügyében nem előzte meg alapos és feltáró vita.
A meghívott szakértők mindegyike egyetértett abban, hogy Magyarországnak mielőbb szükséges az ország kapacitásának megfelelően a zöld energiahordozók kihasználásnak irányába elmozdulni, továbbá abban is egyetértettek, hogy az Oroszországgal való kapcsolat nem válik az ország javára, ugyanis egy instabil, nemzetközi szinten agresszívan fellépő államról beszélhetünk.
A meghívott politikai szereplők is hasonlóan gondolkodtak, mint a szakértők mielőbbi zöld energiára való átállás kérdéséről. Tóth Bertalan megjegyezte, hogy az energiastratégiáról a lakosságot is minél szélesebb körben tájékoztatni kell. Szél Bernadett továbbra is megalapozatlannak tartja a paksi bővítés háttér tanulmányait, miközben arra is rávilágított, hogy a beruházás nem fog megtérülni, ahogy az egy EB döntésben is szerepel. Jávor Benedek rámutatott arra a tényre, hogy az atomerőművekkel szemben a megújuló energiaforrások használata az atomenergia helyett jelentős megtakarításokhoz vezethetne a költségvetésben.
