A 2024-es olimpia még Paks II.-nél is több pénzt emésztett volna fel, a Momentum sikeres aláírásgyűjtése azonban meghátrálásra kényszerítette a kormányt, még mielőtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntött volna a rendezés helyszínéről. Az olimpiával szemben a legfőbb indok egyértelműen az, hogy Magyarország fejlettségi szintjénél fogva nem áll készen egy ilyen volumenű projekt megvalósítására, és a monumentális sportrendezvényekre jellemző költségtúllépések miatt az ország belerokkant volna a rendezésbe.
Ha egyszerűbben akarjuk megfogalmazni, van jobb helye is annak a pénznek, mint amit az olimpiára költenénk, és sokkal okosabb befektetéssel hosszú távra is meg lehet alapozni az ország jövőjét, szemben egy garantáltan veszteséges projekttel. A legfrissebb hírek alapján azonban a kormány mintha mégsem vette volna az emberek üzenetét: hiába nem lesz olimpia 2024-ben, a szükséges létesítményeket mégis megépíthetik a városban sok száz milliárd forintért.
Zavar az erőben
Az olimpiai pályázat visszavonását követően a kormányzati kommunikációban zavar támadt, és ellentmondásos nyilatkozatok hada látott napvilágot. Lázár János arról beszélt hogy „Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás, így abból a vidék fejleszthető”, majd a miniszter több olyan vidéki várost is felsorolt ahova át lehetne csoportosítani a felszabaduló forrásokat. Nem sokkal ezután Tuzson Bence viszont már azt nyilatkozta, hogy a kormány még nem döntött az felszabaduló pénzek felhasználásáról. Az államtitkár szavai szerint Budapestet nem akarják büntetni, és a szükséges beruházásokat megvalósítják, bár nem sokkal ezután már Tarlós István arról beszélt, hogy több fontos beruházás is elmaradhat, például a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető gyorsforgalmi útszakasz felújítása.
A fontos fejlesztésekkel kapcsolatos visszatáncolás ellenére a sportlétesítményekről kevés szó esett, ami nem véletlen: hiába van elege a magyaroknak a stadionépítése lázból, úgy néz ki az olimpiával kapcsolatos sportlétesítményeket annak ellenére is felépítik, hogy nincs rájuk szükség.
Ezt a feltételezést támasztja alá Fürjes Balázs, a Budapest 2024 olimpiai projekt vezetőjének április elején adott interjúja is: „A kormány megerősítette, miután visszavontuk a pályázatot, hogy minden tervezett épület elkészül ennek ellenére is. Mindig is azt mondtuk, hogy megcsináljuk. Mindez azt jelenti, a 2024-es projekt releváns lehet 2028-ban vagy 2032-ben”. Fürjes nyilatkozatát lehetne egy lelkes amatőr egyéni akciójának is tekinteni, azonban a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. tervpályázatot írt ki a Budapesti Atlétikai Stadion megtervezésére. Eredetileg az atlétikai stadion lett volna a 2024-es olimpia központi helyszíne, egyben az egyik, ha nem a legdrágább beruházás. Az atlétikai stadion felépítésében az is közrejátszhat, hogy Budapest meg akarja pályázni a 2023-as atlétikai világbajnokságot, Fürjes szerint az egyeztetést már elkezdték a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel.
A kormány nagyra törő vágyai azonban nem merül ki az atlétikai stadionban. A tervek szerint olimpia nélkül is megépül a Budapesti Xtrém Szabadidő Park (Csepel), a Dunai Evezős Központ 8 ezres szlalompályával a Ráckevei Duna-ágnál, az Új Budapesti Teniszközpont (Csepel), az Új Budapesti Velodrom (Óbuda), a Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ (Nagytétény), a Nemzeti Lovas Központ (Üllői Tangazdaság területe), az új jégcsarnok, uszoda és futókör, valamint a BOK Sportcsarnok és az új B-csarnok a Budapesti Olimpiai Központban. Úgy tűnik, a Fideszhez nem ért el az emberek üzenete, hogy miért is akartak népszavazást, amikor az ország oktatási és egészségügyi rendszere romokban van, van jobb helye is a pénz elköltésének. Az ultramodern stadionok üresen konganak miközben a nagy ellátórendszerek szétrohadnak.
További 80 milliárd forintot költenek el vasúti fejlesztésre, ami eredetileg az olimpiai projekthez kapcsolódott. A csepeli vasúti vonal átirányításával lehetőség nyílik rá, hogy a lerobbant ipari negyedben nagyobb beruházásokat lehessen végrehajtani. Az eredeti tervek alapján itt épült volna fel az olimpiai falú, az új tervek most arról szólnak, hogy 15 ezer diák elszállásolására alkalmas kollégiumi komplexumot építenének fel. Új kollégiumokra valóban szükség lenne, mivel a budapesti kollégiumok száma és minősége nincs összhangban az igényekkel, kérdéses, hogy ezt miért nem az amúgy üresen kongó budapesti ingatlanok felújításával valósítják meg.
Az ügy másik érdekessége, hogy a terület jelenleg még azé a bedőlt Quaestoré, amelynek vezetője jó kapcsolatot ápolt azzal a Külügyminisztériummal, amely legutóbb nyilatkozott a 80 milliárdos projektekkel kapcsolatban (ami amúgy egy grandiózusabb projekt, a Budapest-Belgrád vasútvonal része papíron).
Túlárazott beruházások
Ha valamit nem sikerült eltalálnia a kormánynak az elmúlt években, akkor az az épülendő sportlétesítmények költségei. Az új Puskás Ferenc Stadion felmerülő költségei például úgy változtak az elmúlt 6 évben, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudta: 2011-ben még 35 milliárd forintról beszélt a kormány, 2013-ban 60-80 milliárdról, 2014-ben 90-100 milliárdról, majd ezt követően 2015-ben 90-110 milliárdról. A legfrissebb tervek alapján a költségek elérték a 190 milliárd forintot, a beruházás mérete viszont nemhogy nőtt, a létesítmény beépített összterülete 30 százalékkal csökkent az eredeti tervekhez képest.
Fürjes Balázs olimpiai biztos 2015-ben azt nyilatkozta, hogy a kevesebb néha több, és igaza is lett. Egy év alatt sikerült a költségeket duplájára emelni, miközben semmi sem indokolná, hogy ennyire elszálltak az árak: nem lesz behúzható tetőszerkezet, atlétikai pályarész, vagy éppen mozgatható gyep. Nyugat-Európában hasonló áron ennél már jóval modernebb stadionokat építenek fel. A projektért amúgy maga Orbán Viktor fog felelni, miután az UEFA nemtetszését fejezte ki az építkezés tempójával kapcsolatban.
Nem kell az időben előreutaznunk, hogy megállapítsuk,mennyivel árazzák majd túl a Puskás Stadiont, hiszen itt van nekünk a Dagály Úszóaréna, amely az eredeti tervekhez képest lassan már háromszoros áron valósult meg. Az uszoda költségvetése 2015-ben még 21,4 milliárd forint volt, ehhez képest 2017 elején a projekt bruttó kivitelezési költsége már meghaladta az 55 milliárd forintot. Az eredeti tervek alapján az úszó vb 25 milliárd forintba került volna, jelen állás szerint a számla jóval meg fogja haladni a 100 milliárd forintot, hiszen napról napra vágnak hozzá újabb és újabb százmilliókat. Mindezt úgy, hogy például a Dagály Úszóaréna jóval egyszerűbb lett az eredeti tervekhez képest, és maga Fürjes Balázs is elismerte, hogy blöfföltek az eredeti tervekkel.
Az elszálló költségek ismeretében már könnyen kiszámolható, hogy mennyibe fognak kerülni az országnak azok a sportlétesítményekre, amelyekre amúgy az emberek nemet mondtak volna, ha a Fidesz nem ijedt volna meg a népszavazástól. Az önálló létesítményekről viszont nem lehet népszavazást tartani, mivel költségvetést érintő kérdésről van szó.
Pénzszórás felsőfokon
Ha valamiben sikeres a magyar kormány, akkor az a pénzszórás. Már eddig is több százmilliárd forint ment el teljesen felesleges stadionépítésekre, és semmit sem tanultak a korábbi hibákból. A stadionok üresen állnak, a foci nem lett jobb, és a hozzáértők egyöntetű véleménye, hogy az iskolai infrastruktúra fejlesztése nélkül nem is lesz jobb, erre viszont már nem adnak pénzt. Bár egy-egy nagyobb modern sportkomplexumra valóban szükség van, hogy a profi sportolóknak legyen megfelelő helyük a felkészülésre, a három-négyszeres túlárazásokat már semmi sem indokolja. Ha vannak igazi nyertesei ennek a nagy beruházási láznak, azok egyértelműen azok a Fidesz-közeli vállalkozók, akik lassan minden állami pályázatot elnyernek, majd valahogy sikerült olyan árat kikalkulálniuk, ami távol áll minden realitástól. Nagy valószínűséggel ez lesz az atlétikai stadion és a többi budapesti létesítmény sorsa is: milliárdok vándorolnak haveri zsebekbe, miközben a valóban fontos beruházásokra és fejlesztésekre nem hajlandó a kormány befektetni.
