Amit a Néppárt megtehetett, megtett, hogy jobb belátásra bírja miniszterelnökünket a lex CEU miatt: egyes sajtóértesülések szerint zárt ajtók mögött keményen nekimentek a magyar miniszterelnöknek, illetve, amire eddig alig volt példa, a Fidesz európai pártcsaládja már nyíltan is kritizálta a magyar kormány politikáját, így adva politikai nyomatékot az ügyben indított kötelezettségszegési eljárásnak.
Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő szerint, amikor Orbán nagy bajba kerül az Európai Bizottságnál és a Bizottság lépésekkel fenyeget, ahogy ezt most is tette, visszavonul. Véleménye szerint Orbán a CEU-ügyben is így fog tenni.
Április legvégén a lex CEU-ról, a civil szervezetek megbélyegzéséről és a Brüsszel-ellenes kampányról kellett számot adnia Orbán Viktornak az Európai Parlamentben. A magyar miniszterelnök volt annyira bátor, hogy beleállt a vitába, érvelése azonban nem különbözött a Fidesz kommunikációs paneljétől. Orbán szerint senki sem akarja bezáratni a Közép-Európai Egyetemet, miközben köztudott, hogy a lex CEU lényege az egyetem ellehetetlenítése. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési-eljárást indított Magyarország ellen (már sokadjára).
A miniszterelnök nemcsak nem mondott igazat az Európai Parlamentben, hanem kihasználta a lehetőséget, hogy sorosozzon egy kiadósat is, ismét megfeledkezve arról, hogy két évtizeddel ezelőtt még ki volt a mostani kormánypárti politikusok legbőkezűbb támogatója. A helyzet annyiban más most, mint korábban, hogy Orbánt most nemcsak a patás ördögnek kikiáltott liberális értelmiség, hanem konzervatív gondolkodók sora és saját pártcsaládja, az Európai Néppárt is nyíltan kritizálta, amire idáig alig volt példa.
A brüsszeli vitában felszólaló néppárti frakcióvezető, Manfred Weber egyenesen hangulatkeltésnek nevezte a Brüsszel-ellenes magyarországi „nemzeti konzultációt”, illetve az Európai Bizottság is tételesen, pontról pontra megválaszolta, hogy melyik állítás, miért hazugság a magyar propagandaanyagban.
Az EPP elnöke, Joseph Daul közölte: világosan üzentek Orbánnak és a Fidesznek, hogy nem fogadják el az alapvető jogok korlátozását vagy a jogállamiság figyelmen kívül hagyását. Ez pedig magába foglalja a tudományos szabadságot, az egyetemek autonómiáját is. Az Európai Néppárt azt akarja, hogy a CEU maradjon nyitva, a határidőket függesszék fel és kezdődjön párbeszéd az Egyesült Államokkal.
Zárt ajtók mögötti kiabálások?
Miniszterelnökünk tortúrája csak zárt ajtók mögött folytatódott. Az Európai Néppárt az ülésen – a CEU kérdésén túlmenően – világossá tette magyar partnerei számára, hogy az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány EU-ellenes retorikája elfogadhatatlan. Sőt, a bne IntelliNews régiós hírportál idézi azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a tárgyalások során a felek között durva vitára és veszekedésre is sor került.
Igaz, magyar oldalon másképpen emlékeznek a történtekre: Rogán Antal azt nyilatkozta, hogy Orbán megvédte a kormány álláspontját, illetve biztosította a Néppárt vezetőinek: mindent megtesznek, hogy a bizottság kérelmeinek eleget tegyenek. (Progaganda-miniszterünk tehát egyáltalán nem beszélt durva vitákról, illetve veszekedésekről.) Kósa Lajos arról beszélt, hogy szóba sem jött a Fidesz kizárása a pártcsaládból, ezzel szemben Lázár János úgy látta a dolgokat, az Európai Néppárt épp erre készült. Vajon ilyenkor kinek kell hinni?
A tárgyalások után az Európai Néppárt egy szokatlanul kemény közleményt is kiadott, amelyben leszögezte, hogy nem fogadja el „az alapvető szabadságjogok korlátozását, és a jogállamiság figyelmen kívül hagyását, ebbe beleértve a tanszabadságot és az egyetemi autonómiát is”. Ezen kívül, mint írták: „Felhívjuk a magyar kormányt, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az érintett egyesült államokbeli hatóságokkal – ez esetben New York állammal –, hogy olyan megállapodást kössenek, amely garantálja a CEU jogát ahhoz, hogy Budapesten, szabad intézményként működhessen tovább”.
Az EPP közleményéből és az ülést követő nyilatkozatokból úgy tűnik, a miniszterelnök mozgástere nagyon leszűkült. A közlemény szövegezése felér egy ultimátummal, mivel a bizottság kéréseinek teljesítésére mindössze egy hónapot kapott a magyar miniszterelnök, ami meglehetősen kevés idő a „jogászkodásra”.
Mi lesz ennek a vége?
A Néppárt az elmúlt években mindig kiállt a Fidesz mellett, ezért nem valószínű, hogy kifogják csapni a sorai közül. Kizárásra már csak azért sem fog sor kerülni, mert Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő szerint semmi sem fog történni a CEU-val, mivel Orbán pontosan ugyanazt fogja tenni, amit az ilyen helyzetekben szokott: „Amikor bajba kerül az Európai Bizottságnál, és a Bizottság lépésekkel fenyeget, ahogy ezt most is tette, visszavonul. És CEU-ügyben is vissza fog vonulni. (…) Az az érdekes, hogy a Tanácsban a szavazást tekintve Magyarország tartja a lojalitási rekordot, közel 99 százalékkal. Az idő 99 százalékában a Fidesz Brüsszel” – mondta a néppárti képviselő.
Amit a Néppárt megtehetett, megtette, hogy jobb belátásra bírja miniszterelnökünket. Lakner Zoltán politológus szerint a diplomatikus hangvétel megőrzése mellett a lehetséges legnagyobb szigorral járt el Orbánnal szemben, politikai nyomatékot adva az ügyben indított kötelezettségszegési eljárásnak.
Ha a Fidesz európai pártcsaládja arra nem is elég, hogy Orbánt megbuktassa, legalább képesek valamennyire észhez téríteni. De az is biztos, hogy a leváltása nem várható csak úgy Brüsszeltől: ez a magyar ellenzék feladata.
