Május első hetében hozta nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2018-as költségvetési javaslatot, amelyben az Index által pár héttel ezelőtt megszellőztetett megszorító intézkedések már egyáltalán nem szerepelnek. Varga Mihály szerint a 2018-as büdzsé a munkából élők költségvetése lesz, mivel növekvő gazdasági teljesítményre és csökkenő közterhekre épül.
A 2018-as költségvetés bemutatása után másnap a legújabb konvergencia program is bemutatásra került. Hasonlóan a büdzséhez, optimizmusból itt sincsen hiány, mivel közép távon a magyar kormány még erősebb gazdasági növekedéssel számol, ráadásul 2021-re az államadósság nagyon közel kerülne a tervek szerint a 60 százalékos álomhatárhoz.
A múlt héten bemutatott költségvetési terv egyik legszembetűnőbb pontja az, hogy a néhány héttel ezelőtt kiszivárgott megszorító intézkedések már egyáltalán nem szerepelnek benne, és a költségvetési hiányt sem fogják elengedni. A Varga Mihály által beterjesztett költségvetési csomagban 2,4 százalékos hiánnyal számolnak a 2018-as évre nézve, a gazdasági növekedés pedig még az ideinél is nagyobb lesz, 4,3 százalék.
Hogy mennyire lesz tartható a most bemutatott költségvetési terv, azt nehéz megjósolni, mivel a néhány héttel ezelőtt kiszivárgott minisztériumi anyag növekvő kiadások és csökkenő bevételi forrásokra vezette vissza a növekvő hiányt. A kieső egyszeri adóbevételeket a minisztérium számításai alapján a növekvő fogyasztásból és bérekből származó magasabb adóbevételekből fogják pótolni, 2018-ban összességében 942 milliárd forinttal lesz magasabb a költségvetési bevételi oldal. Összehasonlításképpen az április közepén kiszivárgott minisztériumi anyagban még 450 milliárdos bevételnövekedéssel számoltak, a különbség már jól magyarázza, hogy végül miért nem száll el a mostani minisztérium számítások alapján a hiány.
Ehhez azonban az is szükséges, hogy az előrejelzett 4,1 százalékos idei, és 4,3 százalékos jövő évi növekedés valóban bejöjjön, ami még a növekvő uniós kifizetések mellett is nagyon optimista növekedési pályának tűnhet. Egy jóval realistább 3-3,5 százalék körüli növekedés mellett már mindenképpen át kellene írni a költségvetés számait.
Elkapkodottnak tűnhet, hogy ilyen korán bemutatásra került a 2018-as költségvetés, mivel a 2017 makrogazdasági teljesítményről szinte semmit se tudni. Bár a kormány biztosan több információval rendelkezik az első negyedév teljesítményéről, legalább egy félévet érdemes lenne kivárni, hogy a gazdasági növekedéshez igazított költségvetés fő számait jobban be lehessen lőni.
Csökkenő adóterhek és növekvő kiadások
Varga Mihály szerint a 2018-as költségvetés a csökkenő közterhekre fog épülni, ami kissé túlzásnak tűnhet, hiszen a gazdaság egészére ható szignifikáns adóváltoztatás nem lesz jövőre. Néhány kisebb adócsökkentés valóban lesz: a halhús áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken, az internet és éttermi szolgáltatások áfakulcsa 18 százalékról százalékra - ezekről már korábban is tudni lehetett -, a kisvállalati adó (kiva) 14 százalékról 13 százalékra csökken, a kétgyermekes családok havi családi adókedvezménye pedig 35 ezer forintra emelkedik.
Nagyobb meglepetést azonban nem tartalmaz a költségvetési terv. Folytatódik a tavaly bejelentetett többlépcsős járulékcsökkentés (22 százalékról 20 százalékra), a minimálbér a második lépcsőben 8 százalékkal fog emelkedni, a garantált bérminimum 12 százalékkal lesz magasabb, a társasági adókulcs és szja-kulcs nem változnak, így jövőre sem kerülünk közelebb a már korábban többször is említett egy számjegyű szja-kulcshoz.
A költségvetési tervvel párhuzamosan beterjesztett jövő évi adótörvényekről szóló javaslat nem tartalmaz semmi újat a reklámadóval kapcsolatban, így várhatóan jövőre is az idén bejelentett, júniustól életbelévő 9 százalékos reklámadókulcs lesz érvényben.
Varga Mihály szerint jövőre több pénz jut mindenkinek, igazán nagy meglepetés azonban itt sincs:
– Az egészségügy és oktatásra összesen 189 milliárd forinttal költenek többet, ami jóval kevesebb annál, mint amennyire szükség lenne a két ágazatban.
– Nyugdíjakra 287 milliárd forinttal több jut, amelyben semmi meglepő nincsen, hiszen a magasabb infláció miatt már az idei nyugdíj-kiadásokat is újra kell tervezni.
– 205 milliárd forinttal több pénz jut gazdasági fejlesztésekre, a korábban bejelentett infrastrukturális fejlesztésekre pedig 255 milliárd forintot különítettek el.
– A családi otthonteremtési kedvezményre 226 milliárd forint van elkülönítve, így várhatóan jövőre is dübörögni fog az ingatlanpiac.
A nagyobb minisztériumoknak összességében mégsem jut annyi pénzt, mint amennyit korábban beterveztek. A több bevétel mellett ezzel együtt már megmagyarázható, hogy miért nem fog elszállni a költségvetés 2018-ban. Hogy a választások előtt mennyire fognak kilincselni további pénzekért a minisztériumok azt nem tudni, ahogy azt sem, hogy milyen módosítok fognak majd érkezni a költségvetéshez. Emiatt nehéz kijelenteni, hogy a nagyon korán bemutatott költségvetési terv mennyire lesz tartható.
Nagyon optimista konvergencia pálya
Nem csak a 2018-as költségvetést, hanem az új konvergencia programot is bemutatta a Nemzetgazdaság Minisztérium. A 2017. évi konvergencia program talán még a büdzsénél is optimistább, hiszen közép távon olyan erős gazdasági növekedéssel számolnak benne (2021-ig bezárólag végig 3,5 százalék feletti GDP-növekedés), hogy a kedvező makrogazdasági pálya miatt 2021-re a bruttó államadósság szintje megközelíti a 60 százalékos szintet.
Ez már csak azért is tűnik nagyon optimistának, mert az elmúlt 6 évben a nyugdíjvagyon beszántásának ellenére sem sikerült elérni a 70 százalékot, pedig a magánnyugdíjpénztárak államosítása körülbelül 6-7 százalékkal javított az egyenlegen.
A konvergencia programban leírtak alapján a növekedés motorja az uniós források mellett a növekvő fogyasztás lesz, de hogy ez hogyan fog kitartani 2021-ig, arra nem találtunk komolyabb megerősítést. Még ha be is jön az idei és jövő évi 4 százalék feletti növekedés, kételkedünk abban, hogy az erősebb bázis miatt ez közép távon is fenntartható lenne. Ahhoz már szükséges lenne az ország versenyképességének és nagy ellátórendszerek minőségének javítása, amelyre hiába van kormányzati szándék, ha a valódi hozzáállás hiányzik.
Mi lesz 2020 után?
Aggodalomra ad okot, ami mind a költségvetési tervből, mind pedig a konvergencia programból az olvasható ki, hogy a kormány nem igazán tervez 2020 utánra. Az uniós pénzeket például szeretnék minél gyorsabb lehívni, hogy mi lesz azután miután elfogytak ezek a források, már nem tudni. Az olyan nagyobb beruházások, mint például Paks II. adhatnak egy lökést a gazdasági teljesítménynek, véleményünk szerint átfogó tervekkel azonban nem készül a kormány.
