Májusban derült ki, hogy a magyar állami Magyar Villamos Művek Zrt.-től (MVM) tavaly 508 millió forint támogatást adott a CÖF mögötti alapítványnak. Ennek köszönthetően a kormánybarát CÖF a parlamenti pártoknál is erősebb szereplő lehet a kampányban. Ráadásul év végén kapták a pénzt, és november 20-ig használhatják fel, ami azt jelenti, hogy a választásokat megelőző majdnem teljes évben lesz forrás bármire, ami csak az anyapárt fejéből kipattan.
500 milliós támogatás
Májusban derült ki, hogy a magyar állami MVM Zrt. tavaly 508 millió forint támogatást adott a CÖF mögötti alapítványnak.
A magyar politikában ez rengeteg pénzt jelent, még a parlamenti pártok sem gazdálkodhatnak ennyiből. 2016-ban így alakult a pártok állami támogatása: Jobbik (476 millió forint), MSZP (427 millió forint), LMP (174 millió forint), Együtt (134 millió forint), DK ( 132 millió forint), Párbeszéd ( 107 millió forint), MLP (71 millió forint).
Ebből is látszik, hogy a kormány mellett kampányoló CÖF a parlamenti pártoknál is erősebb szereplő lehet a kampányban. A bő félmilliárd még a nagy felforgatónak tartott Soros György által Magyarországon elköltött pénzzel is összemérhető, az Open Society Foundation ugyanis évente nagyjából egymilliárd forintos támogatást oszt szét a támogatott szervezetek között.
A CÖF kommunikációjában az szerepel, hogy 2016-ig nem kapott támogatást állami cégtől. Most a friss közleményük szerint ez meg is állja a helyét, hiszen a „2016-ig-ban nincs benne maga 2016”, amikor is érkezett az MVM-támogatás. Ráadásul év végén kapták a pénzt, és november 20-ig használhatják fel, ami azt jelenti, hogy a választásokat megelőző utolsó teljes évben lesz forrás bármire, ami csak az anyapárt fejéből kipattan.
A CÖF ekkora pénzből a nyilvános beszámolói és közlései alapján eddig soha nem gazdálkodhatott, viszont a múltkor is a választások előtt ugrott meg a támogatottsága. Ugyan akkor nehéz lenne kideríteni, hogy az MVM Zrt. egymagában megfinanszírozta a CÖF-öt, vagy ez csak egy része a szervezethez befolyó pénznek. Az Index közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy az MVM Zrt. és a Szerencsejáték Zrt., mint két nagy állami cég, kiket támogattak mostanában.
Egyébként a 444-nek a fejlesztési minisztérium azt írta: „A Magyar Villamos Művek Zrt. társadalmi felelősségvállalási aktivitását nem közpénzből, hanem saját forrásból fedezi. A kérdéses támogatást is saját hatáskörben nyújtotta. A társaság számos közhasznú tevékenységet támogat, így 2016-ban többek között a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványét is”.
Civil misszió
A Fidesz „álciviljei” egyébként azzal jönnek, hogy a pénzt saját civil missziójukra fordítják majd. Ennek része lesz a népfelség elvére alapozott civilitika tudományágának kidolgozása, figyelemfelhívás az adó 1 százalékának közhasznú szervezetek számára való felajánlására, a kampány a gyermekek egészséges táplálkozásáért, valamint segítségnyújtás a kis- és családi vállalkozások alapításában, és saját termékeiknek értékesítésében.
És ami mögötte van...
A CÖF civil missziója igazán jóhiszeműnek és barátságosnak látszik, ám rögtön kétségek támadnak bennünk, ha eddigi előéletüket nézzük. Ez az a szervezet, amelyik többek között a Békemeneteket szervezi, és mostanában beszálltak a konzultációs fórumok bonyolításába is.
Ha tavalyi tevékenységüket nézzük, teljesen más képet festenek. Bevándorlásról szóló lakossági fórumsorozatot indítottak több mint száz állomással, hogy a kvótanépszavazási-ív aláírására buzdítsanak, és az EU reformját szorgalmazzák. Szerveztek egy köztéri plakátkiállítást az Olimpia Parkban, amely az ellenzéki politikusok lejáratását célozta. Az őszödi beszéd tizedik évfordulóján sajtótájékoztatón közölték, hogy az volt Magyarország történetének egyik legsötétebb napja. A kvóta-népszavazáson nyíltan képviselték a Fidesz álláspontját, támogatták Áder megválasztását, elítélték a Momentum olimpiai népszavazási kezdeményezését, valamint plakátokkal hívták fel a figyelmet „Vona és Gyurcsány egymásra találására”. Nehéz erről azt állítani, hogy ez nem egy az egyben a kormány kampánya.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Fidesz egyszerűen kiszervezi a kampányát. Úgy tud a kiterjesztett karjaként működtetni egy szervezetet, hogy közben arra nem vonatkoznak a pártokat kötő szabályok. Ilyenek például a kampányról és a finanszírozásról szóló szabályok. Arról nem is beszélve, hogy „az emberek üzeneteként” tudják kommunikálni a kormánynak kedves dolgokat.
Ellenzéki reakciók
Az ellenzék természetesen felemelte a hangját az ügyben. Az MSZP bejelentette, hogy az MVM Zrt. CÖF-támogatása ügyében feljelentést tesz tiltott pártfinanszírozás, azaz hűtlen kezelés miatt. A DK fel is hívta a figyelmet arra, hogy a CÖF több közpénzt kap, mint az ellenzéki pártok együttvéve.
A Jobbik közölte: „Az álcivil CÖF még annyira sem független a Fidesztől, mint a Hazafias Népfront az MSZMP-től”. Szerintük a kormány több esetben bízta az alja munkát a civiljeire. Mint kijelentették: „Mától azonban azt is tudjuk, kik finanszírozták az álcivileket (...) : az adófizető magyar emberek”.
Az Együtt szerint a magyar adófizetőknek joguk van megismerni a támogatással kapcsolatos dokumentumokat, hogy ki döntött, milyen megfontolások alapján választották a CÖKA-t, és milyen célra kapta az alapítvány ezt a pénzt. A párt közérdekű adatigényléssel fordul az MVM-hez.
Az LMP Paks II.-t is belekeverte az ügybe. Szerintük a kormány azért ragaszkodik ennyire hozzá, hogy titokban újabb ezermilliárdokat talicskázhasson ki a gazdasági hátországának, és a paksi pénzekből az MVM Zrt. és CÖF közbeiktatásával többek között fideszes plakátok lesznek.
A CÖF-támogatást kifogásolja a Transparency International (TI) is. Az Index megkeresésére elárulták, hogy ők pályázatok útján 2016-ban mindössze 170 millió forint bevételhez jutottak. Ebből 13,5 millió forint származott Soroshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványtól. A kormány mégis őket kívánja megbélyegezni, holott az CÖF-nek juttatott támogatás háromévi költségvetésüket fedezné.
„Kérdés, hogy az a szervezet, amelyet ilyen mértékű közpénzzel stafíroznak ki, miért gondolja és nevezi magát civilnek” – írta a TI. A szervezet szerint jó lenne látni a tételes elszámolást is a költésről, „ennek hiányában ugyanis kénytelenek lennénk arra gondolni, hogy ez a közpénz-injekció már a 2018-as választási kampányra történő felkészülést jelzi”. A szervezet hozzáteszi: méréseik szerint a CÖF közel 600 millió forint értékű „bohóc-plakát” kampánnyal segítette ki a kormánypártokat a 2014-es választási kampányban, „vagyis nem lenne a szervezettől testidegen az ilyenfajta költés”.