Továbbra sincs pénz, nincsenek orvosok a magyar egészségügyben, és a kijelentéseket hallva valószínűleg a közeljövőben nem is fog áldozni a kormány az egészségügyi rendszer talpra állítására, színvonalának növelésére. A probléma azonban az, hogy az egészségügynek nincs ideje, a betegek nem várakozhatnak, miközben a rendszer fokozatosan leépül, a dolgozók bére minimális, azonban a vállalt felelősség sokkal nagyobb. A rendszer gyakorlatilag szépen lassan összeomlik.
Forrás: 24.hu
Továbbra is fennáll a szakorvoshiány
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint a háziorvosi praxisok közül 352, a fogorvosiak közül 284 tartósan betöltetlen Magyarországon, a legtöbb háziorvos Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Somogy és Tolna megyéből hiányzik, ezekben a megyékben 10 százalék felett van a betöltetlen praxisok száma. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több mint 440 ezer embernek nincs állandó háziorvosa. Évente 250-300 új háziorvosra lenne szükség ahhoz, hogy 2025-re ne maradjon 900 ezer ember állandó háziorvos nélkül.
Csak a városokban dolgozó háziorvosok száma nőtt 2000 óta, átlagosan 9,6 százalékkal, Budapesten 5,8 százalékkal, a kisebb településeken dolgozó orvosok száma viszont negyedével kevesebb lett, összességében pedig tizenöt év alatt 6,6 százalékos csökkenés mutatkozott meg.
Háziorvosként jelenleg 6209-en praktizálnak az országban, ám csupán 3780-nak van háziorvostani, 1496-nak pedig csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgája. Vagyis, több mint 900 háziorvos rendel úgy Magyarországon, hogy nincs kifejezetten ilyen irányú szakvizsgája, tehát engedményt adnak a szakembereknek, csak vállalják, hogy ellátják a körzetet. Azonban még így is jelenleg 287 tartósan – legalább fél éve – betöltetlen háziorvosi körzet van Magyarországon.
Az orvoshiány miatt már olyan is előfordulhat, hogy a rezidens teljesen egyedül, szakmai felügyelet nélkül (műszakvezető, sürgősségis vagy bármilyen orvos nélkül) látja el az ügyeletet, ahogy történt ez egy urológus hallgatóval is, akit éjszakai műszakra osztottak be a soproni kórház sürgősségi osztályán. A kórház úgy oldotta meg a sürgősségi osztályon fennálló szakemberhiányt, hogy más osztályok és más szakmák rezidenseit, szakorvos-jelöltjeit rendelte teljes műszakban a traumatológiára.
Más kórházakban is előfordul, hogy a rezidensek, a szakorvosjelöltek választott szakmájuktól eltérő és képzettségüket meghaladó feladatokat kapnak a leterhelt és szakemberhiánnyal küzdő kórházakban. Emiatt azonban nem tudnak elég gyakorlatot szerezni saját szakterületükön, ráadásul ez veszélyezteti a betegek biztonságát, hibák esetén pedig a fiatal orvost vonják felelősségre a bíróság előtt. Az előírások megkövetelik, hogy ilyen feladatokat csak tapasztalt orvos irányítása és felügyelete mellett lássanak el, de a kórházak nem mindig tudnak elég képzett orvost beosztani az ügyeletekbe, ezért ez a gyakorlatban nem éppen a szabályoknak megfelelően valósul meg.
Elöregednek az orvosok
Nemcsak az orvosok egyre csökkenő létszáma, hanem életkoruk is aggasztó lehet, hiszen a praktizáló orvosok 44 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár. Az ötezer felnőtt- és másfél ezer gyermekorvosi praxis korfája azt mutatja ugyanis, hogy néhány éven belül az alapellátásban dolgozó orvosok több mint egyharmada nagy valószínűséggel nemcsak nyugdíjba megy, hanem ténylegesen vissza is vonul. Ahhoz, hogy közép távon megoldható legyen az utánpótlás, évente legalább 300-400 új belépőre volna szükség, ám a frissen végzett doktorokat egyáltalán nem vonzza az alacsony presztízsűnek tartott háziorvoslás. Évente még százan sem szerzik meg az önálló praxisvitelhez szükséges szakvizsgát, és közülük sem mindenki köt ki végül a (hazai) terepen.
A mentősök béremelése
Botrányosan alacsony bérekért vannak az utcákon és látják el a betegeket nap mint nap a mentősök. Az eddig beígért béremelések a Mentődolgozók Szövetsége szerint sehol nincsenek, nem véletlen, hogy hatalmas tüntetést szerveznek május 31-re az érintettek.
Az elmúlt napokban a mentősök béremelésével kapcsolatos hírektől volt hangos a sajtó. Balog Zoltán bejelentette, hogy a kormány jövőre 10, négy év alatt pedig (2016 és 2019 között) összesen 67 százalékos béremelést hajt végre a mentősöknél, amely tehát elméletileg azt jelenti, hogy 2018 végére a 2016. év elejéhez képest legalább 67 százalékkal több lesz a mentődolgozók fizetése. Ráadásul elméletileg ezt a 10 százalékos emelést az egészségügyi szakdolgozók tervezett béremelésén felül kapják az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársai 2018 januárjában.
Még mindig a humán-egészségügyi, a szociális ellátás területén a legalacsonyabban az átlagkeresetek. Jelenleg a mentőápolók és gépkocsivezetők nettó 90-110 ezer forintot keresnek egy hónapban, míg a mentőtisztek nettó 130-150 ezer forint között visznek haza.
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint nem lesz több pénz az egészségügyben azért, mert a kormány végül úgy döntött, hogy visszavonja az olimpiai pályázatot. Állítása szerint a kormány igenis áldoz a rendszer fenntartására, de elismeri, hogy a rendszerszintű átalakítás nincs napirenden, mert annak súlyos politikai kárai lennének. Az elsődleges cél ugyanis 2018, mivel a politikának az az alapvető motivációja, hogy választást kell nyerni. Hogy aztán meglegyen a felhatalmazás a változások végrehajtásához. Tehát hiába omladozik a rendszer már nem kevés ideje, nincs benne megfelelő forrás, a kormány nem tesz semmit, hanem csak vár a 2018-ban reményeik szerint bekövetkező újbóli felhatalmazásra. A probléma csak az, hogy az egészségügynek nincs ideje, a betegek nem várakozhatnak, miközben az egészségügy színvonala fokozatosan leépül, a dolgozók bére minimális, azonban a vállalt felelősség sokkal nagyobb. Nincs pénz, nincsenek orvosok – és a rendszer gyakorlatilag szépen lassan összeomlik.
