Kevés megcáfolhatatlanabb dolog van a világon, mint a globális felmelegedés. Az Egyesült Államok elnökének viszont sikerült olyan mélyre süllyednie, hogy bejelentette az USA kilépését a nagy nehezen tető alá hozott párizsi egyezményből. Donald Trump már megválasztása előtt sem rejtette véka alá, hogy ellenzi a párizsi klímaegyezményt, a globális felmelegedést pedig egy olyan összeesküvéselméletnek tartja, amelyet Kína talált ki, hogy megtorpedózza az Egyesült Államok iparát.
A világ vezetői egyhangúan sajnálattal fogadták az amerikai elnök döntését, és nyilatkozataikban kiálltak a párizsi megállapodás mellett. Emmanual Macron szavaival élve nincs B-terv, mert B-bolygó sincsen, ezért a továbbiakban is mindent meg kell tenni azért, hogy a globális felmelegedés ne érje el azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszaút. A klímaváltozás jelenleg mindennél nagyobb fenyegetést jelent - még a terrorizmusnál is -, ennek tagadása pedig súlyos bűnnek tekinthető.
A globális felmelegedés valós
Kevés megcáfolhatatlanabb dolog van, mint a globális felmelegedés, és ehhez nem kell jártasnak lenni a tudományokban, elég csak kinyitni a szemünket: egyre melegebb nyarak és telek, olvadó gleccserek, elsivatagosodó területek, kiszáradó folyók és tavak, és ami a legaggasztóbb jelenség, az északi-sarki jég olvadása. A globális felmelegedés elsődleges oka az emberi tevékenység. Az üvegházhatású gázok mennyiségének változása a légkörben befolyásolja a Földlégkör-rendszer energiamérlegét és az éghajlatot. Az emberi tevékenység során (elsősorban az energiatermelés és közlekedés) nagy mennyiségű üvegházhatású gáz került a légkörbe az elmúlt évszázadokban (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid), mostanra pedig elértük azt a kritikus szintet, ahol csak közös megegyezéssel lehet tompítani az átlaghőmérséklet emelkedését.
Ha nem élünk ezzel a lehetőséggel, annak súlyos hatásai lesznek már ebben az évszázadban: a tengerszint emelkedése és az elsivatagosodás miatt hatalmas kiterjedésű területek válhatnak lakhatatlanná, ami olyan migrációs hullámot indíthat meg, ami mellett a mostani eltörpül. Az éghajlatváltozás miatt a haszonnövények terméshozama drasztikusan csökkenni fog ott, ahol egyre kevesebb lesz a csapadék, a vízhiány pedig egyre általánosabbá válhat. A szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak (a térbeli eloszlásuk is egyre jobban kiterjed), ennek már most is tanúi vagyunk évről-évre. Az élelem és vízhiány regionális konfliktusok katalizátora lesz, amelyek könnyen eszkalálódhatnak. Összefoglalva, egy nagyon negatív forgatókönnyel kell szembenézünk, ha nem lépünk annak érdekében, hogy az átlaghőmérséklet növekedést 2 Celsius-fok alatt tartsuk.
Trump egy idióta
Van egy ember a földön, aki nagyobb hatalommal rendelkezik bárki másnál, és sokat tehetne azért, hogy elkerüljük az összeomlást: ő az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Az előző (Barack Obama) sokat tett a környezetvédelemért, utódja Donald Trump viszont tagadja a klímaváltozást. Hogy mennyire súlyos a helyzet, azt jól jelzi, hogy az Egyesült Államok elnöke szerint a globális felmelegedés egy kamu, amelyet Kína (és a többi fejlődő ország) azért talált ki, hogy tönkretegyék az USA nehéziparát. Nézeteit már megválasztása előtt sem rejtette véka alá, azonban mindenki abban reménykedett, hogy elnökként jóval felelősségteljesebb lesz. Akik így gondolták, tévedtek. A „Make America great again” szlogen hangzatos, azonban olyan ósdi tartalommal van felruházva, ami nem felel meg a 21. század elvárásainak. Trump a szén- és olajlobbisták foglya, azonban néhány bánya megnyitása nem fogja újra naggyá tenni az Egyesült Államokat, ezzel szemben a high-tech iparág, amely a jövő záloga.
A párizsi klímamegállapodásból való kilépést is azzal magyarázta az elnök, hogy az rossz Amerikára nézve, a statisztikák azonban cáfolják Donald Trumpot: a napenergia-ágazat már most kétszer annyi embert foglalkoztat, mint a szénipar, a költségek csökkenésével pedig tovább emelkedhet a rés. Döntésével azonban Trump pont ezeket az álláshelyeket veszélyezteti, hiszen a zöldenergia terjedését elfogadó országok szívesen befogadják azokat az innovatív cégeket, amelyek termelésüket át szeretnék helyezni. Az sem igaz, hogy 2,7 millió állás szűnne meg az Egyesült Államokban a párizsi egyezmény miatt, mivel ez egy olyan szervezet agyszüleménye, amit jórészt olajlobbisták pénzelnek. A szénbányák újranyitásának pedig azért sincs sok értelme, mert az elmúlt években elsősorban nem a zöldenergia, hanem az egyre olcsóbbá váló földgáz szorította ki a szént az energiapiacról.
A tények elhallgatása és összeesküvés-elméletek gyártása beleillik Trump politikájába, de ugyanez figyelhető meg a többi konzervatív populista esetén is csak más témákkal kapcsolatban. Az elmúlt évek sikerei alapján pedig kijelenthető, hogy széles rétegek vevők erre a politikára, ezt számos felmérés is alátámasztja: az USA lakosságának majdnem a fele úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem kapcsolható össze az emberi tevékenységgel. Jobbára ők azok a tájékozatlan emberek, akik 2016-ban is elhitték, hogy néhány ipari komplexum vagy bánya újranyitásával „az USA-t ismét naggyá lehet tenni”.
Még nem kell megijedni
Trump bejelentésének nincsenek automatikus következményei. Legkorábban 2019 novemberében kezdődhet meg a kilépési folyamat, és 2020 őszén léphet ki ténylegesen az Egyesült Államok a klímaegyezményből. Addig bármikor visszakozhatnak. Az ENSZ becslései alapján, ha Trump ragaszkodni fog most meghozott döntéséhez, akkor az 0,3 fokos melegedést okozhat a Földön, messzemenő következtetéseket azonban nem lehet még levonni. Egyrészt a legnagyobb amerikai vállalatok sorra jelentették be az elmúlt években, hogy kiállnak a globális felmelegedés elleni harc mellett, másrészt a befektetőknek is egyre inkább elegük van az olaj- és szénlobbiból. Az ExxonMobil részvényesei (elsősorban nagy befektetési alapok) például a klímaváltozással való szembenézésre kényszerítették a vállalat menedzsmentjét.
Másrészt nem szabad túlvizionálni a párizsi klímakonferencia eredményeit. Bár két országot leszámítva minden résztvevő aláírta az egyezményt, a fejlődő országoknak sikerült kicsikarniuk ilyen kivételezéseket, amelyek aláássák a megállapodást. Kína az egyezmény alapján például 2030-ig növelhetné a káros anyag kibocsátását, ami automatikusan nem jelenti azt, hogy így is fognak tenni. Egyes elemzések alapján a károsanyag-kibocsátás már tetőzött Kínában, amit az országban végigsöprő zöld forradalom is bizonyít: az ország a világ legnagyobb napelem gyártója, és a következő években 360 milliárd dollárt ruháznak be a tiszta energiába. Hasonló úton jár India, ahol a napenergia már olcsóbb, mint a szén, így az ország vezetésének már nem éri meg a konvencionális energia forrásokba való befektetés, hiszen a zöld energia nemcsak a jövő szempontjából jobb választás, hanem gazdaságilag is jóval kifizetődőbb. Kína és India Trump bejelentését követően kiállt az egyezmény mellett, a zöldenergia forradalomban pedig egy EU-Kína tengely van kialakulóban.
Trump szerint az USA a legzöldebb nemzet, ami szintén egy hatalmas nagy marhaság, mivel a számításba vehető országok közül az USA-nak az egy főre vetített ökológiai lábnyoma a második legnagyobb a világon Ausztrália után.
Kihúzza 2020-ig Trump?
Donald Trumpnak nem ez volt az első nagy baklövése amióta beiktatták elnöknek, az egyre kínosabb szereplés pedig egyre kínosabb az ország számára. A rossz döntések és a populizmus még nem jelentené automatikusan az elnök bukását, ennél azonban jóval nagyobb horderejű ügyek is terítéken vannak. Trump és tanácsadói köre után egyre több nyomozás folyik az orosz szálak miatt, az FBI-igazgató leváltása pedig példa nélküli esemény volt az Egyesült Államok történelmében. Ha az oroszok valóban befolyásolták a 2016-os választást, és Trump és köre kapcsolatban állt velük, az a Watergate-botránynál is sokkal súlyosabb ügy lehet. (A Watergate-ügybe Richard Nixon akkori amerikai elnök belebukott.) Amerikában szerencsére a fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is működik, és annak ellenére, hogy Trump eltávolította Jim Comeyt az FBI éléről, a Moszkva-nyomozással nem álltak le. Másrészt a orosz szálakkal kapcsolatban egy független ügyészi vizsgálat is kezdetét vette, amit egy valódi nagyágyú vezényel le.
Donald Trumpnak fejtörést okozhat, hogy egyre több szálon folyik nyomozás az orosz kötődések miatt, az amerikai társadalom pedig ellenszenvet érez az oroszokkal kapcsolatban: Trump nemcsak a republikánus párt, hanem a választói támogatását is elveszheti, ha kiderül, hogy ő vagy/és tanácsadói összejátszottak az oroszokkal. 2018-ban félidős választás lesz az Egyesült Államokban (képviselőházi + szenátusi helyek), a rossz kormányzás pedig demokraták malmára hajtja a vizet. Nem elképzelhetetlen, hogy Trump megbukik még 2020 előtt, emiatt nem kell lemondani arról, hogy az USA-t elfelejthetjük a klímaváltozási harcban. A legnagyobb amerikai cégek és városok vezetői ráadásul sorra kiálltak a megegyezés mellett, így nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy egy bolond szava még semmit sem jelent akkor sem, ha az a bolond maga az Egyesült Államok elnöke.
Az utolsó 100 komment: