Bár kétségtelenül sokat növekedett az elmúlt 10 évben a minimálbér, Magyarország még mindig Európa mögött kullog. A mostani emeléssel 127 ezer forintra emelkedett a bruttó minimálbér, ezzel 10 év alatt kicsivel több mint 50 százalékos emelkedés volt tapasztalható Magyarországon. Árnyalja a helyzetet, hogy Magyarországon kimagaslóan magas adó és járulék terheli a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt, így előbbiek zsebében végül jóval kevesebb marad, míg utóbbiaknak igencsak nehéz kigazdálkodnia az emelést.
Az Eurofound adatai szerint az európai minimálbéreket három csoportba oszthatjuk: 215-500 euró közötti minimálbért biztosítanak a legszegényebb országok, ide tartozik Bulgária, Románia és Magyarország is. 500-1000 eurós csoportba tartoznak a közepes minimálbért megállapító tagállamok, például Spanyolország és Szlovénia és 1000 euró feletti összeg van meghatározva a leggazdagabb tagállamokban, mint Nagy-Britannia és Franciaország.
forrás:eurostat
Az utolsó helyeken kivétel nélkül újonnan csatlakozott tagállamok találhatóak, ugyanakkor pozitív példát jelent Málta és Szlovénia, amelyek 2004-es csatlakozásukat követően egészen jó úton haladnak, hogy megközelítsék a nyugat-európai bérminimum szintet. A lista egyébként trükkös, ugyanis több EU-s tagállamban sincsen kötelező bérminimum, ám hozzá kell tennünk, hogy ezekben az országokban (Dánia, Ausztria, Svédország) jóval magasabb a legalacsonyabb szintje, mint Magyarországon. Azt is megállapíthatjuk, hogy a felzárkózó országok általában jobban teljesítenek minimálbér-emelésben, mint a nyugat-európai országok, ám ennek az oka, hogy az új tagállamok bérszínvonala nagymértékben elmarad a nyugati államokétól.
Magyarországon az elmúlt 10 évben 51 százalékos minimálbér emelkedés történt, ami kimagaslónak számít az EU egészét nézve. Ugyanakkor, ha a régiós országok minimálbér erősödését nézzük, már kevésbé kiugró a magyar adat.
forrás: eurostat
A fenti táblázatban csak 2015-ig szerepelnek adatok, ám az elmúlt évtized trendje jól kiolvasható belőle. A 2016-os és az idei emeléssel 412 euróra (127 ezer forint) növekedett a magyar minimálbér, ezzel beelőztük Csehországot, ugyanakkor a környező országokban is történtek emelések, így még mindig a magyar munkavállalóknak jár a 6. legalacsonyabb minimálbér az egész EU-ban.
Mi az a vásárlóerő-paritás?
A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Ezzel a módszerrel ki lehet szűrni, hogy adott termék és szolgáltatás ára országonként eltérő lehet. Így például lehet, hogy Nagy-Britanniában magasabbak az átlagbérek, a fogorvos például jóval többet elkér a szolgáltatásáért
Amennyiben vásárlóerőben nézzük a minimálbér-emelést, azt találjuk, hogy két helyet javítva, a középmezőnybe jövünk fel. Az is jó hír, hogy Magyarországon viszonylag kevesen élnek minimálbérből, míg Lengyelországban a munkavállalók 10 százaléka keres a minimálbérnek megfelelő összeget, addig ez az arány itthon csak 5 százalék körül van. Ami azonban ebből nem derül ki, hogy ténylegesen mennyit keresnek a munkavállalók. Amennyiben a bruttó adatok helyett a nettó béreket nézzük, már nem ilyen jó a helyzet.
Sokat nőtt a minimálbér, de belefulladunk az adóba
A minimálbér-emelést árnyalja, hogy egyrészt a közgazdászok körében a mai napig vita tárgyát képzi, hogy egyáltalán jó-e, ha egy kormány emeli a kötelező bérminimum szintjét. Hiszen a kötelező béremelést nem mindig tudják a munkáltatók kitermelni, ami elbocsájtásokhoz, illetve a feketegazdaság növekedéséhez vezet. Így nagyon meg kell egy kormánynak gondolnia, hogy pontosan mikor és mennyivel emel.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a statisztikákból kiolvasható béremelés bruttó adatokat közöl. Márpedig Magyarországon a minimálbért, köszönhetően például az egykulcsos személyi jövedelemadónak, erősen megadóztatják. Egy 2013-as OECD-kimutatás szerint például itthon összesen 35 százaléknyi adóval terhelik a minimálbéresek keresetét, amivel egyébként listavezetők vagyunk. Cak összehasonlításképpen, Nagy-Britanniában összesen 10 százalék, Szlovákiában 13 százalék adó terheli a minimálbéreseket.
Ez a 16 százalékos szja-ból, a 10 százalékos nyugdíjjárulékból, a 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási járulékból, valamint az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékból jön össze. És akkor még nem is beszéltünk az 27 százalékos, ugyancsak világbajnok áfaszintről, amit a már megadóztatott bérből fizetünk minden áru és szolgáltatás után.
Amennyiben tehát a hazai nettó béreket nézzük, elmondhatjuk, hogy lesújtó a helyzet. A rekord magas adószint mögött többek között a hatalmasra hízott állam áll. Bár az Orbán-kormányok 2010 után radikális bürokráciacsökkentést helyeztek kilátásba, ehelyett az utolsó szocialista kormány óta az állam a duplájára hízott.
