Itt a nyár és a fő turisztikai szezon, a Balatonnál azonban szakácsból, pincérből és kiszolgáló személyzetből is súlyos hiány van. Gyakorlattal rendelkező szakemberek hiányában a vendéglátósok már diákmunkásokat és közmunkásokat is alkalmaznának, ez azonban a gyakorlat hiánya miatt könnyen a minőség romlását eredményezheti.
Nem a Balaton és környéke az egyetlen olyan terület Magyarországon ahol nem találnak szakembereket a munkaadók. Az elmúlt években egyre több ágazatban ütötte fel fejét a munkaerőhiány, ahogyan azt számos korábbi bejegyzésünkben bemutattuk.
A kisebb gazdasági sikerek láttán a kormány annyira elbízta magát, hogy nem vette komolyan a munkaerőhiány okozta problémákat. Sokáig tagadták is, hogy munkaerőhiány lenne a magyar gazdaságban, annak ellenére, hogy a cégek is panaszkodtak, és csak akkor eszméltek fel, amikor már késő volt. A tavaly év végén bejelentett minimálbér-emelés és járulékcsökkentés valamennyire kezelhetővé tette a helyzetet, összességében azonban még mindig annyira alacsonyak a magyar bérek, hogy a fiatalok jelentős hányada gondolkodik a külföldi munkavállaláson.
Miközben öt évvel ezelőtt a munkanélküliség, az elmúlt években már a munkaerőhiány állít akadályokat a fejlődés elé. A munkaerő-piaci problémákat azonban nem egyik évről a másikra alakultak ki, számos, magas szakképzettséget igénylő szektorban már akkor is nehéz volt jó munkaerőt összehalászni, amikor még a munkanélküliségi ráta 10 százalék felett volt. A munkaerő-piaci súrlódások kezelése mindig is megoldatlan kérdés volt Magyarországon, amelynek elsődleges oka a rossz oktatási rendszer. Hosszasan lehetne elemezni a kiváltó okokat, de ha röviden össze szeretnénk foglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar oktatási és képzési rendszerben megszerzett tudás nincs összhangban a munkaerő-piaci elvárásokkal, a problémák és zsákutcába vezető koncepciók pedig az alapfokú képzéstől egészen a felsőfokú képzésig áthatják az oktatási rendszert.
15-20 év alatt jelentősen átalakult a munkaerőpiac, de nemcsak a bemeneteli feltételek változtak meg, hanem az EU-csatlakozásnak köszönhetően már a magyar munkaerőpiac mellett számításba kell venni az uniós munkaerőpiacot is. Az akadályok lebontásával a munkaerő-áramlás egyre könnyebbé vált, és a nyugat-európai országok sorra feloldották azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek miatt korábban nehezebb volt külföldön munkát vállalni. A magas képzettséggel rendelkező hazai munkavállalók és a tehetséges fiatalok része pedig élt is a lehetőséggel és az elmúlt 10 évben több százezren költöztek nyugat-európai országokba a jobb lehetőségek miatt.
De nem csak a diplomások találták meg a számításaikat. Az ügyes és idegen nyelvet valamennyire beszélő szakmunkások, pincérek, szakácsok, recepciósok (és még hosszasan sorolhatnánk) egyaránt könnyen megtalálták a számításaikat külföldön, mivel a nyugat-európai országokban is hiány alakult ki a felsorolt szakterületeken. A hazainál jóval magasabb bérek és jobb munkakörnyezet pedig kellő indok volt, hogy százezrek éljenek a kivándorlás lehetőségével.
Összefoglalva az alábbi tényezők vezettek a munkaerőhiány kialakulásához:
- A magyar oktatási rendszer minősége egyre rosszabb, nincs összhangban a munkaerő-piaci elvárásokkal. A szakképzési területeken a legrosszabb a helyzet, ahol oktatásokból, megfelelő műhelyekből és oktatási anyagból egyaránt hiány van.
-15-20 évvel ezelőtt még sokan reménykedtek abban (joggal), hogy a hazai bérek idővel felzárkóznak az uniós szintre, mára ez az álom szertefoszlott. Az alacsony bérek miatt viszont egyre nagyobb elégedetlenség alakult ki. Ebben szerepe van a már említett rossz oktatási rendszernek is, de hogy miért nem sikerült a felzárkózás, és miért hagytak le minket már a szlovákok is, arról részletesebben írtunk tavaly. A nyugat-európai munkaerőpiac nyitása az elégedetlenek számára lehetőséget adott a váltásra, és sokan éltek is ezzel
- Diplomások és képzett szakmunkások százezrei hagyták itt az országot, pótlásuk pedig nem megoldott, mivel továbbra is magas a kivándorlási hajlandóság, a friss munkavállalók nem rendelkeznek kellő gyakorlattal és a hazai képzési rendszer sem tudja pótolni őket a már említett okok miatt.
- A fiatalok számára is megnyílt a lehetőség, hogy külföldön tanuljanak, így aki teheti, a minőségibb nyugat-európai egyetemeket választja. Aki kint tanul, jó eséllyel be is illeszkedik az ottani környezetbe, és munkát is ott fognak vállalni.
- A nyugati (és szlovák) határ mentén élőknek pedig nem is kell elköltözniük, aki kicsit rugalmas, és nem jelent számára problémát az ingázás, az már átjár Ausztriába, Szlovéniába és Szlovákiába dolgozni a magasabb bérek miatt.
Még a járulékcsökkentés sem segít
Részben a kormány is felismerte a problémát, amikor tavaly jelentősebb béremelést és járulékcsökkentést jelentettek be. A kései reakció azonban csak arra volt elég, hogy mérsékelje a problémákat, megoldást még nem jelent, ha összevetjük a különbséget a nyugat-európai és hazai bérek között. Elemzők például azonnali két számjegyű járulékcsökkentést sürgettek tavaly, ennek pedig csak töredéke valósult meg. A járulékcsökkentés ellenére a munkát terhelő adók mértéke még mindig az egyik legmagasabb az Európai Unióban, ennek drasztikusa csökkentésére lenne szükség, hogy szignifikáns hatást érjünk el.
A kkv-szektort érintő felmérések is azt mutatják, hogy a minimálbéremelést inkább csak a nagyobb cégek tudták kigazdálkodni, a kis- és középvállalkozások esetében már az adócsökkentések ellenére is további költségcsökkentő intézkedésekre van szükség, hogy az egyre növekvő bérfeszültségeket kezelni tudják valahogyan.
Több százezer fiatal akarja itt hagyni az országot
Visszatérve a kivándorlás és a munkaerőhiány közötti kapcsolatra: a friss kutatások is alátámasztják azt az állításunkat, hogy a fiatalok körében továbbra is népszerű a külföldi munkavállalás.
A Publicus Intézet reprezentatív felmérése alapján a fiatalok körülbelül egyharmada tervezi, hogy külföldön vállal majd munkát, ez körülbelül 530 ezer potenciális kivándorlót jelent. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a létszám a potenciális kivándorlókra vonatkozik, de ha minden harmadiknak össze is jön a külföldi munkavállalás, már az is komoly gondot okozna a hazai munkaerőpiacnak (körülbelül -175 ezer potenciális munkavállaló).
A teljes népesség körében 1,2 millióan veszik számításba a külföldi munkavállalás lehetőséget, ha egyharmaduknak ez össze is jönne, az 400 ezer kivándorlót jelentene, ami súlyos csapás lenne az országnak. Mivel egyre több európai ország szigorít a munkavállalási feltételeken (a britek kilépnek az EU-ból, a németek is egyre szigorúbb intézkedéseket fogadnak el), vélhetően 400 ezren biztosan nem fognak munkát találni Nyugat-Európában, de 100-200 ezer fő kivándorlása is súlyos károkozat okozna az országnak figyelembe véve a munkaerő-piaci feszültségeket.
Nem meglepő módon az okok közt kiemelkedő helyen állnak az alacsony fizetéshez kapcsolódó indokok: a fizetés nem elég a megélhetéshez; nem tud itthon megfelelő jövőt biztosítani a gyerekeinek (ez is elsősorban anyagi okokra vezethető vissza); és nincs állása, de ha lenne is túl alacsony lenne a fizetéshez (önkéntes munkanélküliség). Az első négy helyen a harmadok ok olyan ami nem az alacsony bérekhez köthető: a válaszadók 27 százalékának elege van a hazai politikai elitből.
A felmérésből az is kiderült, hogy a választók 43 százaléka szerint az alacsony fizetések miatt vándorolnak ki a magyarok, és a Fidesz (46 százalék), baloldal (51 százalék) szavazói közt nincs nagy eltérés az elsődleges okokban. A válaszadók 58 százaléka tapasztalt munkaerőhiányt, és 62 százalékuk szerint mindez az alacsony bérekre vezethető vissza.
Az alacsony bérek, az elvándorlás és a munkaerőhiány közti összefüggéseket a lakosság egy része is érzékeli, a mindennapokban pedig egyre több olyan terület van, ahol ez megnehezíti az emberek életét: egyre kevesebb az egészségügyi dolgozó, bezárnak a kisebb boltok, a vendéglátó egységekben nincsenek felszolgálók, szakácsok, de hiba lendült fel az építőipar, sem betanított munkást, sem szakembereket nem találni. Az adócsökkentés ellenére jól láthatóan a kisebb cégek nem tudják kigazdálkodni a szükségszerű béremelést, ami komoly csapdahelyzethez vezet a magyar gazdaságban, mert vagy munkaerő nincs, vagy ha van is, azt csak a nagyobb háttérországgal rendelkező vállalatok tudják kigazdálkodni.
