2011. június 24-én Lázár János, Harrach Péter, Balsai István és L. Simon László határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek “a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról” címmel. Az indítvány, amely nagy valószínűség szerint még a rendkívüli nyári ülésszak alatt “átmegy” a Házon, 2014. május 31-ig ad arra határidőt a kormánynak, hogy a tér teljes rekonstrukcióját elvégezze.
Nem rossz megoldás ez a Fidesz-KDNP részéről, mivel ezzel a lépéssel biztosítja, hogy a következő választásokig ne zavarják meg tüntetések Orbán Viktor és persze képviselőink nyugalmát, miközben egy füst alatt megszabadulhatnak a téren felállított, számukra nem kívánatos szimbólumoktól is.
A javaslat szerint a tér állami tulajdonként az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe kerülne. A nyilvánosságnak szánt célok szerint így:
Jól csengő, támogatható, nehezen vitatható célok ezek. Nem először kerül terítékre a kormány kiköltöztetése a Parlament épületéből. Orbán Viktor már 2002-ben is azt tervezte, hogy a Miniszterelnökség a Parlament épületéből a Sándor-palotába költözik. A Gyurcsány-kormány pedig hasonló megfontolásokból is vágott neki a kormányzati negyed megvalósításának, ami csúfos kudarccal zárult. A Fidesz-kormány elmúlt éves ténykedését valamelyest figyelemmel kísérő ember számára azonban minimum megmosolyogtató ez a vehemens kiállás a hatalmi ágak szétválasztása mellett, hiszen láthatólag a kormányzópártok már csak a látszatra adnak ebben a kérdésben.
A szimbolikus értékű kiköltözéssel ellentétben a valóság épp azt mutatja, hogy mindössze egy év leforgása alatt sikerült a Fidesz kormánynak felszámolnai fékek és ellensúlyok rendszerét. Korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, bónuszként pedig a testületet saját embereikkel (többek között a javaslat egyik benyújtójával, Balsai Istvánnal) töltötték fel. A törvényhozás gyakorlatilag szavazógéppé silányult, a köztársasági elnök aláír mindent, ami az orra elé kerül, az ügyészség élén egy, a politikai hovatartozását nem különösebben tagadó legfőbb ügyész áll, megnyirbálták a sajtószabadságot, mostanság meg épp az ombudsmanok vannak terítéken.
Kossuth tér, vissza tér(ne)
No de nem is ez itt a lényeg. Sokkal inkább arról van szó, hogy az elmúlt év döntéseinek “köszönhetően” lassan már nem lesz olyan érdekcsoport az országban, akit a fülkeforradalom győztesei ne bőszítettek volna fel. A Fidesz pedig tanult az elmúlt évekből, nyilvánvalóan nem akarja, hogy visszatérjenek a “Kossuth-tériek”, akik ezúttal valószínűleg nem az egykori, hanem a jelenlegi miniszterelnök nevéből kreálnának szóvirágokat. Nem is beszélve a - tényleg égő - sátortáborról és zsibvásárról, ami heteken keresztül fogadta az idelátogató külföldi turistákat, megspékelve a mindent körüllengő nyilvános WC szagtól.
Ha megkezdődik a munka, akkor tüntetni egészen biztosan nem lehet majd a téren (mondjuk a lehetőség jelenleg is erősen korlátozott, figyelembe véve az uniós elnökségünk kezdete óta felállított EGYÜTT-Lét kiállítást, aminek ürügyén tüntetések tucatjait utasítottak el). Kényelmes megoldás mindezek elkerülésére ez, ráadásul sokkal jobban is hangzik, mint pl. a rendőrök berendelése, vagy a tibetiek Bevándorlási Hivatal általi rutinellenőrzése. No igen, Orbán Viktor világossá tette véleményét a tüntetésekkel kapcsolatban: lehet csinálni, de csak akkor, ha nem jár semmiféle balhéval és persze nem veszélyezteti az országimázst.
Az már csak hab a tortán, hogy a javaslat egyik benyújtója, az azóta alkotmánybíróvá emelkedett Balsai István szerint a végső cél a tér arculatának háború előtti időkre való visszaállítása. Ez pedig ürügyként szolgálhat az ott lévő emlékművek eltüntetésére is. “Meglepő módon” az első ilyen oda nem illő tárgy, ami Balsai eszébe jut nem más, mint Károlyi Mihály miniszterelnök szobra: “Mondok egy példát: Károlyi Mihály szobra gondolom, hogy más helyen kerülne felállításra.” Érdekes módon ez az egyetlen szobor, amely a javaslattevőket zavarja (legalábbis egyelőre), holott nem csak ez lett 1944 után felállítva a téren, a Kossuth szobor pl. 1953-ban került itt elhelyezésre. Úgy tűnik tehát, hogy némiképp megengedőek lesznek majd az arculati elemeket illetően. Mi azt sem tartjuk kizártnak, hogy az eredetileg a Zöld Pardon helyére tervezett országzászló is itt nyerheti el méltó helyét.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
