Két internetes hírportál - az Index és az Origo - fotósait kitiltotta az Országgyűlés elnöke az Országházból arra hivatkozva, hogy az Országgyűlés szabályzatában foglaltakat megsértve készítettek fotót a miniszterelnök szeptember 12-ei beszédének vázlatáról. A döntéssel szemben az Origo az adatvédelmi biztoshoz fordult, aki vizsgálatot indított az ügyben.
A Ténytár áttekintette a jogi szabályozást, amely alapján lehetne találni valamilyen jogalapot arra, hogy megtiltsák a felszólalások vázlatainak fotózását. Ha így értelmeznénk a jogszabályokat, akkor azonban már a parlamenti ülések nyilvánossága is veszélybe kerülhetne. Ráadásul az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján is felmerül annak a lehetősége, hogy egy ilyen tilalmat csak magas szintű jogszabályban (pl. törvényben) lehessen előírni.
A fényképezés alapszabályai az Országgyűlésben
A sajtó szabadságát a hatályos Alkotmány, az új Alaptörvény, valamint a médiatörvény is elismeri. Ennek keretében mindenkinek alkotmányos joga van arra, hogy a közélet kérdéseiről pártatlan és teljes tájékoztatást kapjon. A régi és az új Alkotmány is rögzíti a közérdekű adatok nyilvánosságának elvét, amelynek korlátják bizonyos körben a személyes adatok és a szervek megfelelő működésének védelme jelenti.
Mindezen keretek között azonban már az új médiatörvény - a korábbi (még Szili Katalin által kezdeményezett) gyakorlattal összhangban - lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés munkájának zavartalansága érdekében az Országgyűlés kijelölhesse azon helyeket, ahonnét szabadon készíthetőek felvételek az ülésekről. Az Országgyűlés elnökének rendelkezése alapján a nemzeti hírügynökségek éa kormányzati fényképészek a parlamenti földszinti sajtópáholyból, az egyéb fotóriporterek tekintetében pedig az emeleti karzatról készíthetnek képeket. A házelnök által kiadott tájékoztató rögzíti, hogy a fényképeszeknek tartózkodniuk kell a képviselői felszólalások vázlatainak fotózásától.
A probléma gyökere ebben a szabályozásban rejlik: ugyanis a "nem udvari" sajtófotósok a pulpitusról beszédet mondó politikusnak csak a feje búbját tudják fotózni, azonban így "belelátnak" a beszédek vázlatába. Így például a kormányfő 2011. szeptember 12-ei beszédének szövegébe, ahol jól láthatóak volt a miniszterelnök tartalmi és stilisztikai javításai a szövegen.
Mivel ezek a változtatások több esetben érdemiek voltak, ezért óriási vita alakul ki a fenti korrekciók miatt. A házelnök pedig úgy döntött, hogy a felszólalás vázlatát késztítő fotóriporterek nemkívánatos személyek az Országházban.
Törvényes ez?
A tiltást követően többekben felmerül az, hogy törvényes-e egyes sajtótermékek újságíróit kitiltani az Országházból. Elöljáróban jeleztük, hogy a tájékoztatás szabadságának joga alapján elvileg a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről a közvéleményt lehet (és kell) tájékoztatni.
Ennek során azonban úgy kell eljárni, hogy ne sérülhessen állami és szolgálati titok, s hogy az állami szervek működését ne zavarják meg. Erre alapozva teszi lehetővé a médiatörvény, hogy a fotóriporterek és operatőrök csak az Országház meghatározott részeiben dolgozhassanak. Ez a korlátozás azonban csak azt teszi lehetővé, hogy az egyes médiaszolgáltatókat vagy azok valamilyen csoportjait a Parlament meghatározott részeiből kizárják. Arra nem ad lehetőséget, hogy kifejezetten egyes sajtótermékek munkatársait zárhassák ki.
A fotósok hibáztak?
Felmerül annak a lehetősége viszont, hogy ezek a riporterek a hatályos és az új adatvédelmi törvény rendelkezéseit szegték meg, azzal, hogy - főszabály szerint 10 évig - nem nyilvános döntés-előkészítő adatot hoztak nyilvánosságra. Ugyanis elvileg lehet úgy értelmezni a törvényt, hogy a miniszterelnöki felszólalás egy döntés-előkészítő anyag.
Ez az érvelés azonban erősen sántít: ugyanis a parlamentben minden javaslat és felszólalás csak döntés-előkészítő anyag, hiszen a döntés az maga a szavazás. Azonban az Alkotmány és az Alaptörvény, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvény is rögzíti a törvényalkotás és az Országgyűlés nyilvánosságát: ennek megfelelően valamennyi felszólalás, bizottsági ülés, iromány nyilvános, s elérhető az Országgyűlés honlapján. Ezért ez a logika alapján sem mondható az, hogy törvénysértő a felszólalás vázlatának nyilvánosságra hozatala.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata is viszonylag egyértelmű e téren: a fontos döntéseket hozó testületek nyilvánosságával kapcsolatban nem elégszik meg a belső szabályzati szintű rendelkezések kiadásával. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés, mint alapjog korlátozása miatt a szükségesség és az arányosság keretei között általában törvényi szintű szabályozást kívánt meg a taláros testület. Ezért erősen problematikus lehet az, hogy csupán egy házelnöki tájékoztató (amely elég messze van a jogszabályi szinttől...) alapján zárjanak ki fotóriportereket az Országházból.
És még csak nem is következetes a gyakorlat...
A helyzet pikantériáját fokozza az, hogy eddig nem jelentett gondot az, hogy fotózták a felszólalások vázlatait. Az Origo nem először fotózta így a miniszterelnököt: hasonló kép készült róla 2010 novemberében is:
Ráadásul az index Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése előtt mondott beszédvázlatáról is készített fotót.
Mindezek alapján kíváncsian várjuk, hogy milyen eredményre vezet Jóri András vizsgálatának eredménye. Azt bizton állíthatjuk: neki már nincs sok vesztenivalója...
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
