Ténytár

Térfigyelők
Mi ez?

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

lájkolj.be

                      

ténytár.site

Nincs megjeleníthető elem

ténytár.blog

tiszta.politika

Átlátszo.hu

Nincs megjeleníthető elem

napi.hu

Nincs megjeleníthető elem

csiripelj.rá

Friss topikok

Címkék

#masturhate (1) 12 éves büntethetőségi korhatár (1) 180 perc (1) 1956 (1) 1 dolláros aukció (1) 2010-2014 (1) 2011 (1) 2012 (2) 2012 es költségvetés (3) 2013 (3) 2013 as költségvetés (1) 2014 (4) 2014-es választás (2) 2016 (3) 2017 (2) 2018 (1) 2024 (1) 25 év alattiak (1) 2 millió ft feletti fizetes (1) 4-es metró (1) 4k (1) 56 (2) 65 év felettiek (2) A hétvégén újabb súlyos csapás érte a magyar sajtószabadságot (1) A volt soros-ösztöndíjas sorosozik (1) abortusz (4) abortusztabletta (2) ábrák (1) abszurd szabályozás (1) adathamisítás (1) adatvédelem (2) adatvédelmi ombudsman (1) áder jános (23) adó (62) adócsökkentés (11) adócsomag (2) adóék (2) adóemelés (14) adóemelések (1) adófizetők száma (1) adójóváírás (1) adók (3) adókedvezmény (3) adomány (1) adóparadicsom (1) adópolitika (5) adórendszer (9) adósmentés (4) adósság (14) adósságállomány (2) adósságátvállalás (2) adósságbesorolás (1) adósságcsapda (1) adósságcsökkentés (1) adósságelleni harc (1) adósságfinanszírozás (1) adósságpálya (1) adósságszabály (1) adósságszolgálat (1) adósság elleni harc (1) adósság plafon (1) adósság szakadék (1) adóterhelés (2) adótörvény (1) adóváltozások (1) adózás (12) áfa (11) áfacsalás (1) áfa emelés (1) afrika (1) agenda2020 (1) agrárium (5) agrárkamarai törvény (1) agresszió (1) agyelszívás (1) ágyszám (1) AKK (2) ÁKK (1) ákk (2) ákos (1) aktivitás (2) alacsony bérek (1) álamfő (3) alapítvány (2) alapitvány (2) alapjogok (3) alapkamat (1) alapszámla (1) alaptörvény (89) Alaptörvény (4) alaptörvény-ellenes (1) alaptörvény átmeneti rendelkezései (2) alaptörvény negyedik módosítása (1) albérlet (1) álhírek (1) alkohol (1) alkoholadó (1) alkotmány (63) alkotmány. (1) alkotmánybírák (4) alkotmánybíróság (63) alkotmányellenes (4) alkotmányjogi panasz (4) alkotmánykorrekciós (1) alkotmánymódosítás (3) alkotmányosság (3) alkotmányos alapelvek (1) állam (8) államadósság (79) állambiztonsági múlt (1) államelnök (1) államfő (6) államháztartás (5) állami (1) Állami köldökzsinóron a szakszervezetek - nem csoda (1) államigazgatás (7) államilag finanszírozott képzés (1) állami bankrendszer (2) állami ellenőrzés (1) állami koncessziók (1) állami mobilszolgáltató (2) állami rezsicsökkentés (1) állami számvevőszék (3) államkötvény (6) államosítás (56) állampapír (1) állampolgár (1) állampolgárság (3) Állítsuk meg Brüsszelt (1) álllamadósság (1) alsóközéposztály (1) általános (1) általános tartalék (1) amerika (4) amerikai egyesült államok (4) andy vajna (18) angol (3) angyalföld (1) ángyán józsef (9) ankara (1) anomália (1) antiszemitizmus (1) április bolondja (2) áram (2) áramár (2) arany (1) aranybulla (1) áremelkedés (1) árfolyam (8) árfolyamgát (8) árfolyamstabilitás (1) ÁRH 2014 (1) ármegállapítás (1) ármeghatározás (1) árszabályozás (1) ártatlanság vélelme (2) áruházlánc (1) árvíz (1) áthárítás (1) átláthatóság (3) átlátszó (1) átmeneti rendelkezések (1) atom (5) atomerőmű (6) átpolitizáltság (1) átutalás (1) atv (1) átverés (1) auchan (2) audi (2) audit (1) ausztria (4) autóipar (5) autonómia (5) autópálya (1) autósok (2) autóút (1) Az ország közel felében szinte nincs is más munkalehetőség (1) azerbajdzsán (4) A korrupció jobban teljesít - Rogán Antal legnagyobb üzletei (1) a város mindenkié (1) babakötvény (3) baby bond (1) baby boom (2) baja (3) bajnai (1) bajnai gordon (22) bajnai kormany (1) baka andrás (3) bakondi györgy (1) Balassagyarmat (1) balkán (1) balliberális (1) balogh zoltán (5) balog zoltán (5) baloldal (4) baloldali önkormányzatiság (2) balosgh zoltán (1) balsai istván (3) baltás gyilkos (3) bank (14) bankadó (12) bankbetét (4) bankelszámoltatás (1) banki portfolió (1) bankmutyi (1) bankok (5) bankrendszer (7) barack obama (3) bayer zsolt (1) becsó zsolt (1) befektetés (4) befektetői környezet (1) Beismerték (1) békemenet (1) belügyminisztérium (2) bencsik jános (4) benzin (4) bér (5) bérek (20) béremelés (14) béremelkedés (1) berki krisztián (1) bérkompenzáció (1) bérlakás (2) berlin (1) bernáth ildikó (1) bérplafon (1) bérpótlék (3) beruházás (8) beruházások (1) beruházásvédelem (1) bérunió (1) best of (4) betétesek (1) bevándorlás (29) bevándorlók (16) bevétel (2) Biden (1) bilderberg csoport (1) bírák (5) bírák felmentése (1) bírók (2) bíróság (7) bírósági reform (2) bíróságok (4) bírság (2) biszku bela (2) bizonytalanok (4) bizonytalanság (2) bizottság (2) biztoítási adó (1) biztonság (1) biztonsági (1) biztonsági gáztározók (1) bkk (1) bkv (3) blöff (1) blog (2) blogok (2) bodnár zoltán (1) bojkott (1) bokros lajos (2) bölcsöde (1) bolt (1) boltbezárás (10) bőnyi rendőrgyilkosság (1) borkai (1) börtönkódex (1) botka lászló (2) botrány (1) botrányok (1) bővítés (1) bóvli (3) brad pitt (1) brexit (6) brókerbotrány (10) brüsszel (16) Brüsszel (9) btk (2) Btk (1) bubi (1) buda-cash (5) budai fonódó villamos (2) budai gyula (1) budai vár (2) budapest (24) budapesti olimpia (8) budapesti választási rendszer (4) budapest bank (1) budapest pride (1) budapest szíve program (1) büdzsé (1) bukta (5) bűnözés (1) büntetés (1) büntetőeljárás (1) büntetőjog (1) büntetőjogi felelősség (3) büntetőpolitika (3) büntetőügy (4) Büntető törvénykönyv (1) büntető törvénykönyv (3) bürokrácia (4) bürokrácia csökkentés (2) busztender (1) bv kódex (1) cafetéria (3) cafeteria (5) cba (14) cégfelszámolás (1) célpont (1) centralizáció (5) cenzúra (1) CEU (4) churchill (1) CIA (1) cigányság (3) cigaretta (7) cigarettaárusítás (6) cigarettacsempészet (2) citadella (1) civilek (13) civil szervezet (4) civil szervezetek (8) civil szféra (7) clinton (1) cnn (1) cöf (4) connie mack (1) continental (2) coop (2) corpus (1) corvinus (4) csak a közmunka (1) család (8) családbarát kormány (6) családi adókedvezmény (5) családi adózás (2) családi csődvédelem (1) családi pótlék (1) családon belüli erőszak (3) családtámogatás (4) családvédelem (3) csalás (4) csányi sándor (2) csárdi antal (1) csecsemőhalanadóság (1) cséfalvay zoltán (1) cselekvőképesség (1) csepreghy nándor (3) csipszadó (1) csőd (4) csodafegyver (1) csok (7) csúcstalálkozó (1) csúsztatás (3) czomba sándor (2) Czunyiné Bertalan Judit (3) dagály (1) debrecen (1) deficit (11) defláció (1) déli áramlat (2) déli krónika (1) demeny (1) demográfia (10) demográfiai portré (1) demokrácia (4) demokratikus alapértékek (2) demokratikus koalíció (5) demszky gábor (1) depriváció (2) derex index (1) deutsch tamás (2) deviza (6) devizaadós (6) devizaadósok (10) devizaadósság (4) devizaadós mentés (2) devizaalapú hitel (7) devizadósság (1) devizahitel (17) devizahitelesek (9) devizatartalék (4) diákhitel (3) diákok (3) diáktüntetés (1) diktatúra (2) diósgyőr (1) diploma (3) diplomácia (2) diplomamentő program (1) diplomások (1) dizájnerdrog (1) dízel (1) DK (2) dk (17) dkp (1) Dobrev Klára (1) dohány (9) dohánypiac (9) dohányzás (7) doktori (1) doktori disszertáció (1) dollár (2) dollárkötvény (1) domonkos lászló (1) donald trump (2) dopeman (2) drog (3) drogok (2) drogpolitika (3) drogstratégia (1) drogteszt (2) dunaferr (1) dunai hajózás (1) duna aszfalt (1) e-cigaretta (2) e-útdíj (2) E.On (1) e.on (2) ebesz (6) echo tv (1) egészség (7) egészségügy (32) egészségügyi dolgozók elvándorlása (8) egészségügyi ellátórendszer (7) egészségügyi kiadások (7) egészségügyi salátatörvény (1) egy (1) egyéni képviselői indítvány (1) egyéni munkajog (1) egyéni számla (4) egyéni számlák (1) egyenlőség (1) egyenlőtlenség (2) egyes (1) Egyesült Államok (1) egyesült királyság (3) egyetem (14) egyetemi autonómia (8) egyház (6) egyházi iskolák (8) egyházügyi törvény (2) egykulcsos adó (16) egykulcsos adórendszer (5) egykulcsos jövedelemadó (1) egykulcso adó (1) egyszerűsített honosítás (1) egyszerűsített vállalkozói adó (1) egyszerű emberek (1) együtt (2) együtt-pm (10) egyutt2014 (4) együtt2014 (8) együtt2014-pm (1) együtt2014 pm (2) együtt214-pm (1) együtt 2014 (4) együtt pm (2) eho (1) einstand (6) ejeb (1) ejtőernyőzés (1) ekb (1) elbocsátás (1) elégedettség (1) élelmiszerek (3) élelmiszerlánc-felügyeleti díj (3) élelmiszerláncmutyi (1) elemzés (2) elemzések (2) életpályamodell (2) élettárs (1) élettársi kapcsolat (1) elhúzódik (1) elképesztően sok hazugság (1) ellátás (3) ellátórendszer (1) ellenállás joga (1) ellenségkép (2) ellenségkeresés (2) ellentmondások (1) ellenzék (28) ellenzéki összefogás (2) ellenzéki széthúzás (1) elmúlt nyolcév (1) elnök (2) elnökség (1) elosztás (1) előválasztás (2) előzetes (1) előzetes-regisztráció (1) előzetes letartóztatás (1) előzetes regisztráció (6) előzetes választói regisztráció (3) élsport (1) elszámoltatás (2) elte (1) elvándorlás (23) élveszületés (1) emberek (1) emberi jogok (2) emberi jogok európai egyezménye (3) emberi méltóság (1) emberi méltósághoz való jog (3) emelés (1) emmi (9) energetika (10) energetikai különadó (1) energia (5) energiaárak (8) energiahatékonyság (3) energiaital (1) energiastratégia (2) energiaszolgáltatók (1) energia politika (4) engedély (1) ep-választás (1) építés (1) építésügy (1) építőipar (5) érdekegyeztetés (3) erdő péter (1) erkölcs (1) erkölcsi nevelés (1) erkölcstan (1) erőszak (1) erste (1) értelmiség (1) erzsébet program (4) erzsébet utalvány (5) esa2010 (1) esélyegyenlőség (6) esélyteremtés (1) eskü (2) esma (1) ésszerűsítés (1) észak-írország (1) eszergom (1) eszmerendszer (1) esztergom (3) EU (27) eu (16) eu-transzferek (4) euratom (1) euró (8) európa (12) európai (5) európai bíróság (2) európai bizottság (29) európai emberi jogi bíróság (2) európai néppárt (1) európai parlament (8) európai parlamenti választások (3) európai tanács (1) európai unió (65) európa nap (1) európa tanács (1) eurostat (3) eurózóna (3) eutanázia (1) eu források (2) eu pályázatok (2) eu pénzek elosztása (2) eu zázsló (1) év (1) eva (1) évértékelő (8) évvége (1) eximbank (2) export (8) extraprofit (1) facebook (1) fagyhalál (1) fal (2) falus ferenc (3) fapál lászló (2) farkas flórián (1) faz (1) fed (1) fegyvertartás (1) fehér ház (1) fejlesztés (2) fejlesztéspolitika (5) fejlődés (3) fékek és ellensúlyok (49) feketegazdaság (2) feketehumor (1) feketekereskedelem (3) fekete piac (2) felcsút (10) feldolgozóipar (1) félelnöki rendszer (1) fellegi tamás (2) felmentés (1) felminősítés (1) felnőttképzés (3) felsőoktatás (48) felsőoktatási kerekasztal (1) felsőoktatási törvény (5) felszámolás (1) felszámolói névjegyzék (1) felszámolómutyi (1) félszuperbruttó (1) feltalálómutyi (1) feltörekvő piacok (2) felügyelet (2) felügyeleti díj (1) felvételi (1) felzárkózás (1) fémkereskedelem (1) fenntartás (1) fenntartható rezsicsökkentés (1) fer (1) férfiak 40 (1) fesztivál (1) fesztiválmutyi (1) fhb bank (3) fiatalkori munkanélküliség (2) fiatalok (6) fiatalság (6) fidelitas (3) Fidesz (34) fidesz (475) fiktív kötvény (1) film (1) financial times (3) finanszírozás (2) finanszírózás (1) finkelstein (1) fiscal cliff (1) fiskális expanzió (1) fiskális politika (5) fitch (2) fizetős utak (2) foci (23) focistadion (8) fociultrák (1) fodor gábor (2) fogamzásgátlás (1) foglalkoztatás (42) foglalkoztatási fordulat (1) foglalkoztatói pénztár (1) foglalkoztatottak (2) foglalkoztatottság (9) foglyul ejtett állam (1) fogolydilemma (1) fogvatartás (1) fogyasztás (12) fogyatékosok (2) föld (15) földadó (1) földárverés (6) földbérlet (5) földgáz (1) földhivatal (1) földikutya (1) földmutyi (18) földművelésügyi minisztérium (1) földosztás (10) földpályázatok (5) földpolitika (4) földprivatizáció (3) földtörvény (8) folyófizetési mérleg (1) főpolgármester (2) forint (5) forintárfolyam (4) forinthitel (1) forintosítás (3) forradalom (2) fotó (1) főváros (7) fővárosi közgyűlés (4) fővárosi vízművek (1) fradi (2) fradi security (2) frakció (3) frakcióvezető (1) franciaország (2) frankhitel (2) freedom house (1) frekvencia (1) ftc (1) függetlenség (4) fülkeforradalom (1) fülöp-szigetek (1) fürjes balázs (1) futár (1) futballstadionok (1) futsal-diplomácia (1) garancsi istván (7) gaskó istván (1) gáz (6) gázár (7) gazdagok (2) gazdaság (255) gazdasági menekültek (4) gazdasági modell (1) gazdasági növekedés (7) gazdasági szabadságharc (3) gazdasági teljesítmény (8) gazdasági versenyhivatal (2) gazdaságpolitika (18) gazdasgái növekedés (1) gázmutyi (3) gazprom (2) GDP (6) gdp (64) gerrymandeing (1) gilly gyula (1) gimnázium (1) gini-index (1) GIRO (1) giró szász andrás (2) giro szász andrás (1) globális felmelegedés (1) gloviczki zoltán (1) gni (1) gödör (1) göncz árpád (1) gondnokság (1) gongó (1) google-adó (1) görög (1) görögország (1) green peace (1) gulyás gergely (2) gumilövedék (1) gundel takács gábor (1) gvh (3) gyár (1) gyárbezárás (1) gyarmat (1) gyed (4) gyed extra (2) gyere haza fiatal program (3) gyermekéhezés (3) gyermekszegénység (6) gyermekvállalás (7) gyermekvédelem (2) gyes (3) gyíkember (1) gyógyszerpiac (1) gyógyszertárak (1) gyorshajtás (1) gyorsítás (2) győzteskompenzáció (1) gyulabérlet (2) gyülekezés (1) gyűlöletbeszéd (3) gyurcsány (2) gyurcsányi út (1) gyurcsány ferenc (16) gyurcsány ference (1) gyurcsány kormány (1) gyurta dániel (1) g fodor gábor (1) habeas (1) habeas corpus (1) habony árpád (3) hadházy ákos (1) hadsereg (1) hagyó miklós (1) hajléktalanok (4) hajléktalanság (2) hajógyári sziget (1) haladás (1) halálbüntetés (2) halálozás (1) hálapénz (1) halászat (1) halgazdálkodás (1) hallgatói nyilatkozat (1) hallgatói szerződés (3) hanem növeli a társadalmi különbségeket (1) hangulatjavító intézkedések (1) hanta (8) hantablog (3) hantaméter (4) hármas metró (2) három csapás (1) harrach péter (2) harrac péter (1) harry potter (1) hatalommegosztás (3) határon (2) határon túli magyarok (8) határon túli magyarság (1) határon túli szavazók (4) határvédelem (3) határzár (4) hatóság (2) háttérhatalmak (1) havi ténytár (2) házasság (2) hazautalások (2) háziorvosok (4) háznagy (1) házszabály (5) háztartások (1) hazugság (10) helyi adó (1) helyi demokrácia (1) hende csaba (2) Hernádi Zsolt (1) heti valasz (1) hiány (5) hiánycél (2) híd (1) himnusz (1) hipermarketadó (1) híradó (1) híráramlás (1) hírcsinálók (1) hírek (1) hírtv (3) hitel (14) hitelezés (4) hitelkeret (1) hitelminősítés (3) hitelminősítő (3) hitelösztönzés (1) hitelszerződés (1) hittan (2) hit gyülekezete (1) hivatal (1) (1) hódmezővásárhely (1) hoffmann rózsa (48) hoffman rózsa (1) hogy nincs érdekérvényesítés (1) hogy véletlenül sem foglalkozzunk az ország valós problémáival (1) hóhelyzet (1) holocaust (3) holocaust emlékév (2) holoda attila (2) homoszexualitás (1) honvédelmi minisztérium (1) honvédség (3) höok (2) horgászat (1) horgászmutyi (1) horn gyula (1) horthy-kultusz (1) horthy miklós (1) Horvátország (1) hozam (4) hozamok (1) hozzáadott érték (1) hrw (1) hulladék (7) hulladékgazdálkodás (12) humántőke (1) hungária értékpapír (2) hungaroring (1) húsáfa (1) hustler (1) idegenellenesség (1) idegennyelv (1) idegen nyelv (1) időközi választás (4) idomsoft (1) idősek (2) ifjúsági munkanélküliség (2) igazság (1) igazságosság (1) igazságszolgáltatás (5) ígéret (3) ígéretek (2) ígéretmérő (3) Így rombolja a Fidesz a pénzügyi kultúrát (1) Így lett az egyház a Fidesz egyik legnagyobb szekértolója (1) illegális bevándorlók (3) illés zoltán (4) illeték (1) illiberális (2) imf (36) import (4) INA (1) index (2) indokolás (1) infláció (20) információ (1) információszabadság (4) infrastruktúra (3) ingatlanmutyi (1) ingatlanpiac (3) ingatlanvásárlás (5) innováció (2) insegmunka (1) integráció (1) International (1) internet (5) internetadó (7) intézkedések (2) ipar (9) iparosítás (1) iparűzési adó (1) irányító hatóságok (1) irónia (2) iskola (3) iskolarendőr (1) iskolaszövetkezetek (3) italpiac (1) ítélet (1) Itt az Európa Bajnokság - Vége is a parlamenti ülésszaknak (1) jan slota (1) járai zsigmond (1) járás (7) járási hivatal (4) járások (3) járműgépgyártás (1) járulék (3) járulékcsökkentés (3) járulékplafon (2) játékadó (1) játékautomata (2) játékgépek (1) jávor benedek (2) jegybank (15) jegybanki függetlenség (4) jegybanktörvény (2) jegyző (1) jelentés (1) jobban teljesít (1) jobbik (44) jobbik mszp (2) jobboldal (1) jog (1) jogalkotás (3) jogállam (14) jogállamiság (7) jogfenntartó nyilatkozat (1) jogorvoslat (2) jólét (1) jóléti (1) jóléti állam (2) jóléti rendszerváltás (2) Jön a totális államosítás a közoktatásban (1) jóri andrás (2) jövedékiadó (3) jövedéki adó (2) jövedelem (1) jövedelmek (3) juhtenyésztés (1) kádertemető (2) kajak kenu (1) kálmán (1) kamat (13) kamatadó (1) kamatcsökkentés (1) kamatkiadás (1) kamatok (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (5) kampányfinanszírozási törvény (2) Karácsony Gergely (2) karácsony gergely (2) karácsony gyergely (1) károlyi mihály (1) kártalanítás (3) kartell (1) kartellgyanú (3) kaszinó (6) kaszinómutyi (9) katasztrófa (3) katasztrófaveszély (1) katonai ügyészség (1) kaukusz (1) kávé (1) kazahsztán (1) kdnp (21) keleti nyitás (8) keleti partnerség (1) kéményseprés (2) kényelmi jegy (1) kényszervállakozók (1) kényszervallatás (1) képviselői eskü (1) képviselők (1) képzések (1) képzett munkaerő (1) kérdőív (1) kereskedelem (4) kereszténység (2) keretszámok (6) kerettanterv (1) kerítés (3) kerület (1) készpénzfelvétel (1) kész zoltán (1) kétévi vakáció (1) kétfarkú kutya párt (1) kétharmad (6) kéthetes betét (1) kéthetes kötvény (1) kettős (1) kettős állampolgárok (2) kettős állampolgárság (5) két pofon (2) kézilabda (1) kgbéla (1) kiadás (4) kiadatás (2) kiemelt projekt (1) kiigazító csomag (1) kikötő (1) kilakoltatási monatórium (1) kilépés (2) Kilépnének az angolok - oda a munka (1) Kína (1) kína (4) kinevezés (1) kirekesztés (11) kirekesztettség (1) kisajátítás (1) kisebbségi kormány (1) kisebb állam (8) kisegyházak (2) kishantos (4) kiskereskedelem (7) kiskorúak (1) kispártok (1) kistérség (2) kistérségek (1) kisvállalati adó (1) kisvasút (1) kiszivárogtatás (1) kitekintés (1) kitettség (1) kitiltási botrány (5) kivándorlás (30) kivándorlók (10) kivetítő (1) kivetítőmutyi (1) kkv (5) klebelsberg intézményfenntartó (6) klebersberg intézményi központ (3) klik (2) KLIK (6) klinghammer istván (1) klubrádió (2) koalíció (4) kockás ing (1) kockázat (2) kocsis máté (4) kodifikáció (1) kohéziós alap (1) kohéziós pénz (1) kohéziós pénzek (3) kölcsön (2) kollektív alku (1) költekezés (2) költségstop (1) költségtérités (1) költségtérítés (2) költségvetés (53) költségvetés2016 (1) költségvetés2017 (1) költségvetés2018 (2) költségvetési hiány (6) költségvetési lyuk (1) költségvetési módosítás (1) költségvetési tanács (4) kommunikáció (2) kommunizmus (3) kompetencia (1) kompország (1) koncepció (1) koncesszió (2) kongresszus (3) konstruktív bizalmatlansági indítvány (1) konszolidáció (1) konteó (2) kontroll (1) konvergencia (6) konvergenciaprogram (2) konvergencia program (4) konyhakert (1) konzultáció (6) kopaszi gát (1) kopits györgy (1) körbetartozások (1) kordon (1) korhatár (2) korhatár emelés (1) kórház (9) korház (1) kórház államosítás (2) korkedvezményes nyugdíj (1) kormány (23) kormányátalakítás (2) kormányhivatal (4) kormányválság (1) kormányváltás (1) kormányváltó koalíció (1) kormányzati internet (1) kormányzati struktúra (2) környezetpolitika (2) környezetvédelem (7) korrupció (48) korruptció (1) kosárlabda (1) kósa lajos (9) kossuth rádió (2) kossuth tér (1) kötélbarátság (1) kötelezettségszegési eljárárs (2) kötelezettségszegési eljárás (13) kötvény (6) kovács árpád (2) kovács béla (1) kovács lászló (1) kovács zoltán (2) kövér lászló (10) kovi (1) közbeszerzés (13) közbeszerzések tanácsa (1) közbizalom (1) középiskola (3) középosztály (3) középút (1) közérdekű adatigénylés (5) közérdekű adatok (7) közfeladat (1) közfoglalkoztatás (8) közgép (6) közhangulat (3) közhasznúság (1) közigazgatás (8) közigazgatási bíróság (1) közigazgatási reform (4) közjogi érvénytelenség (3) közlekedéspolitika (2) közmédia (7) közmű (5) közmunka (28) közműszolgáltatók (3) közművek (5) köznevelés (7) köznevelési törvény (1) közoktatás (30) közoktatási koncepció (5) közösségi közlekedés (1) közpénz (11) központosítás (4) közszereplő (1) közszféra (1) közszolgálat (3) közszolgáltatások (1) köztársaság (4) köztársasági elnök (13) köztartozások (1) közterület-felügyelet (1) köztévé (1) köztisztviselő (1) közvélemény (2) közvilágítás (1) kritika (1) KSH (2) ksh (11) kubatov gábor (3) külföld (6) külföldi (1) külföldiek földszerzése (1) külföldi magyarok (2) külföldi munkavállaéás (1) külföldi munkavállalás (3) külföldön élők (2) külgazdaság (1) külhoniak (2) külhoni magyarok (2) külképviseletek (1) külképviseleti szavazás (1) külkereskedelem (2) külön (1) különadó (19) különadók (1) külpolitika (13) külső sérülékenység (1) kultúra (3) kultúrpolitika (1) külügyminisztérium (7) kúria (11) kvóta (4) kvótarendszer (10) l. simon lászló (3) labdarúgás (10) Laborc sándor (1) lakásépítés (4) lakáshelyzet (6) lakástámogatás (3) lakhatás (6) lakhatási szegénység (6) lakópark (1) lakossági állampapír (1) lakossági befektetés (1) lánchíd rádió (1) lánczi andrás (1) láng zsolt (1) lázár jános (53) leépítés (1) leértékelés (1) legfelsőbb (1) legfőbb ügyész (5) legrosszabb (1) lelkiismereti szabadság (1) lemaradás (1) leminősítés (1) lengyelország (3) letelepedési kötvény (11) létminimum (8) levélben szavazás (1) levélszavazás (1) lex (16) lexek (12) lex ároktői banda (1) lex átlátszó (1) lex biszku (1) lex boltzár (1) lex ceu (2) lex garancsi (1) lex margitsziget (1) lex mocsai (1) lex MTESZ (1) lex posta (2) lex schmitt (1) lex tesco (1) lex tiborcz (1) lex vajna (1) liberálisok (4) liberalizmus (2) licit (1) ligetprojekt (2) likviditás (2) likvid forrás (1) LMBTQ (1) lmp (31) london (1) ludovika campus (1) luxus (3) luxus adó (1) l simon lászló (1) m0 (1) m1 (5) m1 autópálya (1) m3 (2) M4 (2) magáncsőd (2) magánjog (1) magánjogi szerződés (1) magánnyugdíj (11) magánnyugdíjpénztár (27) magas építmény adó (1) magyarok (3) magyarország (13) magyary program (1) Magyar Államkincstár (1) magyar államkincstár (2) magyar családtudományi társaság (1) magyar felsőoktatási akkreditációs bizottság (1) magyar foci (1) magyar gárda (3) magyar hajnal (1) magyar nemzet (2) magyar nemzeti bank (3) magyar posta (1) magyar telekom (1) magyar válogatott (1) Magyar vizsla (1) mahir (3) mák (1) mal (2) malev (1) malév (1) manyup (23) marekné pintér aranka (1) margitsziget (4) marian cozma (1) marketing (1) market építő zrt (1) Márki-Zay Péter (1) martonyi jános (2) marx (1) maszturbálás (1) matolcsy (10) Matolcsy György - porté a magyar unortodoxia pápájáról (1) matolcsy györgy (140) matrica (1) máv (5) mazsihisz (1) mccain (1) mcjobs (1) medgyessy péter (1) média (25) médiaadó (7) Médiaelemző (2) médiaháború (9) médiamegjelenés (2) médiamenedzserek (1) medián jövedelem (2) médiapiac (10) médiatanács (5) médiatörvény (11) Megalomán beruházási tervek mindenhol (1) megemlékezés (1) meggyes tamás (1) megszállás (1) megszállási emlékmű (2) megszorítás (25) megszorítások (9) megtévesztés (1) megújuló energia (1) megváltozott munkaképességűek ellátásai (1) megye (4) megyei közgyűlés (1) megyei önkormányzat (4) megyei önkormányzatok (1) megyék (2) megyeszékhely (1) melegek (1) melegfelvonulás (2) melegházasság (2) mellékvonalak (1) mellény (1) méltóság (1) menedékkérők (8) menekültek (26) menekültek utaztatása (1) menekültügy (27) mengyi roland (1) menkültválság (1) mentelmi jog (2) mentőcsomag (2) mentők (1) méretgazdaságosság (1) mérnöki kamara (1) Mérték (1) mérték (1) mérték médiaelemző műhely (6) mese (1) mesteráházy attila (1) mesterházy (1) mesterházy attila (23) Mészáros Lőrinc (2) mészáros lőrinc (18) MET (7) meteorológia (1) metró (4) metrómutyi (1) metrowagonmash (1) mezőgazdaság (10) mezőkövesd (1) mfb (4) Miért ugrál úgy Budapest (1) migráció (40) migráns (7) migránsok (3) milla (2) millenáris (1) mindenki (1) mindenki méltósága (5) minimálbér (11) minimálbéremelés (4) minipártok (1) miniszter (1) miniszterek szabadsága (1) miniszterelnök (7) miniszterelnöki (1) miniszterelnökség (4) mint amennyiért népszavazni akarnak (1) mirkóczi ádám (1) miskolc (1) mitt romney (2) mkb bank (3) mkp (1) MLSZ (1) mlsz (1) mma (1) mnb (48) mnb alapítványok (4) mnyp (1) mnyup (1) mob (1) mobilfizetés (1) mobilhálózat mutyi (1) mobilitás (1) mocsai lajos (1) módositók (1) MOL (1) mol (2) molnár csaba (1) momentum mozgalom (2) monetáris finanszírozás (1) monetáris politika (6) monetáris tanács (1) monetáris unió (1) monopólium (1) moodys (1) morvai krisztina (1) moszkva (4) motor (1) mozgó (1) mszdp (1) mszmp (2) mszp (84) mta (2) mti (1) mtk (2) mtva (4) Műhely (1) működőtőke (1) müködőtőke (1) multik (7) multiplikátor (1) munka (7) munkaerőhiány (24) munkaerőköltség (2) munkaerőpiac (23) munkaerő hiány (1) munkahelyek (9) munkahelyteremtés (6) munkahelyvédelmi akcióterv (5) munkajog (1) munkáltató (1) munkanélküli (2) munkanélküliség (34) munkanélküli támogatás (1) munkavállalás (4) munkavállaló (3) munkavédelmi akcióterv (1) munka törvénykönyve (9) munkerőpiac (4) muszlimok (1) mutyi (41) mutyilista (20) műveltségi cenzus (1) múzeumi negyed (1) MVM (4) nabucco (1) náci (1) nacionalizmus (1) náci megszállás (1) nagy-británnia (7) nagybirtokosok (2) nagykoalíció (1) NAIH (1) napelem (2) napi gazdaság (1) nat (4) NATO (1) natura2000 (1) NAV (4) nav (8) navracsics (1) navracsics tibor (56) nav botrány (1) nca (1) nébih (1) neet (1) nefmi (1) nélküli (1) nem csak mi szenvedünk ezekkel a régióban (1) Nem tudnak leállni a haverok helyzetbehozásával - Íme az újabb mutyilista (1) nemesi előjogok (1) németh lászlóné (2) németh szilárd (1) németország (8) német zsolt (1) nemzet (2) nemzetgazdaság (1) nemzetgazdasági minisztérium (5) nemzeti (1) nemzeti államosítás kormánya (3) nemzeti arcvonal (1) nemzeti dohánybolt (3) nemzeti dohányboltok (2) nemzeti emlékezet bizottsága (1) nemzeti eszközkezelő (6) nemzeti fejlesztési ügynökség (3) nemzeti italboltok (2) nemzeti jelkép (1) nemzeti kereskedőház (1) nemzeti konzultáció (6) nemzeti köznevelés (1) nemzeti közszolgálati egyetem (2) nemzeti mobilfizetési rendszer (1) nemzeti örökség intézete (1) nemzeti parkok (1) nemzeti színház (1) nemzeti ünnep (1) nemzeti választási bizottság (2) nemzetközi egyezmény (1) nemzetközi jog (2) nemzetközi valutaalap (2) nemzetpolitika (1) nemzetstratégiai intézet (1) Nemzetstratégiai Intézet (1) nemzetstratégiai kutatóintézet (1) népegészségügyi termékadó (3) népesedési akcióterv (1) népesség (1) Népszabadság (4) népszámlálás (2) népszavazás (28) népszerűség (4) ner (11) netsemlegesség (1) nettóexport (1) newt gingrich (1) nfa (3) NFÜ (2) nfü (2) ngm (15) nhp (2) nke (2) nmhh (12) NOB (1) Nógrád (1) női egyenjogúság (3) nok (1) nők (4) nők 40 (1) non-profit rezsi (3) nonprofit közszolgáltató (1) nonprofit megaszolgáltató (4) normafa (1) normakontroll (1) norvég alap (2) norvég civil támogatási alap (2) növekedés (34) növekedési csapda (1) növekedési fordulat (6) növekedési hitelprogram (4) nővérek (3) NPL (1) NPL-ráta (1) nvb (4) nvi (1) nyakó istván (1) nyelvi (1) nyelviskola (2) nyelviskolák (1) nyelviskolamutyi (2) nyelvoktatás (2) nyelvstratégia (1) nyelvtudás (2) nyelvvizsga (4) nyeremények (1) nyerges zsolt (1) nyitottakvagyunk (1) nyitott gazdaság (1) nyomozás (1) nyugdíj (31) nyugdíjasok (10) nyugdíjemelés (6) nyugdíjreform (7) nyugdíjrendszer (13) nyugdíjvagyon (3) nyugdíj államosítás (4) nyugdíj rendszer (2) obama (2) Obamacare (1) objektív bírság (1) obstrukció (1) ócsa (3) ócsai lakópark (3) oecd (6) oét (1) offshore (7) offshore lovag (5) ohü (1) ökopárt (1) oktatás (61) oktatási államtitkárság (3) oktatási intézmények (9) oktatáspolitika (29) Október 23 (1) október 23 (2) Október 23 (1) olaf (2) olajár (1) olcsóbb állam (3) olcsobb allam (1) olcsó állam (2) olcsó munkaerő (1) oligarcha (12) oligarchák (10) olimpia (15) ombudsman (6) ombudsmanok (2) omninvest (1) önkormányzat (20) önkormányzati (2) önkormányzatiság (8) önkormányzati adók (1) önkormányzati adósság (2) önkormányzati adósságátvállalás (1) önkormányzati cégek (1) önkormányzati rádiók (1) önkormányzati reform (5) önkormányzati törvény (5) önkormányzati vagyon (6) önkormányzati választás (8) önkormányzati választási rendszer (2) önkormányzati választások (1) önkormányzatok (28) online szerencsejáték (3) optimizmus (2) orbán (31) Orbánék pénzért cserébe tízszer annyi bevándorlót hoztak (1) orbán kormány (171) orban kormany (2) orbán ráhel (2) orban viktor (8) orbán viktor (278) origo (3) őrizetbe vétel (1) örményország (1) oroszország (19) országértékelés (2) országgyűlés (13) országgyűlési képviselő (3) országgyűlési képviselők (2) országzászló (1) ortt (2) orvoshiány (1) orvosok (12) összeesküvés elmélet (2) összeférhetetlenség (1) összefogás (3) összeszerelő műhely (1) összevonás (1) oszlopreklám (1) osztogatás (8) ösztöndíj (2) otp (4) otthonszülés (1) otthonteremtés (1) pada (1) paks (23) paksi beruházás (15) paksi paktum (9) paks 2 (20) pálffy istván (1) pálinka (3) pálinka szabadságharc (2) palko (1) palkovics lászló (4) pályaalkalmasság (1) pályázatírás (1) pályázatügy (1) panama (1) panama leaks (1) pancho aréna (4) papcsák ferenc (1) paraszolvencia (1) párizs (1) párizsi egyezmény (1) parkolási díj (1) parlament (20) parlamentarizmus (2) pártfinanszírozás (2) pártok (3) pártpreferencia (4) pártverseny korlátozása (1) párválasztó (1) patai mihály (1) patikamutyi (1) patyi andrás (1) pedagógus (4) pedagógusok (6) pedagógus életpályamodell (7) pedagógus életpálya modell (1) pedagógus kar (3) pékárú (1) pelczné gál ildikó (1) pelikán elvtárs (1) pénz (1) pénzhiány (1) pénzintézet (1) pénzintézetek (2) pénzmosoda (1) pénzosztás (1) pénzosztogatás (1) pénzszórás (1) pénztárgép (1) pénzügyi botrány (1) pénzügyi ombudsman (1) pénzügyi rezsicsökkentés (2) pénzügyi szektor (1) peres eljárás (1) perverz újraelosztás (1) Pharaon (1) piac (3) piaci erőfölény (1) pinokkió díj (34) pintér sándor (8) piramisjáték (1) pisa (5) pisa-teszt (7) pkasi bővítés (1) plágium (9) plágiumbotrány (1) plakát (6) plakátadó (1) playboy (1) plázastop (1) pm (2) PM (1) pofátlan végkielégítések (1) pokorni zoltán (4) polgári engedetlenség (1) polgári perrendtartás (1) polgári törvénykönyv (2) polgármester (3) polgármesterek (3) polgármesteri hivatal (3) polgárőr (1) polgár engedetlenség (1) politika (3) politikai akcióbizottság (1) politikai helyzet (1) politikai kultúra (1) politikai tisztogatás (1) politikusbűnözés (1) Polt esett az ügyészség becsületén (1) polt péter (12) popularizmus (2) populizmus (1) pornó (1) port (1) portflioblogger (24) portfolio (3) portfolió (1) portfolioblogger (1083) posta (1) postabank (1) pozitív (1) profit (1) program (2) propaganda (14) protekcionizmus (1) provident (1) provokátorfigyelő (1) pszáf (7) publicus (2) puccs (1) puskás-stadion (1) puskás akadémia (1) putyin (12) pwc (2) q (1) quaestor (9) quaestor-törvény (1) quaestor botrány (2) rába (1) radikalizmus (1) rádió (2) rádiófrekvenciák (2) raiffeisen (1) raiffeisen bank (1) rákay philip (1) rasszizmus (1) rászoruló (1) rászorultsági ellátások (1) ratkó gyerekek (1) reálbér (7) reálbérek (4) reálhozam (1) recesszió (15) redisztribúció (1) referendum (2) reform (4) régészmutyi (1) régió (5) regionális fejlesztési tanács (1) regionális fejlesztési ügynökség (1) regionális munkanélküliség (1) regionalizáció (1) regisztráció (7) rehabilitációs járadék (1) reklámadó (3) reklámozás (1) Rekord mértékű munkaerőhiány sújtja Magyarországot (1) relatív szegénység (1) rendelet (2) rendőrség (6) rendszer (1) rendszerváltozás (1) répássy róbert (1) reprodukciós jogok (1) republikánusok (1) resti (1) részösztöndíj (1) részvény (2) rétegpárt (1) réthelyi miklós (1) rétvári bence (1) révész máriusz (1) rezesova (1) rezidensek (1) rezsi (17) rezsiár (6) rezsicsökkentés (32) rezsicsökkentés áldozatai (4) rezsidémon (4) rezsident evil (2) rezsiharc (7) rezsiköltségek (3) rick santorum (1) rip (1) rmdsz (1) robert fico (1) rogán-ügy (3) rogán antal (22) röghöz kötés (6) rokkantnyugdíj (1) rokkantosítás (1) rokkantsági ellátás (2) rokkantsági nyugdíj (1) romák (2) románia (1) romney (1) ron paul (1) roszatom (1) röszke (1) rtl (3) rtlklub (1) rtl klub (7) rubicon (1) Ryan (1) s&p (3) ságvári (1) sajókaza (1) sajtó (1) sajtószabadság (11) saláta törvény (1) Salgótarján (1) sárgacsekkadó (1) schengen (3) schiffer andrás (3) schmitt pál (21) schmuck andor (1) schöpflin györgy (1) segély (5) segélyezési nyilvántartás (1) segélyplafon (1) selmeczi gabriella (3) semjén zsolt (4) semlyén zsolt (1) sérülékenység (1) seszták miklós (1) siker (1) sikerek (1) sikersportág (1) sikkasztás (1) simicska lajos (15) simon (2) simon-ügy (2) simor andrás (6) skócia (1) smer (1) sodexho (1) soft power (1) sólyom lászló (1) soros alapítvány (6) soros györgy (12) sorsok háza (2) sote (4) spar (2) spéder zoltán (3) sperbank (1) sport (16) sportklubok (5) sportszövetségek (4) sporttörvény (1) sportutalvány (1) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (12) stadionépítések (7) stadionok (5) stadion építés (2) start kártya (1) start számla (1) statisztika (3) státustörvény (1) steiner pál (1) strasbourg (4) stratégiai megállapodás (1) stróman (2) stumpf istván (3) svájci frank (5) svájci indexálás (1) swap (1) szabadidő (1) szabadkereskedelmi egyezmény (1) Szabadon büntetheti a kormány a gazdasági menekült magyarokat (1) szabadságharc (2) szabadságjog (1) szabadság tér (2) szabad sajtó (1) szabályozás (1) szabálysértés (4) szabó máté (1) szabó tímea (1) szájer józsef (1) szakadás (1) szakiskolák (1) szakképzés (2) szakképzési hozzájárulás (1) szakmunkásképzés (1) szakmunkások (2) szakpolitika (1) szakszervezet (4) szakszervezetek (4) szalai annamária (5) szálloda (2) számlaszám (1) szaniszló (1) szanyi tibor (3) szappanadó (1) szászfalvy (1) szász jenő (1) szász károly (2) szatíra (1) szaud arábia (2) szavazás (8) szavazati (1) szavazati egyenlőség (3) szavazati jog (3) szavazójog (2) Száz évre rendezkedne be a Fidesz - már a hétköznapi ügyeinken is rajta a szemük (1) századvég (4) Százmilliárdok stadionfejlesztésekre (1) szcientológusok (1) széchenyi-kártya (1) széchenyi bank (3) szegények (11) szegénység (40) szegregáció (7) székely lászló (2) székesfehérvár (1) székházfoglalás (1) szektor (1) szektoradó (1) szelekció (2) szélenergia (1) szélkakas (7) széll (1) szellemi fogyatékos (1) széll kálmán terv (5) szélsőjobb (2) személyes szabadság megsértése (1) személyíségi jog (1) szemétszállítás (3) szennyvíz (1) szentendre (1) szenzitív adatok (1) szép-kártya (1) szerbia (1) szerencsejáték (4) szerencsejáték zrt (1) szeress ne gyűlölj (1) szigorítás (1) szijjarto peter (3) szijjártó péter (22) szilvásy györgy (1) szilveszter (5) szima gábor (2) szimbólumok (3) színház (2) színvonal (1) szíria (1) szivarszoba (1) szja (4) szlovákia (4) szmog (1) szoboravatás (2) szociális bérlakások (2) szociális biztonság (4) szociális ellátás (13) szociális ellátások (4) szociális ellátórendszer (5) szociális intézmények (2) szociális jogok (1) szociális juttatások (3) szociális kártya (1) szociális kiadások (1) szociális rendszer (7) szociális segély (1) szociális szövetkezet (1) szociális támogatás (1) szociális unió (2) szocializmus (1) szociálpolitika (3) szócska miklós (1) szólásszabadság (3) szolgáltató szektor (2) szolidaritás (2) szombathely (2) szövetkezetek (1) szövetség (1) sztrájk (4) születések (2) szuperkedd (1) szürkegazdaság (1) tábornokper (2) tagadás (1) takarékbank (7) takarékmutyi (3) takarékszövetkezet (4) takarékszövetség (1) takarék bank (2) takarék mutyi (1) tállai andrás (1) támogatás (1) támogatások (2) tanárok (6) táncválasztó (1) tandíj (16) tankönyellátás (5) tankönyv (2) tankönyvkiadás (4) tankönyvpiac (4) tanulás (2) tao (8) tapolca (1) tárki (3) tarlós istván (15) társadalmi egyenlőtlenségek (6) társadalmi fejlődés mutató (1) társadalmi mobilitás (2) társadalmi riport (3) társadalom (8) társadalombiztosítás (1) társasági adó (4) társasági jog (1) tarsoly csaba (7) tartalék (1) tartalékosok (1) tartalomkontroll (1) tartós munkanélküliség (1) tartós növekedés (1) tavares (1) távhő (2) taxi (1) tek (4) tél (1) telefonadó (3) telekomadó (1) települések (1) települési önkormányzat (1) teljesült ígéretek (1) tender (2) tendereztetés (1) ténytár (11) tenytar (1) tenytar.hu (9) ténytár blog (1) ténytár totó (2) terhesség (2) terhességmegszakítás (2) termékenység (1) termelékenység (7) termelés (3) természetvédelem (1) termőföld (2) terror (6) terrorelhárítási központ (3) terrorizmus (5) területalapú támogatás (1) területbeosztás (1) területfejlesztés (3) terv (1) tesco (3) tételes adó (1) tétényi éva (1) tgyás (1) the irish times (1) the sun (1) tiborcz (2) tiborcz istván (3) tiffán zsolt (1) tilalom (2) tiltakozás (1) tiszavasvári (1) titkosítás (2) tőke (3) tőkepiac (2) tömegközlekedés (1) tömegsport (1) tömény szesz (1) top 6 (6) töröcskei (2) töröcskei istván (3) törökország (3) török út (1) történelem (3) törvény (4) törvényes vád (2) törvényhozás (6) törvényjavaslat (3) tóth józsef (1) tőzsde (3) trafik (10) trafikmutyi (18) traian basescu (1) Transparency (6) tranzakciós adó (15) tranzakciós illeték (2) tranzitzóna (1) trump (1) Trump (1) ttip (2) tűcsere program (1) tudományos fokozat (1) túlárazás (2) túli (2) túlzottdeficit eljárás (9) túlzott deficit-eljárás (2) tündérmese (2) tüntetés (3) turisztika (1) turizmus (1) turul (1) tusványos (3) tv2 (20) üdülési csekk (1) ügyészi törvény (1) ügyészség (11) ügynökakták (2) új (1) Újabb szomorú nap jött el a magyar sajtószabadság életében (1) ujhelyi istván (1) újraelosztás (1) újságírás (3) új alkotmány (6) új alkotmánybírósági törvény (2) új munkahely (1) új önkormányzati törvény (2) új szabályozás (3) új színház (1) új választási rendszer (6) ukrajna (3) unió (8) uniós források (10) uniós költségvetés (3) uniós pénzek elosztása (3) uniós támogatások (8) unortodox (3) unortodoxia (3) unortodox gazdaságpolitika (4) üres lakások (1) urizálás (2) urna (1) USA (10) usa elnökválasztás (5) úszóvébé (4) utánpótlás (2) utazási kedvezmények (2) útdíj (1) útépítés (2) úthálozat (1) utólagos normakontroll (1) üzemanyagár (1) uzsora (1) v (1) vadgazdálkodás (1) vagyon (4) vagyonadó (1) vagyonnyilatkozat (3) vajda zita (1) választás (46) választási csalás (7) választási eljárás (3) választási költségvetés (5) választási osztogatás (1) választási program (1) választási regisztráció (1) választási rendszer (17) választási törvény (18) választások (15) választás 2014 (7) választói feliratkozás (5) választói regisztráció (2) választójog (20) választójogi törvény (2) választókerület (2) vállakozás (1) vállalat (3) vállalatok (1) vállalkozás (1) vallás (1) válság (5) válságadó (3) valutaválság (1) vár (1) várakozás (1) varázslat (1) várbazár (1) varga-csomag (1) varga csomag (1) varga mihály (23) várható élettartam (1) várkert bazár (3) várnegyed (1) városliget (3) varsó (1) vásárlóerő (4) vasárnap (12) vasárnapi zárva tartás (23) vasút (1) védőnők (1) végkielégítés (1) végrehajtási jogsegély (2) végtörleszés (1) végtörlesztés (8) végzettség (1) véleménynyilvánítás szabadsága (1) velencei bizottság (2) vendéglátó ipar (1) veritas (2) veritas történelemkutató intézet (2) verseny (6) versenyjog (1) versenyképesség (13) versenyszektor (1) versenyszféra (4) veszélyhelyzet (1) veszprém (2) veszprémi időközi (1) veszteség (2) vétó (3) viccblog (3) victor ponta (1) vida ildikó (5) vidék (2) vidékpolitika (3) videoton (2) vígszínház (1) viktor (1) világbajnokság (1) világgazdaság (1) világpiaci árak (1) villamosenergia (3) visegrádi ország (2) visszaélés (1) visszaesés (5) visszamenőleges hatályú törvény (2) vitézy dávid (1) vizes vb (1) víziközmű (3) vízilabda (1) vizitdíj (2) Vojnits Tamás (1) volán (2) vonat (3) vona gábor (11) vöröskereszt (1) vörös csillag (1) waldorf (1) wall street journal (1) wellness-disznóvágás (1) wittner mária (1) zárolás (3) zárószavazás (1) zászlóégetés (2) zel (1) zöldek (1) zöldenergia (1) zöldhatóságok (1) zoltán (1) zsarolás (2) zsebszerződés (1) zuschlag (1) z kárpát dániel (1) Címkefelhő

Közoktatási koncepció: Nemzeti Esélytelenség Programja

2011.10.03. 15:54 Ténytár

Hoffmann Rózsánál megint alacsonyan repülnek az oktatási koncepciók. Ez is bizonyítja, hogy az államtitkár asszonyt hiba volt korán temetnie bárkinek is - a kormány szinte semelyik területen sem annyira aktív, mint az oktatásban.

Bár gyakran fordul elő, hogy azok minősíthetetlenül átgondolatlan jellege miatt a kormány kénytelen visszadobni Hoffmann elképzeléseit, ezúttal annyiban mindenképpen sikeres lesz a program, hogy a Fidesz-kormány céljainak, működésének alapvetéseit tökéletesen tükrözi.

Így például sikerült a 21. század elején, a válság közepette, egy sűrűn írt 76 oldalas közoktatásról szóló dokumentumot írni, úgy, hogy a 25.801 szóban egyszer (1!) szerepel az esélyegyenlőség szó, egyszer (1!) az esélyteremtés, és még kétszer esik szó arról, hogy esélyt is kell biztosítani. 

Ez még Finnországban is necces lenne, ahol az oktatási teljesítményre per pillanat minimális hatással bír a család anyagi háttere. Ám Magyarországon, ahol köztudott, hogy az oktatás funkciója lényegében az esélytelenség biztosítása azok számára, akik szülei nem képesek esélyt adni, egy ilyen érdektelenség a probléma iránt könnyen hozhatja a program kudarcát. 

Betonozzuk a különbségeket

Persze az csak egy dolog, hogy a fogalom négyszer előfordul. Még amikor említik őket akkor is pusztán retorikai maszlagként szolgálnak. Tartalmilag ez a program igenis azt vallja, hogy nem esélyt kell adni, hanem cél a társadalmi különbségek minél keményebb bebetonozása. 

Itt hangsúlyosabban nyilvánul meg az, ami a kormány adó-, devizahitel-segítő, közmunka stb. politikájában is megjelenik. Az hogy egy olyan társadalmat szeretnénk, amelyben egyértelmű és kifejezetten államilag védendő érték a gazdagok és a szegényebbek között meglévő, és növekvő egyenlőtlenség. Ami az eddigi közpolitikában a nemtörödömség és inkompetencia eredménye volt, azt most maga a cél. 

Ez az esélytelenség szándékos újratermelésének programja. 

Álmok temetője

Többször leírtuk már – és a kommentek alapján mindig meglepődve tapasztaltuk, hogy milyen sokan tartják ezt helyesnek –, hogy Magyarországon ma a szegény családból származó gyermekek sokkal kisebb eséllyel jutnak a felsőoktatásba, mint a gazdag családok gyermekei. 

De hogy még érthetőbb legyen, hogy miről is van szó: egy ugyanolyan intelligenciájú, szorgalmú, stb. szegény családból származó MAGYAR gyermek sokkal kisebb valószínűséggel jut el a felsőoktatásba, mint jómódú családból származó ugyanolyan képességű honfitársa. És ez itthon rosszabb, mint a hozzánk hasonlóan fejlett országokban. Marad konklúzió az, amit múltkor is felvázoltunk: a magyar iskola egy esélytemető, gyermekek álmainak, ambíciónak korai zsákutcája

 

A kézenfekvő igazságtalanság aspektus mellett ez jelentős praktikus vesztességet is jelent. 

Rengeteg tehetséget hagyunk kárba veszni, mivel a szülők pénze, és nem a gyermek képessége határozza meg azt, hogy minőségi oktatásban részesüljön. Ez nem mindenkinek rossz – például a költségtérítéses helyekért folyó versengésből sokan kimaradnak, ezáltal megkönnyítve a többiek dolgát. De társadalmilag mindenképpen hátrányos.

Legyen kevesebb érettségizett!

Jelen program több eszközzel is igyekszik aktívan ráerősíteni erre a helyzetre. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a rendszer a jelek szerint korlátozni akarja a gimnáziumba való jutást (ez követi logikusan a tankötelezettségi kor 18-ról 16 évesre való csökkentését). Ez komoly szakítás az eddigi politikával, hiszen a rendszerváltás óta fokozatosan nőtt azon fiatalok aránya, akik érettségivel hagyták el az iskolát. Mint sok minden más, ez sem puszta sikertörténet, hiszen valóban, az átlagintelligencia nem növekedett érezhetően, úgyhogy megállapítható: az átlagérettségiző kevésbé okos, mint 20 éve volt.

Mindazonáltal ez szükséges rossz volt, hiszen az inkább szolgáltatás-alapú gazdaságban az érettségi immár elengedhetetlen eleme a minimális társadalmi érvényesülésnek. Azok, akik csak a nyolc általánost járták ki, szinte biztosan elvágták magukat attól a középosztályi léttől, amelynek minél nagyobb elérhetőségét eddig pártállástól függetlenül minden kormány elvileg biztosítani szeretett volna.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy egyúttal erősíteni szeretné a kormány a szakképzést, ezáltal az eddiginél jobb alternatívát nyújtva azoknak, akik kimaradnak a gimnáziumból és a felsőoktatásból. Tehát kevesebben jutnak gimnáziumba, de a kimaradók cserébe jobb szakképzést kapnak.

Ez önmagában véve pozitív célkitűzés, mindaddig, amíg biztosítva van, hogy a rendszer átjárható, azaz azok a tehetséges gyermekek, akik első körben nem jutottak be a gimnáziumba, kapnak még esélyt arra, hogy átigazoljanak olyan pályára, ami diplomához vezet. 

A rendszer ehelyett azonban azt ösztönzi, hogy egyre korábban történjen a gimnazisták és szakiskolások elválasztása, ami egyrészt nem ad kellő időt és lehetőséget a tehetségek felismerésére, másrészt a közös alapok hiánya miatt megnehezíti az átjárást. 

Széttartó utak

Ez leginkább a rendszer által támogatott tehetséggondozó elit iskolákban jelenik meg. Ezek az eddigi 4 éves gimnáziumok helyett 6-8 évesek lesznek. Tehát adott esetben 9 évesen el kell dönteni, hogy ki az, aki később egyetemre járhat és a legfelsőbb jövedelmi kasztba tartozhat.

Ez nyilván a Rózsadombon egyértelműnek és logikusnak tűnik (és reális eszközökkel, odaadó tanerővel valóban sokkal kisebb hibahányaddal kivitelezhető lenne), de a közoktatás realitásán belül nem lehet másnak nevezni, mint tömeges zsákutca gyártás

Ettől eltekintve a tehetséggondozás és a kiemelt minőségű képzés szintén jó ötlet egy olyan környezetben, ahol az oktatási rendszer egyébként jelentős erőfeszítést tesz a tehetség megfelelő felismerése és felzárkóztatása érdekében, amit ugye eddig nem tett a magyar oktatási rendszer és Hoffmann terve szerint nem is fog.  

Kinek jár a jobb tanár?

Ahhoz, hogy a szegény hátterű gyermekek tehetségét kibontakoztatni lehessen, ahhoz több és átlagon felüli pedagógiai erőforrásra lenne szüksége azokban az iskolákban, ahol nagyobb arányban fordulnak elő ilyen gyermekek. Itt a tudás átadása az átlagosnál nehezebb, a tanároknak nehezebb a munkája és kevesebb figyelmet tudnak fordítani a diákokra.

Számos olyan gyerek, akinek tehetsége elég lenne ahhoz, hogy jó általános iskolából egyenes út vezesse a felsőoktatásba és jó pályafutásra, simán elkallódik ilyen iskolákban, a kellő pedagógiai figyelem hiányában. 

Kiemelkedő anyagi erőforrásokat a pedagógiára a közoktatási koncepció elsősorban a tehetséggondozó intézményeknek kínál, még a „normál” iskoláknak – köztük számtalan esélytemető iskola – arra sincs lehetőségük, hogy az államtól kapott anyagi forrásokat átcsoportosítsák a jobb oktatók felvétele irányába. 

Tandíj a középiskolában?

Az iskolában pénzt költeni csak a központi utasítások szerint lehet. Végülis, a tervgazdaság sikerei alapján, ha mást nem, annyit megtanult a Fidesz a Kádár-rendszerből, hogy Budapesten sokkal jobban tudják megítélni, hogy mire van szüksége egy falusi iskolának, mint helyben. Ez teljesen kézenfekvő. 

Persze ha egy nem elit minősítésben részesülő iskola többet szeretne költeni jobb tanerőre, azt megteheti, mindaddig, amíg nem állami erőforrásokat használ hozzá. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően nyitva áll annak lehetősége, hogy létrehozzon egy alapítványt, amibe a szülők befizethetnek

S itt bezárul a kör. Mert az, aki ezzel a lehetőséggel élni tud, az megint ugyanaz lesz, akinek a rendszer amúgy is minden esélyt megad.

Egy fokkal őszintébb lenne a lemaradó iskolák kapujára kiírni, hogy „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!


Ide kattintva támogathatod munkánkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://tenytar.blog.hu/api/trackback/id/tr473271217

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Súúúhanterz: Demján már nem a termelésben látja a felemelkedés lehetőségét? 2011.10.05. 08:15:33

Demján Sándor az elmúlt évtizedben minden létező fórumon elmondta, hogy ő bizony a termelésben, a kétkezi fizikai munkában látja az ország felemelkedését. Szerinte nincs szükség művészekre, egyetemi oktatóra is csak módjával, így aztán tessék mindenkin...

Trackback: Szikra 2011.10.04. 12:37:23

Az OECD augusztus 31-én publikálta a 2010-es munkanélküliségi adatait. A munkanélküliek aránya néhány európai OECD tagországban, a 15-24 éves korosztályban: Egyesült Királyság - 19.1% Finnország - 20.3% Törökország - 21.7% Portugália - 22.3% Belgium - ...

Trackback: Hoffmann Rózsa védelmében 2011.10.04. 12:14:08

Úgy gondolom, hogy ez a köznevelési törvény az egyetlen esélyünk arra, hogy a magyar fiatalság felnőtté válva lépést tarthasson az új korszak kihívásaival, és szellemben és lélekben megerősödve menetelhessen egy új, és tisztább világ felé, amely utat a...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hegyilány 2011.10.03. 18:55:13

Budapesten sokkal jobban tudják megítélni, hogy mire van szüksége egy falusi iskolának, mint helyben."

Na.Igen! Budapesten esetleg el sem tudják képzeni mi van egy kicsi, párszázlelket számláló falu iskolájában.
Ott ahol szinte csak hátrányos helyzetű gyerekek vannak, mert a szülők helyzete is kilátástalan.
A tanár/nő ad sokszor tízórait a gyereknek, hogy ki ne szédüljön az iskolapadból.

A problémát előbb talán illene a gyökereknél kezelni.
Talán arra megy a "játék", hogy szegény- és gazdag gyerek legyen, az már mindegy, hogy mi van a fejében???? vagy esetleg a szegény mire lenne képes???

hegyilány 2011.10.03. 18:56:26

oktatási koncepciók"

Hány volt már, és mennyi lesz még??

:)

--cs-- 2011.10.04. 11:48:41

Az, hogy egy tehetséges diák bekerül-e majd egy jó felsőoktatási intézménybe első körben nem a család anyagi helyzetétől függ, hanem egyszerűen a tanárok minőségétől. Itt jön a képbe a cikkben is elhangzó "alapítványon keresztüli finanszírozás". Viszont ez nem újkeletű dolog, itt én nem látom, hogy milyen újdonság történt (vagy új terv született), ami ebbe az irányba mutat.
Az állami iskolák messze kevesebb forrást kapnak, mint amiből érdemlegesen működni tudnak, illetve nem csak megalázóan alacsony bért tudnak osztani a tanároknak. De ez már legalább 10 éve így van.

A másik téma, amihez hozzászólnék. A törvényalkotókkal egyetemben a fenti cikk írója is elfeledkezik egy harmadik középfokú oktatási formáról: a szakközépiskolákról. A szakiskola a "szakmunkás" új megfogalmazása. A szakközépiskola viszont egy olyan intézmény, ahol a gimnáziumokhoz képest valamilyen terület felé orientálják a diákokat. Ha egy 14-15 éves diáknak már kialakult az érdeklődése a közgazdaság iránt, akkor tud közgazdasági szakközépiskolába menni, ha műszaki érdeklődése van, akkor pl. elektronikai, vagy informatikai irányba léphet.
Az itt végzett tanulók közül a jobbak könnyedén kerülnek be az adott irányú egyetemekre, ahol jó eséllyel minimum egy évnyi tudáselőnnyel érkeznek a gimnáziumot végzett társaikkal szemben. A kevésbé jó képességűek pedig 1-2 éves képzés keretében szakmát szerezhetnek.

A szakközépiskola lényegesen magasabb szintet képvisel, mint egy szakiskola, illetve a 4 év végén érettségit is ad. De a kiválasztott területen a gimnáziumoknál is jobbak, sokkal több olyan tudást adnak, amire a szakmában, akár az egyetemen szükség lehet. Ugyanakkor az is előny a gimnáziumokkal szemben, hogyha egy diák kevésbé jó képességűnek mutatkozik, akkor az érettségi után középfokú szakmai oklevél megszerzésére ad lehetőséget, míg egy gimnázium végén a diákok igazából nem értenek semmihez.

Elnézést a hosszú értekezésért. Ezeket azért tartottam fontosnak leírni, mert a törvényhozók is elfeledkeztek erről az iskolatípusról, és lényegében ki is akarják írni a szakközépiskolákat a rendszerből. Holott számos diák számára ezek az intézmények jelentik a legjobb alternatívát.

M_R 2011.10.05. 01:44:50

Van pénz - tanulsz
Nincs pénz - mehetsz kubikolni mint közmunkás valamelyik grandiózus stadionépítésre...

Link Elek 2011.10.05. 02:59:43

a Szent Sötétség Programja. minel hulyebbek a gyerekek annal konyebben lehet a fejukbe verni, hogy a althatatlan egyszarvuak szeretete nelkul imlyen szornyu lenne a vilag

Patreides · patreides.blog.hu 2011.10.05. 05:02:20

" 'A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá' - jelentette ki Klebelsberg 1922 júniusában, amikor a kultuszminiszteri széket elfoglalta. "

"A magyar társadalom belsõ szerkezetének fokozatos és igen óvatos átalakítását Klebelsberg a iskoláztatás tartalmának átalakításával, egyfajta 'tudásberuházással' kívánta megvalósítani.
Szükség is volt erre a modernizációra, mivel a dualizmus korából átörökített társadalmi rétegek hiányosságokkal küszködtek, nem feleltek meg a kor követelményeinek:
1. Nagymértékû volt az abszolút iskolázatlanság;
2. minden rétegre jellemzõ volt a szakmai-szakszerû mûveltség alacsony színvonala;
3. a középrétegek szakképzettsége, szakmastruktúrája már nem felelt meg a követelményeknek (klasszikus gimnáziumi érettségi, "mezei" jogászi végzettség stb.). "

"Klebelsberg kultúrpolitikájának egyik 'vezérmotívuma' volt a magyar néptömegek műveltségi színvonalának emelése. 'Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát [...] és szisztematikusan nevelni kell minden téren elsőrangú szakembereket, akiknek az a hivatásuk, hogy közgazdasági vezérkara legyenek a magyar termelésnek.' Nem elegendő, ha a nép megtanul 'egy picit írni, egy picit olvasni, egy picit számolni'. A pusztán elemi ismeretek félműveltsége rosszabb a teljes tudatlanságnál."

magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/11.01.html

árnyékgyuri 2011.10.05. 05:42:18

Ez szerintem hülyeség. A kis falvaknak itt van az Arany János program. 100%-ban lefedi a szegény szegmenst. Minden közepesnél tehetségesebb diák lehetőséget kap elit középiskolában tanulni és ott már csk rajta múlik. Más kérdés, hogy 100 évnyi agyelszívás után a falvakban nem maradtak rejtett tehetségek. De nálunk pl. azok, akik részt vettek a programban, mind diplomások lettek. Ami óriási hazugság viszont, hogy szakmunkásra, szakképzésre nincs szükség. Aki nem tud letenni legalább egy érettségit, az nem képes megérteni az új technológiákat, a tetőfedésben sem. Vagy betanítják, hogy ezt iderakjad, vagy képes önállóan kitalálni a módszert, de azt már mérnöknek hívjuk.

dr. trafik nomac 2011.10.05. 05:55:44

@--cs--: El vagy tevedve, anno mikor en vegeztem (20 eve), akkor bizony a kozepiskolabol par igazan tehetseges gyerek egyszeruen ment eltartani a csaldot, es szoba sem johetett a felsookattas, de nekem is nagy szivas volt, orult sporolas, meg persze munka mellette.

genyamagyar 2011.10.05. 06:51:29

Válasszuk már ketté az oktatást és az esélyegyenlőséget! Az oktatás célja az oktatás. Az esélyegyenlőséget pedig más politikai szinten kell megoldani. Ha az oktatás vállalja fel az esélyegyenlőség biztosítását, akkor az a tehetséges gyerekek kárára fog történni.

Megjegyzem, az esélyegyenlőség mint szó, egy hazugság. Nincs esélyegyenlőség az élet semmilyen területén. Igenis számít, hogy hol és hova születtél, hogy mennyire tehetősek a szüleid, hogy elváltak-e vagy sem, hogy szép vagy vagy sem, hogy kik a barátaid, hogy miben vagy tehetséges, hogy milyen kapcsolati tőkéd van, hogy mennyire vagy egészséges, hogy milyen genetikával születtél ... stb. és ezer más dolog.

Amíg nem egy homogén társadalomról beszélünk - akarunk-e egyáltalán ilyen "szép új világot"? - addig a leghazugabb szó, az esélyegyenlőség.

Nincs esélyegyenlőség és még generációkon keresztül biztos nem is lesz. Az élet igazságtalan, tessék tudomásul venni! Nehogy már az oktatás oldja meg ezt a problémát!

genyamagyar 2011.10.05. 06:58:27

@egyenlítő: "„Hazánk megújulásához gyökeresen újjá kell szerveznünk a közösségi nevelés rendszerét, mert az elmúlt évtizedekben nem ez történt közoktatás címszó alatt”
Nem csak nyelvi, fogalmazásbeli problémám van, de az is. A közösségi nevelés rendszere egy rendszer, ezért nem tud történni. De ne kukacoskodjunk!"

Az író nem is érti, amit kritizál! A mondat azt jelenti, hogy az újjászervezés(!) nem történt meg, nem a közösségi nevelés rendszere!

Az úrnak lehet, hogy tényleg el kéne menni egy kis olvasási/értelmezési gyakorlatra. Lehet, hogy a többi mondatot sem érti? (A többit nem olvastam el, majd később.)

Nzoltan 2011.10.05. 07:05:01

@genyamagyar: Soha nem lesz esélyegyenlőség. Nincs is rá szükség. Minden ember be tud tagozódni a ttársadalom ama szintjére, ahova a képességei engedik. Az elmúlt 15-20 évben kitermeltünk félművelt jogászok, szociulógusok és egyéb bölcsészek garmadát, holott a felemelkedéshez inkább megbízható szakmunkások tömegére lenne szükség.

Nzoltan 2011.10.05. 07:12:24

Az esélyegyenlőség leginkább s szülők hozzáállásán bukik el. A legtöbb "hátrányos helyzetű" gyerek azért nem tanul, mert nem is jár be az iskolába. És ebben leginkább a szülők a ludasak.
Tévedés azt gondolni, hogy a pénz az akadálya a tudásnak. A tudáshoz amennyi pénz kell, azt az állam biztosítja. Csak sokan fordítva ülnek a lovon. Számítógépet követelnek az analfabétának. Pedig elég lenne egy jókora füzet és egy ceruza.

Nzoltan 2011.10.05. 07:16:58

"érettségi immár elengedhetetlen eleme a minimális társadalmi érvényesülésnek"

Ez egy nagy baromság. A szakmunka nem követeli meg az érettségit. A jó szakembernek gyakorlatra van szüksége. Nem elég odaállni az esztergapadhoz elméleti tudással. Márpedig a szakközepek gyakorlati oktatása semmit nem ér, mert nagyon elenyésző idő van rá.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.10.05. 07:24:38

"a tankötelezettségi kor 18-ról 16 évesre való csökkentését)."
Sajnos az iskolába járatás ne függ össze azzal, hogy meddig tanköteles a gyerek. Ha akarják, úgyis járatják. Ha nem, akkor nem.

"az átlagérettségiző kevésbé okos, mint 20 éve volt."
Nem, pont hogy nem volt megállapítható, nem kevésbé OKOS, hanem nincs nevelve. Intelligencia megvan, de nem tudja használni, nincsenek ismeretei, nem tud szabályokat betartani. A nevelés pedig nem az iskola dolga, nem is tudná teljesíteni. Nevelni a csalásnak kell(ene).

"Ahhoz, hogy a szegény hátterű gyermekek tehetségét kibontakoztatni lehessen, ahhoz több és átlagon felüli pedagógiai erőforrásra lenne szüksége azokban az iskolákban, "
Ha elvileg ugyanolyan okos, akkor miért kéne jobban tanítani?

"a kellő pedagógiai figyelem hiányában. "
Ez viszont nem a gyerek, hanem az intézmény hibája. De pl. én atom szar általános- és szakközépiskolába jártam, és mégis két diplomám van. Na meg gazdagok se voltunk soha.

Félreértés ne essék, amúgy igaza van a postolónak; úgy szar ez a törvénytervezet, ahogy van, minden iskolaszinten, és valószínű Rózsikának fogalma nincs a valós viszonyokról... Sajnos azonban, amíg nincs kellő akarat arra, hogy a befolyt adó ne tűnjön el (és a be nem szedett adókat beszedje az állam), addig nem lesz itt pénz semmire, nem hogy oktatásra.

Nzoltan 2011.10.05. 07:25:26

Tehát adott esetben 9 évesen el kell dönteni, hogy ki az, aki később egyetemre járhat és a legfelsőbb jövedelmi kasztba tartozhat.

Ha ez kilenc éves koráig nem derül ki, akkor már inkább ne is járjon. Aki okos és érdeklődő az hamar kitűnik mind közül. A mostani felnőtt generáció egyik nagy problémája, hogy lekezelik a saját gyerekúket és folyamatosan elzárják a külső hatásoktól. Így burokban nevelkednek és nem adnak lehetőséget a fiatalabb generációnak megismerni a világot. Márpedig enélkül nem biztos hogy elő fog jönni a gyerek affinitása valamilyen tudomány, vagy tárgy iránt. Inkább beültetik a tv elé, "mert abból baj nem lehet".

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.10.05. 07:28:00

@genyamagyar: "Nincs esélyegyenlőség az élet semmilyen területén. "

De lehet rá törekedni. Nem frankó, ha gyakorlatilag csak az elit járhat felsőoktatásba, mert tandíjas, stb.
A FTV-ben pl. olyan van, hogy 5% államilag finanszírozott hely. Marhaság.
Szerintem a szegény szülők gyerekei még úgy is szívesen járnának egyetemre, hogy utána nem mehetnek külföldre, nekik már az is nagy lépés lenne. De 5%? Semmi az gyakorlatilag, ez máris gáz.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.10.05. 07:30:13

@--cs--: "ahol jó eséllyel minimum egy évnyi tudáselőnnyel érkeznek a gimnáziumot végzett társaikkal szemben."

Hallod, ne tudd meg, műszerész szakközepet végezve, mekkora előnyöm volt a felsőoktatásban az (elit)gimnáziumot végzett nagypofájú nyikhajokkal szemben :D

$pi$ 2011.10.05. 07:32:44

Esélyegyenlőség?! Nah, az fasza koncepció lenne, ami tele lenne esélyegyenlőséggel. Posztmodern, soha sem látott, világtól elszakadt, fajvédő, lila ködbe burkolózó buzzwordokkal nem lehet oktatást építeni.

Ez a posz is ilyen, tele van hangzatos, érzelmileg túlfűtött szavakkal, ugyanakkor mondanivaló, információ, újdonság egy szál sem. Üres szóvirágok, mint ez:

"Rengeteg tehetséget hagyunk kárba veszni, mivel a szülők pénze, és nem a gyermek képessége határozza meg azt, hogy minőségi oktatásban részesüljön."

Egy helyet mondj az országba, beleértve a temetőt, a bíróságot, a rendőrséget, az utcát, érted bármit, ahol *nem* az számít, hogy mennyi pénzed van! Egyet!

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.10.05. 07:37:12

@$pi$: "Egy helyet mondj az országba, beleértve a temetőt, a bíróságot, a rendőrséget, az utcát, érted bármit, ahol *nem* az számít, hogy mennyi pénzed van! Egyet!"
És akkor ez így jól is van? Mert nekem már elegem van belőle, hogy ha pénzed van, akkor bűnöző is lehetsz, és megúszod. Csak mondjuk ez pont nem az oktatástól van így :S

látjátok feleim szümtükkel 2011.10.05. 07:40:17

A miniszterelnök hozzáértését bizonyítja, hogy Hoffmann asszony még mindig a helyén van. A szabadpiacon egy mérnök, ha a kitűzött feladatra a második koncepcióját nyújtja be a munkáltatójának, de az még mindig nem felel meg az adottságoknak, lehetőségeknek ( főleg a pénzügyieknek), akkor azt eltanácsolják hozzá nem értés miatt. Egyébként hatalomra jutása után, maga a kormány is eltanácsolt sok szakembert, akik pedig hosszú hivatali szakmai gyakorlattal értettek is a szakmájukhoz. Vagy így mulat a magyar politikai vezetés?

látjátok feleim szümtükkel 2011.10.05. 07:49:01

@Nzoltan: "Ha ez kilenc éves koráig nem derül ki, akkor már inkább ne is járjon."

Látszik neked is fene nagy tapasztalatod van az életről odafenn a nagyvárosban.

Nekem volt általános iskolában egy nagyon szegény családból származó osztálytársam, aki igen gyenge tanuló volt. Szakmunkásnak tanult, majd munka mellett felsőfokú építőipari végzettséget szerzett, és kitűnő mérnök lett. Ez a képessége 9 éves kora körül nem látszott rajta. Ennek a történetnek az a lényege, hogy 50 éve történt, és sajnos ma is látok olyan gyerekeket, akik hasonló "mélyszegénységben" élnek. Esélyük sincs arra, hogy 9 évesen eldönthessék, mik szeretnének lenni felnőttként. DE! Akkor megadták az ilyen gyerekeknek az esélyt arra, hogy bármikor tanulhassanak az állam segítségével.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2011.10.05. 07:50:24

@látjátok feleim szümtükkel: " akkor azt eltanácsolják hozzá nem értés miatt. "
Kivéve, ha ugye esélyegyenlőség van (vagy nincs), a nagyfejesek haverja... Ez még multiknál is megy :D :(

" akik pedig hosszú hivatali szakmai gyakorlattal értettek is a szakmájukhoz"
Okosabbak voltak a nagykutyáknál, meg értettek valamihez... vagy nem voltak jóban valakivel... Ilyesmi... Meglepődünk még ezen?

Sunder 2011.10.05. 07:52:07

Szerintem egy kicsit rossz irányba van terelve ez az egész már elég sok ideje. És ne felejtsük el, sokan az említett buzzzword-ökre gerjednek.

Ami a hozzáállásban megváltozott, az az, hogy már a szülőkre is hatással vannak a buzzword-ök, a gyermekeik érdekében.

Scenario: fiatalok buliznak a diszkóban. Srác odasétál egy csinos lányhoz, bemutatkozik, beszélgetnek. Felmerül, hogy a srác mivel foglalkozik.
A., válasz: Projekt menedzser (a válasz bíztató mosoly, további beszélgetés)
B., válasz: Ács (a választ nem részletezném, de jó esetben nem egy szájelhúzással kombinált röhögés, ami nehéz mutatvány).

A fenti példából leszűrt konklúziókkal a fiatalabb szülők is tisztában vannak, szerintem ezért nagy a szülői nyomás, hogy diplomások legyenek a gyerekek.

Na már most ez két ponton bukik meg:
- ha nincs szakmunkásképzés (méghozzá profi), illetve arra nem megy senki, akkor közép/hosszú távon lehetek én akármilyen szájbavertjó menedzser, ha nincs kit menedzselni.
- a szülőknél egy nagyon negatív képet állít be a szakmunkásokról, még mélyebbre lökve a már kialakult képet.

Hozzáteszem, egy maszek profi (bútor)asztalos, ha befut (lásd karrierépítés) simán keres annyit, mint egy vállalati közép/felsővezető. Szóval nem hülyeség szakmát tanulni, tanítani.

Amúgy meg intézményenként összefoglalva:
Szakközép: tematikus gimnázium, ami több energiát fordít az oktatott szakterületre, több gyakorlatot ad, cserébe kevesebb általános műveltséget. Amiért nagy kár.

Gimnázium: szokásos magyar iskola, nulla gyakorlat, rengeteg felesleges bullshit. De legalább jó tanárokkal elég széles és mély általános műveltségre tesznek szert a kedves diákok.

Szakmunkás: minden, ami szakmai képzés, minimális általános műveltségre vonatkozó elvárásokkal. Lásd fentiek.

Botom line:
Szóval én arra szeretnék koncepciót látni, hogy miként akarják visszaállítani a szakmunka becsületét az országban. Mert anélkül egyszer csak azon fogom kapni magam, hogy nincs kit irányítani, és csak a színes-szagos prezentációkat mutogathatom jobbra-balra-felfele, csak épp olyan nincs, aki a jó terveket kivitelezze. Az meg elég meglőtt helyzet lenne.

BlogMeister 2011.10.05. 08:18:13

Az orbáni koncepció: a szegények dolgozzanak már 15 éves koruktól. Legyenek közmunkások!
A gazdagok tanulhatnak. A gazdag középosztályt majd én kialakítom, elszedem a szegényektől a pénzt. Igy telik nekik tanításra.
Kevés jogász legyen és még kevesebb közgazdász lesz! A világon elég egy közgazdász is, legyen Matolcsy!

Бабаяга 2011.10.05. 08:19:43

@Nzoltan: Aki olyan családban él, ahol nincs villany, könyvet nem lát otthon, az nem tud 9 éves korára kibontakozni. Ettől még lehet nagyon intelligens, igyekezhet is, de az otthoni hátrányt nem képes 3 év alatt behozni.
Ha a pedagógus segíti (itt nem csak a tízórairól, füzet, színes-ceruza vásárlásról van szó, mert ehhez elég az empátia), akkor bizony nyolcadikra kinőheti a hátrányát.

Nekem egyébként az a problémám az egésszel, hogy nem látom se a tervezetben, se a cikkben, hogy alapvető különbséget tennének az oktatás és a nevelés között. Oktatni egy dolog, ami elit gimnáziumban, elit felsőoktatásban egyszerű és nagyszerű, de az átlag magyar általános iskolában már a nevelésre van elemi szükség.
A végleges szegregációt nem csak az új koncepció szüli meg, azt már a szülők rég végbevitték. Senki nem kényszerítette a szülőket, hogy ne legyenek a pedagógusok partnerei, hogy lenézzék a tudást, műveltséget, ne legyenek igényesek a saját gyerekükkel szemben. És itt nem csak a pénzről van szó, mert kőgazdag ügyeskedő-vállalkozó szülők se vesznek a gyerekeiknek könyvet ajándékba, ők azok, akik már az oviban háborognak a 300 forintos bábszínház ellen.

axolotl77 2011.10.05. 08:28:53

Személyes tapasztalat alapján írok.
Egy majdnem négyezres falu iskolájának egyik osztályában huszonvalahány gyerek közül egynek van diplomás szülője. A párhuzamos osztályban még annyinak sem. Mert ugyanis a diplomások elmenekülnek a falvakból, ha olyanok a társadalmi viszonyok. (Ez alatt értsen mindenki, amit akar. Nem kell nagyon megerőltetni azt az agyacskát.)
Más.
- Én intézhetem a gyerekeknek az Arany János Tehetséggondozó Programot ha ő nem akar oda menni.
- Vagy a szülők nem engedik, mert kell valaki, aki sok pulyát ellátja helyette/mellette.
- Vagy éppen elmegy, de könnyebb a hétvégéken tökrészegre szopni magát a diszkóban, mint a könyv fölé görnyedni. Aztán persze szépen otthagyni az egészet és átmenni egy szakiskolába (szakmunkásképzőbe), mert ott vannak a jó haverok meg barátosnék.
És aztán arról szóljon ezeknek az egyébként tényleg tehetséges gyerekeknek az élete - immár felnőttként - hogy miért baszódott el az ő élete, miért nem kap munkát, miért nem kapott esélyt annak idején.
Azt azért válaszoljátok már meg, hogy az érintett rétegek felelősségéről miért nem esik szó sosem! Ez miért számít vörös posztónak?

csoko20 2011.10.05. 08:30:06

Így kell több millió embert nyomorban, függésben tartani. Nincs tanulás, nincs kiemelkedés. Lehet menni közmunkára vagy napszámba valamelyik fideszes földjére kapálni vagy cégéhez lapátolni.
Sánta Ferenc, Móricz megírta, most elővehetjük megint...

Бабаяга 2011.10.05. 08:38:56

@axolotl77: Igen, negyven, ötven éve a szülő törte magát, hogy a gyereke tényleg vigye valamire. Ma már ő a legnagyobb ellensége a gyerekének. Akár milyen koncepció születhet, ha a szülő nem fogadja el. A törpe minoritást leszámítva azt kapják ezáltal a szülők, amit akartak. Lehetek én példa a gyereknek, segíthetem őt a nevelő munkámmal, felkelthetem az érdeklődését a tudományok, művészetek iránt, ha otthon kiröhögik és már ovis korban is vályogvilla elé ülteti a kedves szülő. Én csak heti néhány órában vagyok vele. Az érdeklődés, a nyitottság tapasztalatom szerint nem függ össze a gyerek szociokulturális, anyagi hátterével. Aki partnere a pedagógusnak, annak a gyereke jut valamire, aki nem, annak lemarad, elkallódik.

Elijah_Baley 2011.10.05. 09:01:09

monnyuk egy közepesen hülye bölcsész is inkább megy a versenyszektorba melózni ötszörannyiért (pl, én) mint suliba tanítani, innentől kezdve aztán tök mind1 mi a regula, jórészt hülyék tanítják a kölykeinket. Egyébként meg valami komcsi egyenlősdimese ez a szegény családból származó tudós lomonoszov, akinek otthon nincs egy vacak mesekönyve annak a gyereke nem fog érdeklődni a kvantummechanika iránt, eccerűen más értékek mentén szocializálódott :)

moook 2011.10.05. 09:08:42

itt minden össze van foglalva, a mindennapi testnevelés óra is: www.youtube.com/watch?v=DW8LD10y0-w

Bruhahahahihihi 2011.10.05. 09:13:42

Nem elfeledni amit Orbán mondott: HA ALKALMAD VAN MEGÖLNI AZ ELLENFELEDET, RIVÁLISODAT NE TÉTOVÁZZ....
--remélem lesz aki megfogadja az ellenfelek közül......hehe:D - és hullik a férgese:) és a fagyi visszanyal:)))

igazi hős 2011.10.05. 09:17:18

Esélyegyenlőséget támadók szeme előtt leginkább az "adjunk pénzt a cigányoknak, ami majd kézen-közön eltűnik, eredménye meg nem lesz" típusú programok lebegnek, nem teljesen alaptalanul. De ez nem ezt jelenti. Én '83-ban csóró vidékiként bekerülhettem egy elitgimnáziumba (részben a saját eredményeim miatt, részben a matektanárnő és az igazgatónő támogatása miatt) és gyakorlatilag ennek az egy dolognak köszönhetem a mostani jólétemet. A nagyobb fiam is ugyanoda jár. Sokkal jobb körülmények közül indulva is sokkal nagyobb versenyben van. De nem csak azt engedhetem meg magunknak, hogy matekból és fizikából segítsem (amit egy szakmunkást végző szülő nem tudna megtenni, megfizetni is nehezen), hanem hogy ha szükséges, akkor nyáron külföldre menjen nyelvet tanulni. Ahogy szülőként látom, a gimnáziumok között is egyre nagyobb a különbség és nagy áldozatokat jelent egy jobba bekerülni. Aki tudja ezt vállalni, annak a gyereke jól jár, aki nem "az meg annyit is ér".

Nazagson 2011.10.05. 09:23:45

Nekem nagyon tetszett a poszt. Ritka tárgyilagos és felkészült volt.
"sehol az életben nincs esélyegyenlőség": Az esélyegyenlőség az nem az hogy az alkoholista játékgépfüggő is ugyanannyi pénzt keressen mint egy szorgalmas és tehetséges ember mint ahogy itt sokan sugalják majd cáfolják a létjogosultságát.
Az esélyegyenlőség az az hogy pl ezeknek a gyerekei közötti esély különbségek valamennyire csökkentve legyenek (nem fog megszünni, mert az elsőnek az otthon töltött időszakban amúgy is sokkal rosszabb körülményei vannak mint a másodiknak,de legalább annyi esélye legyen mint Fradinak a Barcelona ellen - vagyis, hogy legalább ne mezitláb, éhgyomorral, bekötött lábbal játszanak a Barcával).
Továbbá itt is inkább arról van szó hogy milyen értékek mentén legyen mérve, hogy ki mennyi "esélyt" kapjon az államtól. A Fidesz tervezet szerint egyértelmű, hogy a család anyagi helyzete az amieldönti a karrierlehetőségeket (Felsőoktatáshoz 2 nyelv ismerete már felvételinél: ehez csak drága gimikben van meg a kellő iskolai oktatás, vagy drága magántanár vagy drága külföldi iskola, nyári iskola. ELeve jó gimnáziumba bekerülni is anyagi helyzettől függ majd, sőt régiósan is más lehetőségek vannak ezen a téren). Ergo, lehet, hogy te jól neveled a gyerekedet, nem vagy alkesz, játékgépfüggő, de nem tudsz belefeccolni a gyerekedbe 6 és 23 éves kora között 35-40 milliót (2 gyereknél 70-80 milliót, ha esetleg sokalnád, akkor ilyen amerikai iskola szerű alapitványi iskolákban az óvóda is 2-3 millió forit iskola része még drágább, angol magántanár heti 2x3 óra az évi 1 millió alsóhangon ect. szóval inkább alsó határt mondtam mint felsőt), akkor a gyereked nagy valószínűséggel (lesznek kivételek persze mint mindenben, de számarányosan a lakosság 5 százalékát kitevő felsőosztály fogja megtölteni a jó egyetemi helyek 60-70 , az ingyen helyek 70-80 százalékát mert ők tudnak mad legjobb felvételi pontszámokat hozni a plusz extrapontokkal) kaparhat, hogy olyan pozícióba nyalja fel magát az életben , ahol csicskázhat egy elkényesztetett gazdaggyereknek, aki lehet nem is tehetséges,csak ez a féle oktatás annyira eltorzítja az esélyeket, hogy odáig már el sem jut a verseny, hogy a tehetség egyáltalán labdába rúgjon az értékelésben. Ennek a társadalmi vesztesége az hogy kontraszelektív és kontraproduktív lesz az ország és megint kitermeljük azt, hogy aki itthon sikeres meg jó pozícióban van az Hegyeshalom után csak egy nevetséges , korlátolt bunkónak hat, mert csak a saját kis elszigetelt uram-bátyám feudalista osztályrendszerükben tudnak sikeresek lenni, szabad versenyben meg nem az ország legtehetségesebb emberei fogják felvenni a versenyt a többi ország legtehetségesebb embereivel, hanem gipsz jakab privatizációs csaló, meg xyz János megélhetési politikus, vagy valami kiöregedett élspotoló , igazi versenytől elszigetelt gyereke

kalapocska 2011.10.05. 09:24:06

te jo isten de szegyenlem magam a kommenteket olvasva. a mai magyar oktatas szinvonalat tukrozi ez a rengeteg buta es sotet lelku ember aki kikerult az iskolakbol.

--cs-- 2011.10.05. 09:39:34

@nomac:
"El vagy tevedve, anno mikor en vegeztem (20 eve), akkor bizony a kozepiskolabol par igazan tehetseges gyerek egyszeruen ment eltartani a csaldot, es szoba sem johetett a felsookattas, de nekem is nagy szivas volt, orult sporolas, meg persze munka mellette."

Amit írsz, annak semmi köze nincs az oktatás költségeihez, meg ahhoz, hogy melyik iskola milyen erős tanárokat engedhet meg magának. Ha valaki azért hagyja abba az iskolát, mert a családot kell eltartani, annak semmi köze az oktatási költségekhez, annak a család mélyszegénységéhez van köze.
Ha azért hagyta volna ott az iskolát, mert nem tudja fizetni a következő iskolát az egészen más. Viszont ilyen szerintem nincs. Egyetem mellett végezhető munkákkal és az egyetemen elért tanulmányi eredményre kapott ösztöndíjjal messze többet kerestem, mint amennyit elköltöttem. Szóval, ha olyan szakmát választ a tehetséges diák, amire szükség is van, akkor biza nagyon kényelmesen finanszírozni tudja a saját tanulmányait.

belekotty 2011.10.05. 09:41:03

@kalapocska: Vegyünk mindjárt téged, aki az ékezeteket, nagybetűket, valamint a magyar helyesírás szerinti írásjeleket sem használod és úgy okádsz bele egy blogba! Te vagy az tipikusan, akit kár volt megtanítani írni-olvasni.

Nazagson 2011.10.05. 09:41:29

@igazi hős: Nagyon normális komment.
Valóban már most is hatalmas különbségek vannak a lehetőségek között ( Van akinek külföldön tanulnak már a gyerekei,speciális oktatást kapnak ect. míg másnak problémája van azzal is , hogy a gyenge iskolában a gyerek normálisan tudjon tízóraizni). Becsülöm azokat akik a gyerekük oktatásába feccolnak, de a politikának az lenne a dolga, hogy széles tömegek kapjanak a megemlített extra drága oktatásokkal legalább egy dimenzióba eső oktatást, ezzel növelve az ország versenyképességét. Mert bár lehet, hogy én jól teszem ha a gyerekemet szuperdrága és jó iskolákba járatom, de az országnak az tesz jót, hogy ha emiatt nem kerül túl nagy előnybe egy vele egy tehetségű alap oktatást végző gyerekkel szemben mire a felsőoktatáshoz érnek, és pláne nem jó az , hogy ha nekem sok pénzem van és emiatt rengeteg olyan plusz költséggel járó oktatást tudunk vállalni amivel a gyerek jobb pontokat tud vinni az egyetemi felvételire, akkor az én gyerekemnek lesz ingyenes az oktatás, akinek meg nem volt erre pénze, annak meg olyan tandíjat kell fizetnie(ha egyáltalán jelentkezhet , mert 2 igdgen nyelv középszinten 18 éves korig eleve egy vagyon, főleg mert alapsulikban a nyelvoktatás egy szégyen), amit nem bír finanszírozni (diákhitel halott ötlet. Már most is nehezen fizetik visszapedig az csak arra volt, hogy valahogy megéljen a suli alatt, most meg 1-2 milliós/félév tandíjakról csevegnek)

Nzoltan 2011.10.05. 10:11:35

@Nazagson: Miért is kellene mindenkinek drága felsőoktatás? Ez egy tévút. Hiába keresel sokat, ha nincs pék aki megsüsse neked a kenyeret.
És mi van azzal, ha valaki olyan szakmát álmod meg magának, amit nem kell egyetemen oktatni? Ha tegyük fel valaki tűzoltó akar lenni, minek kell felesleges energiát feccölni teljesen felesleges oktatásba?
Nem mindenki akar cégvezető lenni, meg topmenedzser. Bár ha ügyes, lehet hogy ő alkalmazza azokat. Láttam már olyan céget, ahol a tulajnak nem volt sok iskolája, ellenben sok alkalmazottja. Többek között egyetemet végzett menedzserek.

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.10.05. 10:12:45

"25.801 szóban egyszer (1!) szerepel az esélyegyenlőség szó"

És miért, mert nálunk esélyegyenlőség van! Ebből is nyilvánvaló!

Olyan kiváló az oktatásunk, hogy ládd mennyi sok Nobel-díjast adtunk a világnak! Ja, hogy Szentgyörgyin és Kertészen kívül nem voltak sokan, akik Mo-n végzett munkájuk miatt kapták meg? Ez puszta véletlen lehet. L. még Brunszvik Teréz ellehetetlenítését itthon.

Ja, és a 6:3 is mutatja, hogy mekkora nagy ászok vagyunk! Micsoda, hogy azóta már eltelt egy évezred. De olyan jó visszamerengeni, mert a mostani problémáink olyan dilettánsok kezébe kerültek, akik a ramaty oktatásunk emlőin nevelkedtek.

ftk 2011.10.05. 10:14:51

@Nzoltan: A lányom nyolc és fél éves. Érdeklődő, az őt megragadó témákban kitartó, intelligens, szociábilis, bizonyos területeken kimondottan jó adottságokkal rendelkező gyerek. A tanítónője azt mondja rá, "művésztípus". Nem koraérett, néha szétszórt, néha egy más világban tartózkodik, nem halad kiemelkedő sebességgel. Ezért nem elit versenyistállóba írattam, hogy ott esetleg jól lemaradjon és elmenjen a kedve az egésztől. Most jeles tanuló (tavaly tornából és magatartásból kapott négyest :) ), sikerélményei vannak, a kis létszámú osztályban jóval több figyelmet kap, mint egy olyan iskolagyárban, ahová én annak idején jártam. A tanórákon kívüli tevékenységekben az élen jár, versenyekre küldik, ott is ért már el eredményeket. Ha azt mondom, jövőre vagy két év múlva menjen egy tehetséggondozó elitsuliba, igen kétséges, hogy felveszik-e, mert ott javarészt a tempó, a logikai képességek és a lexikális ismeretek mennyisége alapján döntenek. Ott talán nem lenne jeles, agyonhajtaná magát, esetleg jóval kevésbé szeretne tanulni, mint itt (saját bevallása szerint jelenleg tanulni "tökjó", a dolgozatírás doppingolja, a szóbeli feleletekben örömmel villog). Viszont ott kapná meg azt a hátszelet, amellyel esélye van bekerülni egy olyan gimnáziumba, ahonnan esélye van bejutni a felsőoktatásba. Ez szerinted rendben van? És ha így csinálunk, és minden megy, mint a karikacsapás, hogyan magyarázom el neki kilenc-tízévesen? Jelenleg állatgondozó akar lenni állatkertben... ugye érted, miért mondjuk, hogy kicsit korán van?

organikusviselet · http://organikusviselet.blog.hu/ 2011.10.05. 10:15:47

Szerintem aki akar tanulni az fog is és nem kell sok pénz ahhoz, hogy valaki tanuljon. (könyvtár + internet + akarat)

Nzoltan 2011.10.05. 10:17:50

@Бабаяга: Én ebben nem hiszek. A körülmények kevésbé határozzák meg a tanulást, mint a szülői hozzáállás. Nem kell villany semmihez. Egy gyerek nem igényel olyan dolgokat amiről kb nem is tud. Nem lesz tőle szarabb élete.

Ténytár · http://tenytar.hu 2011.10.05. 10:19:48

@genyamagyar:

"Nehogy már az oktatás oldja meg ezt a problémát!"

Akkor mi?

ftk 2011.10.05. 10:23:27

@Nzoltan: A felsőoktatás sok olyat ad, ami túlvan a lexikai ismereteken. Most nagyon nagy mértékben már készségeket is fejleszt, látókört ad, segít felismerni az összefüggéseket. A gyerek jelenleg nem a középiskolában és nem az általános iskolában tanul meg önállóan tanulni, az ismereteket szelektálni, keresni, összeilleszteni (mondjuk úgy kellene, de megint nem ebbe az irányba megy ez a koncepció sem). Az iskolázatlan nagyvállalkozó egyrészt most már ritka, mint a fehér holló, másrészt igen sajátos körülmények között jöhet csak létre, valamint nagyon kevesen alkalmasak erre (vállalkozónak egyébként sem sokan).
A szakmunkások képzése: de hát azokat sem keresik valami nagyon sehol... kivéve talán egészségügyi területen. Ráadásul a szakmunkás is minél kevésbé iskolázott, annál kevésbé fog tudni alkalmazkodni a változásokhoz, a tapasztalatait szélesíteni, felismerni, hogyan és merre képezze magát tovább, adott esetben át, kiegészítve az eddigi tudását.
(Mondjuk az én szívemnek olyan oktatási koncepció lenne kedves, amiben kivétel nélkül mindenki tanulna szakmát, és aki akar és a tanulmányi eredményei alapján tud, az menet közben készülne az érettségire is, vagy ha később érik, akkor a szakma megszerzése után átjárható rendszerben érettségizhetne. Ennek nem látom most a nyomát. Mert akinek érettségije nincs, az jó eséllyel _soha_ nem mehet tovább, a jelenlegi rendszerben még felsőfokú szakképzésre sem.)

ftk 2011.10.05. 10:24:39

@organikusviselet: Ja, csak meg kell tanulnia előbb önállóan tanulni. Aztán az övé a világ... hol tanulja ezt meg szerinted? Vagy a fent véleményezett koncepció szerint?

igazi hős 2011.10.05. 10:38:57

@Nzoltan: "Miért is kellene mindenkinek drága felsőoktatás?" Nem kellene, viszont jó lenne, ha a minél nagyobb összefüggés lenne a tehetség és a végzettség között, azaz az okos embernek lenne értékes diplomája és nem a viszonylag okos és megfelelő háttérrel rendelkezőnek. A síkhülye, de a papa kőgazdag/párttitkár esetről már nem is szólva, pedig újra erre haladunk.

igazi hős 2011.10.05. 10:40:52

@organikusviselet: Ez marhaság. Autodidaktaként a XXI. században semmire sem mész. Megtanulhatsz villanyt szerelni vagy csempézni, de jólétet biztosító szakmát nem tudsz elérni.

megadeth1 2011.10.05. 10:47:44

Ha már esélyegyenlőség, én azzal kezdeném, h bezárnám az összes kis picsányi, néhány fős falusi iskolát, ahova szinte kizárólag HHH gyerekek járnak (mivel a módosabbakat inkább elviszik a szülők), tanárból is csak a salakja jut, télen meg szinte a fűtést se bírják fizetni. Fognám a kölköket, felültetném a buszra és naponta elszállítanám rendesen ellátott iskolába.
Szerintem már itt eldől, mert aki ki se les a falujából, apja-anyja otthon agonizál húsz éve, abból semmi nem lesz, még ha 200-as IQ-ja is van, mert nem lesz benne ambíció.
Rózsika néniről nem szólok inkább, mert kimoderáltok.

--cs-- 2011.10.05. 11:02:11

@kriszi:
Ha a kislányod jó képességű és érdeklődő, akkor nem kell "elit" iskolába járnia. Szerintem egy átlagos általános-, majd középiskolából is ugyanúgy megvannak az esélyei. Persze nem szabad a leggyengébb intézményekbe iratni, de ha megbizonyosodsz arról, hogy nem azért kapja az ötösöket, mert szépen mosolyog, hanem valóban van követelmény és rendszeresen tanulnia, készülnie kell, akkor a mostani iskola is elegendő tudást ad ahhoz, hogy később is legyen lehetősége választani. Egyedül azt a csapdát kell elkerülni, amikor - tipikusan falusi iskolákban - a gyerekeket a tanárok átverik a hamis jó osztályzattal. Amikor alig van követelmény. De ezt onnan felismered, ha sosem kell otthon tanulnia a gyermekednek, vagy ha még az alsóbb évfolyamos könyvekből tanulnak.
Az iskola melletti plusz foglalkozások adják majd igazából a pluszt.

tass-tass 2011.10.05. 11:04:25

Az internet korszakában azt állítani, hogy nincs esélyegyenlőség, mert az egyik elit iskola, elit tanárokkal, a másik, meg lepukkant vidéki lepratelep "gyenge" tanárokkal, röhejes. Tessék kirakni egy webkamerát az elit helyre, és az elit tanár mondja el amit tud. A leprahelyen a "gyenge" tanár felügyelje a lurkókat hogy figyeljenek, azután az óra végén tartson "van valakinek kérdése" 5 percet. Lesz esélyegyenlőség.

--cs-- 2011.10.05. 11:07:08

@kriszi:
Mit értesz az alatt, hogy "meg kell tanulnia előbb önállóan tanulni"? Hogy képzeled ennek a megvalósítását?

Az oktatási rendszer elvileg úgy van felépítve, hogy általános első osztálytól az egyetemig fokozatosan egyre nagyobb önállóságot vár el a diáktól. Míg első osztályban rengeteg házival kényszerít a gyakorlásra, addig középiskolában már lényegesen kevesebb házi feladat van és nagyobb a hangsúly a számonkéréseken, amire a diákok önállóan készülnek, végül egyetemen pedig szinte csak számonkérés van és teljesen a diákra van bízva a tananyag elsajátításának az időzítése.

Ez pontosan az önálló tanulásra ösztönöz. Persze ehhez még kell otthon egy szülő, aki néha-néha a diák körme alá néz.
Milyen további önálló tanulásra ösztönzésre van szükség az iskolák részéről?

genyamagyar 2011.10.05. 11:09:39

@Ténytár: Akkor mi? Hívjuk mondjuk Szociális minisztériumnak.

Azt elvárni, hogy az oktatás oldja meg az esélyegyenlőtlenségeket olyan, mintha az autósoktól várnád el, hogy a kátyukat rendbetegye.

genyamagyar 2011.10.05. 11:10:42

@tass-tass: mint pl. Ausztráliában? Ott néhol még rádión adják le az anyagot...

tass-tass 2011.10.05. 11:11:59

@genyamagyar: "mint pl. Ausztráliában? Ott néhol még rádión adják le az anyagot... "

Akkor feltaláltam a spanyol viaszt :)

Nazagson 2011.10.05. 11:22:32

@Nzoltan: Látom nem érted a dolgot.
Nem az a baj, hogy ha valaki tűzóltó vagy pék. Szerintem igenis van létjogosultsága a szakmunkának és nagyra is tartom azt, a lényeg, hogy azért menjen valaki péknek mert azt akar lenni, vagy mert egy legalább esélyegyenlőnek lenni akaró oktatási rendszerben nem volt elég tehetséges arra, hogy pl orvos legyen, míg a kézügyessége meg olyan kiváló volt, hogy nagyszerű műszerész lett belőle és nem azért mert a szüleinek nem volt annyi pénze, hogy felvegyék a vesenyt a gazdag szülőkkel. Vagyis ez az atyáskodó, majd én eldöntöm , hogy ki mi legyen megközelítés ami rémítő. Ne a család anyagi helyzete döntse el, hogy ki mi legyen és aztán aki egyébbként kiváló IT mérnök lett volna és a tehetsége meg szorgalma is megvolt de nem tudott konkurálni egy esetleg kevésbbé tehetséges és szorgalmas gazdag gyerekkel aki viszont olyan plusz képzéseket engedhetett meg magának ami az egyetemre kerülésben behozhatatlan volt annak itt nyomni a rizsát, hogy legyél elégedett a zzal, hogy pék vagy , mert neked BŐVEN JÓ AZ na az ami gyomorforgató 19. századi leereszkedő felsőosztálybéli viselkedés. Remélem most megértetted mi a lényeg és nem beszélsz mellé azzal, hogy nincs szükség ennyi bölcsészre meg8tényleg nincs, csak ennek semmi köze a poszthoz), hogy milyen butaság lenézni a szakmunkásokat (tényleg korlátolt dolog, de ennek sincs semmi köze a poszt mondanivalójához),

Cartman (ex Cartman) 2011.10.05. 11:25:17

@kriszi:
Szerintem nagyon jól fogod meg a koncepció hibáit. Pl. a szakmunkásképzésben csökkenteni akarják a közismereti tárgyak arányát, mondván: a szakma a lényeg. Ez egy fél- (vagy inkább negyed-) igazság.

Sokkal fontosabb lenne, hogy adaptív tudása legyen az iskolából kikerülő fiataloknak. Ma kap mondjuk egy kőműves szakmát, de lehet, hogy 10 év múlva feltalálják a falrakó gépet, és akkor mehet a szakmájával, amerre lát. Sokan az LLL-t valami divatos frázsinak tartják, pedig valójában ez már nem is annyira a jövő zenéje, hanem inkább már most is jelen lévő igény.

13 és fél éve kezdtem el dolgozni. A mostani a hatodik munkahelyem, és szinte minden újabb állásom igényelt valamilyen új tudást, vagy akár új végzettséget is. Erre kell felkészíteni a diákokat! Pontosabban erre is.

Még két gondolat a cikkhez (pontosabban a hozzászólásokhoz):
1. Aki nem érti, miért fontos esélyegyenlőségre törekedni egy oktatási koncepcióban, az inkább hallgasson, mert ellenkező esetben csak a saját lelki-szellemi nyomorát reklámozza.
2. A 20-30-50 éves sztorik lehetnek érdekes tanmesék, de vegyétek figyelembe, hogy ma már (nagyon) más világot élünk, és ez a koncepció a _jövőre vonatkozik_. Épp ez benne egyébként a legszörnyűbb, hogy ez a fércmunka már évtizedekkel ezelőtt is idejétmúlt lett volna, mi meg erre akarjuk alapozni a jövőnket...

Nazagson 2011.10.05. 11:33:12

Továbbá ez a "miért is kellene ..." mondatkezdés önmagában is bosszantóan számonkérő és modoros. Bár izléseken kár vitatkozni. Amúgy hibás ez a szakmunka és egyetem szembeállítása. Az EU céélja 2020 ig az, hogy a lakosság 30 százaléka diplomás legyen (németországban pl egy jó szakképzet műszerész pár év munka után elvégzi a területére szakosodva a villamosmérnöki kart, az orvos vagy a mérnök egy magasan képzett szakmunka szóval itt is sántít ez a vagy melós vagy diplomás erőltetett kontraszt) ami nálunk bevallottan nem fog megvalósulni, most tán ha 15 % lenne de lehet alacsonyabb. Vagyis a gyerekekt meg a nyugdíjasokat levonva, éppen elég ember marad a lakosságból, aki nem diplomás és betőltheti ezeket a nemes szakmunkákat. A probléma éppen az, hogy nagyon sok embernek semmilyen (vagy már nem léztező szakmában van) szakképesítése nincs és rengeteg a betanított munkás, ami ilyen Kínai összeszerelőműhellyé avanzsál minket (bár ez most kimondottan a cél . Orbán nyilatkozta le, hogy ha nem leszünk az, akkor nekünk kampec doloresz. No comment), vagyi nem a diplomások csökkentésével kéne megoldani a szakmunkások hiányát, hanem a szakmanélküli tömegek oktatásával.

genyamagyar 2011.10.05. 12:02:29

@Cartman (ex Cartman): "1. Aki nem érti, miért fontos esélyegyenlőségre törekedni egy oktatási koncepcióban, az inkább hallgasson, mert ellenkező esetben csak a saját lelki-szellemi nyomorát reklámozza".

Nos akkor miért is kell egy oktatási koncepcióban erre törekedni? Ez NEM ODA való!

Cartman (ex Cartman) 2011.10.05. 12:13:10

@genyamagyar:
De. Oda (is) való.

Jelenleg azt, hogy ki/mi lesz belőled, leginkább a családi háttered határozza meg. Ha édesapád/édesanyád (az anya szerepe különösen fontos) művelt, iskolázott, motivált, akkor nagy valószínűséggel Te is az leszel. Ha viszont nem, akkor - elég nagy eséllyel - menthetetlenül elkallódsz.

Mondhatod persze, hogy ez a hatás máshol is érvényesül, nem csak Magyarországon. Így is van, de nem mindegy a mértéke.

A sokat emlegetett Finnországban pl. működik az oktatás kiegyenlítő, integráló szerepe, a miénk meg - ha jól emlékszem (a PISA-tesztek kitérnek az ilyesmire is) - Törökországéval van egy szinten...

Cartman (ex Cartman) 2011.10.05. 12:21:31

@genyamagyar:
Most nézem, hogy Törökországgal azért egy kicsit "alálőttem". Legalábbis a 2006-os teszt alapján.

Nem baj, rózsika majd elintézi nekünk...

Nazagson 2011.10.05. 12:24:59

@genyamagyar: De, oda való:),
Leginkább oda való,. Ez az a pont amikor még érdemben lehet javítani a dolgon és valóban olyan lökést lehet adni embereknek, hogy nem csak egy plusz költség legyenek életük végéig, hanem jobb körülményeket kiharcolva maguknak profitot termeljenek az országnak .
(a "miért is .."-sel kezdődő hsz-ekről már írtam)

hegyilány 2011.10.05. 12:37:28

Már irtam. A problémát a gyökereknél kellene kezelni. Nagyon meghatározza a fiatal életét, hogy honnan indul. Mit visz otthonról, milyen útmutatásokat kap, mig általános iskolai tanulmányait végzi. Mennyire segiti elő- karolja fel az otthoni, és iskolai környezete a fiatalt.
Mert ha ezek az alapok nincsenek meg akkor, már fiatal életében csak vegetál. Nem tudja pontosan merre induljon el, és így lesz a sok "elkalódott fiatal".
Szemlélet változás szükséges minden téren. Mert még mindig van iskolai közösség, ahol lenézik, ne segitik igazán a hátrányos helyzetből induló gyereket. Mindennek - a fiatal további életének - elsősorban ez a meghatározója.
A felsőoktatásban tanulás - ezek a probléma - csak azután jöhet szóba.

hegyilány 2011.10.05. 12:39:33

Mit visz otthonról az a gyerek, aki azt mondja a kollégiumi nevelőnek: Sokkal jobb itt mint otthon!?
Elsősorban ez a legnagyobb probléma. Van ilyen fiatal nem kevés, sok.

ftk 2011.10.05. 12:40:44

@--cs--: Te figyu, mikor láttál utoljára élőben iskolát? Bocsánat, nem gúnyolódni akarok, de amit leírsz, az nagyon csak elviekben van így most is. Én a folyamat két végét látom közelről (alsó tagozat és felsőoktatás), és nem, nincs semmiféle átmenet. A felsőoktatás jelentős része arra számít (egyébként az ő szempontjukból jogosan), hogy oda már a szervezett önképzésre kész emberek kerülnek. És kapnak olyan tanulókat (sőt inkább hallgatókat), akiknek gőzük sincs, hogy álljanak neki egy tantárgynak, forráskritikai képességük nulla, a nyilvános beszédhez, összefüggő szöveghez egy kicsit is konyítókat nagyítóval kell keresni, épkézláb mondatokat fogalmazni csak a bölcsésznek jelentkezők egy része tud, lehetőleg nem olvasnak idegen nyelven semmit, nem hallottak a könyvtárközi kölcsönzésről, országos katalógusról, nem tudnak saját jegyzeteket készíteni, szöveget preparálni stb., és akkor még az IKT- nem említettem. Erre az egyetemi szakórákon nekiállnak őket ezekre is felkészíteni, jobban járnak vele, mert ennek van értelme.
Az alsó tagozatban egyelőre csak a matematikában látom a tananyagban valami nyomát annak, hogy a gyerekeket megismertetnék az összefüggésekkel. De ez is nagyon absztrakt és száraz. Aki maga nem érez rá, annak jöhet a magántanár, a korrepetitor vagy a szülő izzadja ki jól-rosszul. Plusz időben, mert az iskolában haladni kell az anyaggal, hogy minél gyorsabban befejezzük.
Nem látom semmi jelét annak, hogy ezzel szakítani akarna a jelenlegi terv.

hegyilány 2011.10.05. 12:50:28

Lázár lehet az új csúcsminiszter"

. Lapunk úgy értesült, hogy a frakcióvezető nem titkolta: ha vállalná a humán csúcstárca irányítását, lecserélné „a névtáblákat is”, azaz az államtitkárokat.

„Ez az oktatási és az egészségügyi államtitkárra is vonatkozna”, állítják fideszes források.

Így a KDNP-s Hoffmann Rózsának és minden valószínűség szerint Szócska Miklósnak is épp akkor kellene mennie, amikor az általuk felügyelt ágazatokban „végbemegy Magyarország átszervezése”.
Hiszen például csak az oktatási fronton az államosítás, illetve a lehetséges visszaszerződés 11 ezer iskolaépület átvételét jelenti, plusz a 152 ezer pedagógus állami alkalmazását.

A politikailag legkényesebb pont Hoffmann Rózsa személye, de a kereszténydemokraták nem generálnának „koalíciós konfliktust”, ha az államtitkárnak távoznia kellene.

Ami az oktatást illeti: Lázárnak a Hoffmann Rózsát folyamatosan bíráló Pokorni Zoltántól már nem kellene tartania.
A miniszterelnök ugyanis a hajdúszoboszlói frakcióülésen hosszas négyszemközti megbeszélést folytatott a volt szakminiszterrel, aki, noha az oktatás államosításával nem ért egyet, a kiszivárgott hírek szerint a rendszer átalakítását a legjobb tudása szerint igyekszik segíteni a jövőben – és marad kerületi polgármester"

Bocsánat! egy kicsit hosszura sikrült. de megér egy elolvasást.
:)

ftk 2011.10.05. 12:51:52

@Cartman (ex Cartman): Jaja, csak pont ezt nem akarja senki megvalósítani.
Az LLL egyáltalán nem lufi, nem is új találmány, ezt tükrözi "a jó pap holtig tanul" mondás, csak éppen most már nemcsak a pap... Ha belevesszük a dologba az informális meg a nonformális tanulást is, akkor meg bőven ott vagyunk, hogy minden pillanatban tanulunk, csak kérdés, hogy mit. Már ahhoz is kell egy adag képzettség (és ezzel szélesebb látókör, eligazodási és döntésképesség), hogy el tudd dönteni, merre tovább. Amit senki meg nem tesz helyetted, mert előre senki nem fogja tudni, hogy mire lesz szükséged pár év múlva. A tapasztalt kőműves pl. nagyobb megbízásokat kap, emberei lesznek, máris főnök lesz, vállalkozó lesz, kellenek neki vállalkozói ismeretek, menedzsment ismeretek, vezetői ezmegaz, pénzügyi ezmegaz, az aktuális fajtából, ezt meg kell tanulnia, de hová forduljon érte, hogy lehet biztos benne szélesebb látókör nélkül, hogy hol nem kókertől kap valami lejárt szavatosságú tanácsot? És akkor még nem is találták fel a falépítő gépet...

--cs-- 2011.10.05. 12:52:02

@kriszi:
A kérdésedre válaszolva: általános, középiskolai és egyetemi oktatásra is rendszeres betekintésem van.

Azt hiszem, elbeszélünk egymás mellett. Az oktatási törvénnyel az oktatás struktúráját lehet befolyásolni igazán befolyásolni, az ott folyó képzés minősége elsősorban a tanári gárda minőségén múlik, ami pedig anyagi kérdés.
Amit én leírtam, az a struktúra, ami szerintem fokozatosan támogatja az önálló gondolkodás kifejlesztését. Emellett amit a tanárok és a szülők karöltve raknak le, az egy nagy kalap...
Amikor a tanár csak muszájból jár be dolgozni, és nem tekinti élményteli kihívásnak a diákok fejlesztését. Amikor a szülőnek nem az a fontos, hogy a gyerek sokat tudjon, hanem az, hogy jó jegyei legyenek. Amikor a szülő meg van sértődve, ha egy tanár véletlenül korrekt osztályzatot ad, és otthon a gyerekbe azt neveli, hogy a tanár a hülye. Stb.

Az önálló tanuláshoz szerintem megfelelő a szerkezet felépítése, de ha szerinted a mostani struktúra nem a folyamatosan egyre önállóbb tanulást támogatja, akkor szívesen meghallgatom, Te mit változtatnál rajta.

genyamagyar 2011.10.05. 12:56:01

Az esélyegyenlőséget jelenti az, hogy a szegény, tehetséges, de falun élő gyerek be tudjon járni mondjuk egy jobb középiskolába a városba, azaz kitudja fizetni a bérletet, legyen busz vagy vonat járat, esetleg legyen kollégium (amit természetesen kitudjon fizetni vagy a szülő vagy az állam a menzával együtt), meg tudja venni a nem olcsó könyveket stb. Egy pedagógus nem tudja kifizetni a gyerek külföldi nyelvtanulási költségeit, nem az a feladata.

Ezek nem pedagógiai kérdések. Egy tanár nem tudja elintézni a busz menterendet, nem tud kollégiumot építeni, nem tudja finanszírozni a gyerek kollégiumi ebédjét, stb.

Ezek szociális és nem pedagógiai kérdések.

Cartman (ex Cartman) 2011.10.05. 13:15:29

@genyamagyar:
Valóban. Ezek jórészt szociális kérdések.

De az, hogy mi történik az iskola falain belül, az - ideális esetben - erőteljesen csökkentheti ezeket az esélyegyenlőtlenségeket. (Látszólag) nagyon egyszerű dologról van szó: mindenki kapjon ugyanolyan szintű képzést! Csakhogy ez a gyakorlatban differenciálást jelent, ami jó (magasan képzett, megfelelően motivált) tanárt és időt, türelmet, anyagi ráfordítást igényel. (Ez utóbbit sok tekintetben. Pl. nem lehet hatékonyan differenciálni 30 fős osztályban. Se - a pedagógust tekintve - napi 6-8 órában. Stb.)

Arról nem is beszélve, hogy az egy dolog, hogy mondjuk be tud járni a középiskolába, de sok minden - oktatással kapcsolatos dolog - nem a középiskolában dől el. Pl., hogy van-e a diáknak számítógépe, lehetőleg Internet-eléréssel, tud-e nyelvet tanulni, stb. Az ilyen jellegű különbségeket egy jó iskolarendszer - legalább részben - korrigálni tudja. Ha akarja...

Na ezek azok, amik - többek között - nincsenek benne ebben a koncepcióban...

genyamagyar 2011.10.05. 13:47:02

@Cartman (ex Cartman): Egy iskola falain belül esélyegyenlőség van, mert ha jó a tanár, akkor az összes gyerekkel normálisan foglalkozik, ha rossz, akkor meg nem. Függetlenül attól, hogy milliomos csemetéket oktat vagy hátrányos helyzetüket tanít.

Hogy a pedagógus jó vagy rossz, az pedig gazdasági kérdés. Ha meglennének becsülve, akkor nem egy kontraszelektált társaság lenne. (Főleg a fiatalabb generáció.) Az osztálylétszám szerintem szintén gazdasági kérdés, hiszen ha lenne elég, jó pedagógus és osztályterem, akkor 15 fős osztályok lennének.

„Pl., hogy van-e a diáknak számítógépe, lehetőleg Internet-eléréssel, tud-e nyelvet tanulni, stb. Az ilyen jellegű különbségeket egy jó iskolarendszer - legalább részben - korrigálni tudja. Ha akarja...”

Á, dehogy! Szerinted van olyan oktatási intézmény, ahol azért nincs elég számítógép és Internet mert a tantestület nem akarja? Szerintem ilyen nincs. Ami nincs, az a pénz.

látjátok feleim szümtükkel 2011.10.05. 13:56:22

@axolotl77: "Azt azért válaszoljátok már meg, hogy az érintett rétegek felelősségéről miért nem esik szó sosem!"

Konkrétan milyen rétegekre gondolsz? Kifejtenéd?Szerintem egy-egy gyerek jövőjéért nem a rétegek, hanem a szülők felelősek. Ha a szülő maga is igénytelen környezetben nőtt fel, akkor nem tud a gyerekének mást átadni.

látjátok feleim szümtükkel 2011.10.05. 14:00:46

@kalapocska: Te is gyújthatnál odabent egy lámpát!

látjátok feleim szümtükkel 2011.10.05. 14:05:35

@Nzoltan: "Láttam már olyan céget, ahol a tulajnak nem volt sok iskolája, ellenben sok alkalmazottja."

De önmagában erre hivatkozni nem szabad, mert nekie meg volt olyan képessége, amellyel el tudta vezetni a vállalkozását ( ismerte annak a szakmai feltételeit stb.), és meg tudta ítélni, hogy kinek a tudásűban bízhat meg.

Cartman (ex Cartman) 2011.10.05. 14:20:03

@genyamagyar:
Szerintem kb. egyetértünk.

A nézetkülönbség csak ott van, hogy a kérdések egy részét - hiába van más (pl. gazdasági) olvasata is - bizony az oktatási koncepcióban rendezni kellene...

látjátok feleim szümtükkel 2011.10.05. 14:38:31

Azért térjünk vissza egy kicsit a földre. Az esélyegyenlőségnek van másik oldala is, ahol a diákon múlik sok minden. Én egy vidéki (régi )egyetemi városban jártam középiskolába, ahol voltak szakkörök. Érdekes módon a történelem szakkörbe a több száz diákból( lehetett ezer is, nagy suli volt) alig 15-en jártunk. Ugyan ez volt a többi szakkörrel is, elég lanyha volt az érdeklődés, pedig nagyon jó tanárok tartották, és senki nem volt elzárva a szakkör látogatásának lehetőségétől. A csillagászati szakkörbe azonban nagyon sok lány járt, mert fital féri volt a szakkört vezető tanár, aki csillagnézésre is vitte őket.

Egy régi mondás szerint, hiába próbálják a fejét az asztal főlé húzni, ha ő az asztal alá akarja dugni.

ftk 2011.10.05. 14:41:15

@--cs--: Nekem olyan nagy rálátásom az egész elvi szerkezetére nincs, sajnos teljes koncepciót nem tudok neked átadni. Amit látok: rengeteg a tananyag (az ismeretanyag, tényanyag), kivétel nélkül minden iskolában rohannak, az osztálylétszámok csak a kevésbé népszerű iskolákban közelítenek az optimálishoz, soha semminek az elmélyítésére nincs idő. Így ha elviekben meg is van a fokozatos önállóságra szoktatás, a gyakorlatban csak a növekvő elvárások vannak, de nem nagyon mondják meg a gyereknek, hogy ezt pontosan hogyan is kivitelezze. A szülő ezt nem is feltétlenül tudja megtenni, mivel többnyire nem oktatási szakember, esetleg a neki magának bevált technikákat tudja átadni, ami szintén több, mint a semmi.
Gyakorlatban használható képességek tanítására lenne szükség: ahogyan rendszeresen mondják mindenütt, hogy a gyerek tudjon űrlapot kitölteni, csekket feladni, legalább ilyen fontos, hogy tudjon szkennelve olvasni, lényeget kiemelni, logikai szövegstruktúrát összerakni, vitázni, több ember előtt megszólalni, később prezentációt összeállítani stb. Nem látom, hogy ezeket hol tanítják a közoktatásban. Biztosan valahol, csak elém nem került. De az a benyomásom, hogy nem általános. És hogy ezután sem lesz az.
A tanári alkalmatlanság, eszköztelenség egy következő kategória, annak az alapjai a tanárképzésben vannak, ezzel nem tudom, mi a konkrét terv most. Ezzel együtt csodálatos tanárok, tanítók is vannak, akik valóban erejükön felül igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a diákokból. Sajátos módon több ilyet látok a hátrányosabb helyzetű iskolákban...

ftk 2011.10.05. 14:45:38

@genyamagyar: De itt most iskolarendszerről beszélünk, nem az egy szál iskoláról vagy tanárról. Az oktatás mindig, minden körülmények között piszok drága. A jó oktatás még drágább. Nálunk nem jó van, csak drága. Ezzel együtt forrást fognak kivonni belőle. Ettől biztosan nem lesz jobb.

igazi hős 2011.10.05. 14:47:22

@genyamagyar: "Egy iskola falain belül esélyegyenlőség van..." Ez akár igaz is lehet, de lényegtelen abból a szempontból, hogy egyforma esélye van-e két, különböző háttérrel rendelkező tehetséges gyereknek. Már a középiskolába sem fognak egyformán bekerülni, mert azonos képességekkel, még azonos szintű általános iskolákban képződve sem fognak azonosan teljesíteni. Ráadásul egy tehetősebb szülő sokkal többet tehet azért, hogy a gyerek már általánosból is egy jobba járjon.

ftk 2011.10.05. 14:47:40

@látjátok feleim szümtükkel: :) A lányom iskolájában egymást tapossák a gyerekek a különórákon és a szakkörökön is. Kicsi suli, nem valami közkedvelt hely, van mindenféle gyerek, leginkább nem a helyi rózsadomb csemetéi. Azt hiszem, az oda járók jelentős része nagyon is megbecsüli azt, amire lehetősége van.

ftk 2011.10.05. 14:52:43

@igazi hős: Ráadásul az esélyegyenlőség nem is azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanaz jut, hanem azt, hogy mindenki azt kapja, amivel ő személy szerint a legtöbbet ki tudja hozni magából. Ez nem feltétlenül több, hanem más. Pl. az elitgyerek roppant igényes lehet az ismeret-átadásban alkalmazott technológiákra (drága kütyük), a hhh gyerek mondjuk kooperatív módszerrel tud igazán megnyílni, az én lányom meg spec. a művészetpedagógiára virágzik ki. Na erre kellene a pénz-paripa-fegyver, ezt biztosítani.

genyamagyar 2011.10.05. 15:15:58

@kriszi: miért gondolod, hogy drága? Lehet, hogy igazad van, nem tudom, csak kérdem.

genyamagyar 2011.10.05. 15:22:45

@igazi hős: "Ez akár igaz is lehet, de lényegtelen abból a szempontból, hogy egyforma esélye van-e két, különböző háttérrel rendelkező tehetséges gyereknek"

Természetesen nincs azonos esély. Na de azt elvárni, hogy ezt az oktatási rendszer egyenlítse ki... szerintem dőreség.

igazi hős 2011.10.05. 15:38:52

@genyamagyar: Azt elvárni, hogy csökkentse (kiegyenlíteni sosem fogja) a hozott hátrányokat nem dőreség, hanem alapvető érdek. Nem csak a szegényeké, hanem mindannyiunké. Ha csak a felső 1/3-1/5-1/10 jut megfelelő képzéshez, az azt jelenti, hogy a potenciális tudósaink, orvosaink, gépészmérnökeink, ... egy része elkallódik és a lehetséges sokkal kisebb értéket fog létrehozni - magának és nekünk is.

--cs-- 2011.10.05. 15:43:59

@kriszi:
A "rengeteg a tananyag" problémáddal nem értek egyet. Pont, hogy folyamatosan csökken tananyag és az elvárás a diákokkal szemben.
Az osztálylétszám az jogos, és sajnos anyagi kérdés: kevesebb tanárt kell megfizetni, kevesebb termet kell fenntartani, stb.

Hogy nem mondják el a gyerekeknek, hogy hogyan kell a növekvő elvárásoknak megfelelni? Hát nem tudom, hány olyan tanár van, amelyik nem mondja el, hogy tanulj otthon rendszeresen, vagy aki nem szól, hogy a dolgozatra készülni kell. Hiszen annyi a változás (lassan, 12 év alatt), hogy először a házi feladatokkal kényszerítik ki a tanulást, később pedig már egyre kevesebb a házi, de a diáknak apránként egyre több energiát kell fordítani a készülésre. Szerintem itt a szülő felelőssége sokkal nagyobb. Teljesen tehetetlen a tanár, ha a szülő otthonról nem ugyanazt az álláspontot képviseli.
Azt mondod, hogy a szülő nem oktatási szakember? Akkor miért képzeli mégis minden szülő annak magát? Miért akarja sok szülő megmondani a tanárnak, hogy ezt vagy azt másképp kéne csinálni? Miért van a szülő megsértődve a tanárra, ha a gyereke rossz jegyet kapott, holott igazából a gyerekkel van a baj?

A gyakorlatban használható képességek bővítése valóban fontos lenne. És az általad felsoroltak mellé még mindenképpen odatenném a pénzügyi ismeretek oktatását is. Ez az alaptanterven múlik egyébként.

axolotl77 2011.10.06. 09:34:15

@látjátok feleim szümtükkel: "Ha a szülő maga is igénytelen környezetben nőtt fel, akkor nem tud a gyerekének mást átadni." ---> Ez nem igaz. Legalábbis nem minden esetben. (Tudok rá ellenpéldákat a lakókörnyezetemben.)
Felvetésedre reagálva: akkor fogalmazzunk úgy, hogy szülők azon típusa.
Egyébként túl egyszerű mindenért a külvilágot okolni. Pl. mennyire számít szegénynek egy olyan család, ahol papa+mama+nagyfiú elszív napi 1-1 doboz cigarettát a legolcsóbból. Az egy év alatt 600ezer forint. 10 év alatt egy összkomfortos családi ház ára vidéken. Akkor ők most szegények?
És akkor még nem beszélünk az egyéb élvezeti szerekről, amik szintén szép mennyiségben fogynak.
Tudod, nekem a nagyszüleim rengeteget meséltek arról, hogy mekkora szegénységben éltek a háború előtt. A ruházatuk és a lakókörnyezetük mégis tiszta rendezett volt. Miért? Mert ahhoz nem kellett pénz, hanem csak akarat.

ftk 2011.10.06. 10:59:40

@--cs--: No ez az, amiben nagy valószínűséggel sosem fogunk egyetérteni. De, a tananyag sok, abban az értelemben, hogy rengeteg felesleges dolgot tanulnak, és jó sok mindent túl korán (van, ami ettől felesleges, hogy bőven ráérne). Szóval talán nem is összességében sok, hanem nincs jól tagolva, elosztva (ez megint csak alaptanterv kérdése, persze), és egy-egy évben nagyon sok mindennel kell foglalkozni (aztán a következő években újra meg újra, egyrészt részletesebben, másrészt mert nem tudják, mivel előzőleg rohantak). Most látom pl. környezetből a harmadikos tananyag eddig pont ugyanaz, mint a másodikos, csak részletesebb. Biztosan ennek is van valami értelme, csak én nem tudom, hogy mi.
Nem, a szülő nem oktatási szakértő (kivéve, aki tényleg az), de véleménye azért van. Mindig, minden szülőnek lesz. Persze egy kicsit konyítani kell a dologhoz ahhoz, hogy egyáltalán tudja, hogy mit nem tud. Viszont a labda mind a két oldalon ott van, mert ha nyilvánvaló logikátlanságok meg tárgyi tévedések vannak az anyagban, amit a szülő pl. a szakmájából következően észrevesz, akkor a dolog védhetetlen.
A minden szülő oktatási szakértőnek képzeli magát marhaság, ezzel nem is kívánok vitatkozni, és ha gyakorló tanár vagy, akkor ezt te sem gondolod komolyan. Hogy minden szülő ki van bukva, ha a gyerek rossz jegyet kap, az természetes. Hogy kire haragszik, az már más kérdés, ehhez semmi köze annak, hogy hozzáértőnek gondolja magát, vagy nem. Az viszont, hogy a szülő és a tanár milyen viszonyban vannak, beszélnek-e egymással érdemben a gyerekről, van-e erre lehetőség, esély, és hogy rájönnek-e (mindkét oldalon), hogy ők valójában partnerek, a kulcskérdés.
(Nálunk maguk a tanítók állítják, hogy sok a tananyag, hogy több, mint mondjuk húsz-harminc éve. Nekik elhiszem.)

ftk 2011.10.06. 11:03:54

@--cs--: Mármint hogyhogy a gyerekkel van a baj? Mekkora az a gyerek? Most lett vele "baj", vagy kiskora óta volt? Ez nagyon pontatlan kijelentés. A gyerekkel - a nagyobbacskával, főleg kamasszal - lehet olyan baj, hogy direkt nem tanul, lusta, lázad, nem érdekli a suli. De addig is eljutott valahogy és valami miatt. A kisgyerekkel, az alsóssal "baj" alapvetően egyféle lehet: ha szellemileg visszamaradott (és erről sem ő tehet). Minden más a szülő és az iskola sara, messze nem a gyereké. És minden helyzetben külön ügy, hogy kinek mi és mekkora a felelőssége.
(Úgy érzem, hogy most belőled a meg nem értett pedagógus szól. Elismerem, látom én is közelről, iszonyú nehéz és nehezített pályán folyó munka ez. De ahogy a másik oldalon, itt sem lehet simán a másikra mutogatni. Én sem mutogatok a pedagógusra - miért is tenném, személy szerint semmi okom a panaszra -, a döntéshozókra viszont annál inkább, mert a rossz rendszer az ő hibájuk. Vastagon az.)

ftk 2011.10.06. 11:16:08

@--cs--: Ezt idézem, hogy pontosan tudjak válaszolni:
"Hogy nem mondják el a gyerekeknek, hogy hogyan kell a növekvő elvárásoknak megfelelni? Hát nem tudom, hány olyan tanár van, amelyik nem mondja el, hogy tanulj otthon rendszeresen, vagy aki nem szól, hogy a dolgozatra készülni kell. Hiszen annyi a változás (lassan, 12 év alatt), hogy először a házi feladatokkal kényszerítik ki a tanulást, később pedig már egyre kevesebb a házi, de a diáknak apránként egyre több energiát kell fordítani a készülésre. Szerintem itt a szülő felelőssége sokkal nagyobb. Teljesen tehetetlen a tanár, ha a szülő otthonról nem ugyanazt az álláspontot képviseli."

Ez ne haragudj, de nagyon kevés. Készüljön a dolgozatra? Hogyan? Készüljön rendszeresen? Hogyan, mit csináljon? Miért fontos háromszor elolvasni az olvasmányt? Miért kell a definíciót megtanulni? (Ezt néha én magam sem értem, biflázzuk, visszamondjuk, aztán kirepül, ha nem értjük, mi van mögötte.) Tanulásmódszertant nagyon, nagyon kevés helyen tanítanak ma is. Hogy honnan tudom? Mert én pótolom ezt az egyetemista (!) fiatalokkal (és nemcsak én, számos kolléga különböző szakmai területeken szintén erről számol be). Nem tudja, hogyan kell felkészülni valamire. Jegyzetet sem tud készíteni. Ha valahol korábban megtanították volna erre, ha muszáj lett volna alkalmaznia, akkor tudná.
Ezt az eleinte sok-sok házi, ezzel kényszerítik ki a rendszeres tanulást, később meg kevesebb, már az előző említéskor sem értettem. Kb. ugyanaz a módszer az elejétől a végéig (házi feladatok írása, összefüggő szövegrészek, adatok és szabályok megtanulása), csak a feladatok jellege változik (eleinte másold le a füzetbe, később jegyzeteld ki, gyűjts hozzá stb.) De sehol sem látom azt az ugrást, hogy hogyan lesz pl. a másolásból lényegkiemelés. Annak idején sem láttam (én autodidakta módon tanultam meg, a mániám volt felsős koromban a görög mondavilág kulcspontjainak kivonatolása), és most a mostani diákoknál sem látom.
Ez pedig pont olyan gyakorlati ismeret, mint amilyenek tanításának szükségességében alapvetően egyetértünk.

egyenlítő 2011.10.06. 22:47:27

"Az oktatás mindig, minden körülmények között piszok drága."

És a tudatlanság?

CV_program 2011.10.06. 23:17:19

Ajánlom figyelmetekbe! A témával foglalkozik.
www.admonitiones.blog.hu

interpreter0786 2011.10.07. 10:46:40

Gyerekek, az a helyzet, hogy itt rengeteg olyan írást olvasható, amit ráérős nagy eszmefuttatók írtak. Egyetemre járok, mérnök szakra; nagyon jól látható, hogy mi folyik itt. Mindenki fel van háborodva, hogy majd lehet, hogy ki kell fizetni a nem teljesített tárgy költségét. Én nagyon helyesnek találom. Egy viszonylag nagy nevű egyetemre járok, ahol ebben a félévben szerdán általában vége a gyakorlatoknak, csütörtökön, pénteken már csak előadások vannak. A szak 80%-a Hétfőn érkezik, szerdán délután húz haza bulizni, haverokhoz, stb. Lesz*rják az előadásokat, amik ezután vannak, köztük a társadalomismeretet, közgazdaságtant, egyéb szaktárgyak előadásait. És ezek után még fel vannak háborodva, hogy tanulni kellene, a kollégiumba csak a HÖK haverokat veszik fel, egész nap döglenek, játszanak, filmet néznek. Tanulás nuku, hülyének nézik, aki tanul, bemegy előadásra, mindenki sír, hogy mennyire nincs pénz, nincs pénze új hangfalszettre, legújabb telefonra. Felháborító, és szánalmas, 120 emberből 10 jár közgazdaságtanra, meg is látszik, a legtöbbnek az a szintje, minden hitel hülyeség, ja, elvégre is csak a gazdaság egyik legfontosabb eleme a hitelezés; semmi pénzügyi ismeretük nincs. Odáig jutnak el, hogy ő majd nagy vállalkozó lesz, és gazdag lesz. Nekem a szüleim vállalkozók, jól élünk, de nem tudják, hogy egy vállalkozáshoz mennyi munka kell, az elején rengeteg pénz, lehet, hogy be se indul, stb. Totálisan hülye a szak 60-70%-a, és nem csak szakmailag, emberileg is, egyszerűen fingjuk nincs, hogy hogy mennek a dolgok a való életben. A bölcsészekről már ne is beszéljünk, hihetetlenül okosnak tartja magát a nagyrésze, nem képesek elfogadni, hogy a világ abba az irányba tart, hogy most már nem lehet mellébeszélésből megélni, kőkeményen tanulni kell, ha el akarsz érni valamit, kockáztatni, tájékozottnak lenni, teremteni kell valamit, nem csak szavakkal hadakozni egymással, ilyen-olyan marketing, turizmus stb nem nagyon járható út, keményen kell tanulni, csak ehhez senkinek nem fűlik a foga.

Robinzon Kurzor 2011.10.07. 11:05:00

Érdemes lenne megszámolnia motiváció, kreativitás, önbecsülés, jutalom, dicséret vs. kötelesség, fegyelem, rend, büntetés szavakat is.

Kiderülne belőle, hogy ez nem köznevelési, hanem közmunkásképzési koncepció.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!


Ide kattintva támogathatod munkánkat!

süti beállítások módosítása