Az új Munka törvénykönyve – a Széll Kálmán tervben vállaltaknak megfelelően – radikális változtatásokat vezetne be a munka világában. Újabb lépéseket tesz a szakszervezetek ellehetetlenítésére , a jelenleginél is jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe hozva a munkavállalókat.
A törvényből egy az egyben kimaradt a szakszervezetek tagdíjbeszedését tartalmazó rész. Márpedig ami nincs szabályozva, azt a munkáltatók többsége nem is fogja alkalmazni. Különösen, hogy a szakszervezetek jó része a közszférában erős. Ahol a vezetőség ilyen kérdésekről valószínűleg nem dönt autonóm módon dönt.
Következetes jobboldali törvény, sikeres kommunikációs stratégia
Elöljáróban annyit le kell szögeznünk, hogy a törvény következetes jobboldali értékeket képvisel: a munkavállalókkal szemben a vállalkozók, a munkáltatók érdekeit védi alapvető jelleggel. Éppen ezért elmondható, hogy a kormánypártok klasszikus jobboldali pártként viselkednek: e körben teljes mértékben érvényesül a munkavállalói jogokat legjobb esetben is másodlagosnak tekintő konzervatív ideológia.
Ráadásul a kormányzat kommunikációs stratégiája is sikeres volt: a kiszivárgott elképesztően durva szabályozás - amely még a várandós és kisgyermekes nőket sem védte volna - helyett „mindössze” egy durva szabályozást alkottak meg. Azzal azonban, hogy a leginkább munkavállaló-ellenes intézkedésekből visszaléptek, jelentősen csökkentették a törvény egyéb, szigorító intézkedései elleni tiltakozások intenzitását. Ez a módszer – úgy tűnik – lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat és a szakszervezeteket hátrányosan érintő szabályok viszonylag kevés tiltakozás mellett menjenek át.
RIP szakszervezetek?
A tervezet újabb lépést tesz a szakszervezetek leépítésére. Már korábban írtunk arról, hogy az érdekegyeztetés rendszerének módosításával miként számolták fel a központi konzultációk rendszerét. Az új Munka törvénykönyve most végső rohamot indít a szervezett érdekvédelem ellen.
Ennek egy fontos, ám látszólag apró eleme, hogy megnyitja a lehetőséget arra, hogy megszüntethessék azt a rendszert, amelyben a munkáltató köteles levonni a szakszervezeti tagdíjat a munkavállaló béréből. Igaz, a törvény rögzíti, ha a munkáltató vonja a tagdíjat, ezért nem kérhet külön díjat. Egy ilyen rendszerben azonban könnyen megeshet, hogy a szakszervezetek nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerülhetnek, amely ellehetetlenítheti feladatellátásukat.
Munkáltató vs. munkavállaló
A fenti rendelkezés mégis csak apró, a "gyorsnaszádok" kiskaliberű ágyúinak előkészítő bombázása a csatahajók mindent elsöprő ágyúzásához képest. Az új Munka törvénykönyve ugyanis radikálisan átalakítja a munkaviszony szabályozásának rendszerét. Eddig ugyanis a munkavállaló és a munkáltató által kötött munkaszerződésben - bizonyos kivételekkel - csak a munkavállaló javára lehetett eltérni. Ahhoz, hogy a munkavállalót hátrányosan érintő rendelkezéseket is alkalmazzon a munkáltató, a szakszervezetekkel kellett kollektív szerződést kötnie.
A tervezet azonban az egyéni munkaszerződésekben is lehetővé teszi, hogy - a törvény által kizárt változtatások kivételével - a munkavállaló számára hátrányos rendelkezéseket kössenek ki. Így a munkáltatónak nem kell megállapodnia a szakszervezetekkel, hanem a jobban kiszolgáltatott emberekre róhatja rá a terheket. Így gyakorlatilag a kollektív érdekvédelem ellehetetlenül, hiszen a munkáltató egyedileg oldhatja meg a neki fontos törvényi eltéréseket – ráadásul úgy, hogy ezért nem kell kompenzációt nyújtania.
Ez a rendszer jobban kiszolgáltatja az egyént, hiszen így nem egy nagy közösség részeként, hanem gyenge és törékeny munkavállalóként áll szemben a munkáltatóval. A kollektív érdekvédelem ugyanis éppen a közös fellépés nagyobb ereje miatt alakult ki - amelynek hatékonyságát jól mutatja a köteg rőzse meséje. Amennyiben a munkáltató "megkerülheti" a szakszervezetet, az könnyen ennek, az egységes fellépést jelentő rendszernek a végét jelentheti.
JAVÍTÁS [2011. 11. 08.]: A kollektív szerződéstől való eltérésre vonatkozó rendelkezések nem csak egyfajta, hanem többféle értelmezést tesznek lehetővé. Gyakorlati következményeik a végül érvényesülő jogalkalmazói értelmezés függvényei lesznek. A szövegben mindez már pontosan jelenik meg.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
