Alighanem a jövő oktatástörténészei sokáig fogják elemezni, hogy milyen szakpolitikai koncepciók ütköztek meg a köznevelési törvény szavazása során. Mint a Ténytár korábbi elemzése jelezte, szinte javaslatról-javaslatra változó koalíciók jöttek létre, és számos nyitott kérdés maradt még.
Ennek ellenére látszik, hogy Orbán Viktor határozott fellépése megfegyelmezte a frakciót, és a kisebb lépésekben tett engedmények lehetővé tették, hogy a lényeges ügyekben az eredeti, retro oktatáspolitika érvényesüljön.
A törvényjavaslat módosítóinak szavazása elején – „papírforma” szerint – a Fidesz és a KDNP képviselőinek támogatásával fogadta el az Országgyűlés a kormány által támogatott módosító javaslatok sorát. Ez már önmagában 201 pontban módosította az eredeti indítványt, ami praktikusan azt jelenti, hogy a törvényszöveg szinte minden szakasza megváltozott.
Az elfogadott pontok egy része az eredeti javaslat számos nyelvi és fogalmazási hibáját javítja, de van jó pár érdemi változás is. Ezeket igyekszünk most áttekinteni. A feladat nem egyszerű. Elemző legyen a talpán, aki az eseményeket követni tudja. Ráadásul a történetnek még messze nincs vége. Mivel az elfogadott javaslatok egymással is ütköznek, végleges sorsukról várhatóan a végszavazás előtt döntenek majd.
Apróbb engedmények
A változtatások egy része a Fidesz oktatási kabinetje által képviselt modernebb szakmai vonalhoz kötődik. A legjelentősebb talán az, hogy sikerült megakadályozni az általános iskola „felzárkóztató”, szegregáló osztályainak létrehozását, ehelyett az iskola-éretlen gyerekek továbbra is az óvodában kaphatnak felkészítést. Más területeken is sikerült valamelyest enyhítést elérni, többek között ésszerűbb szabályok kerültek a törvénybe a HÍD program, az egész napos iskola, vagy éppen a kötelező közösségi munka kapcsán is. Szintén fontos, hogy az alternatív iskolák némileg mentesülnek a mindenre kiterjedő központi irányítás alól.
Sajátos megoldás született az iskola-államosítás kérdésében. Valamivel nagyobb lehetőségük van az önkormányzatoknak, hogy átvegyék az iskolákat, viszont nem lehetnek fenntartók, hanem csak működtetők. Ez azt jelenti, hogy csak kevés beleszólásuk lesz az intézmények működésébe. Ugyan a fideszes polgármesterek is tudják, hogy „csupán a villanykörtét cserélni lesz joguk”, mégis (mint oly sok esetben) győzött a miniszterelnök akarata.
Vallásos leszel, mert azt mondtam
Mint általában, nem minden kormányzati engedmény ennyire pozitív hatású. Szintén a támogatott sorba került a Fidesz-KDNP többségű, emberjogi bizottságnak az a javaslata, amely Hoffmann Rózsa és a Kövér László vágyát valósítja meg: a kötelező hittant, illetve a helyette választható erkölcstant. Biztosak lehetünk abban, hogy azok a bátrak sem maradnak majd kellő keresztény-nemzeti útmutatás nélkül, akik nem a hittant választják. Ebben segítségükre lehet az immár általános iskolában is megszervezendő határon túli osztálykirándulás is.
Van olyan ügy, amiben a kormány biztosra akart menni. Azt a jogot, hogy az oktatási jogok biztosához lehessen fordulni, azonos szövegű fideszes, elempés és jobbikos módosító indítványok támogatásával is segítették.
Koalíciós kavalkád
Öt olyan indítvány volt, amelyet az Országgyűlés annak ellenére fogadott el, hogy a kormány nem támogatta. A parlamenti erőviszonyok miatt ezekhez mindig kellett a Fidesz-KDNP frakció többsége, de ezen túl nagyon sokféle koalíció állt össze a javaslatok mellett. Volt olyan, amelynél a Fidesz és a KDNP nem csak a kormányt, hanem a teljes ellenzéket is legyőzte, és olyan is, amelyben hatpárti parlamenti koalíció állt össze a kormányt támogató néhány képviselővel szemben.
Az elfogadott javaslatok egyike meghosszabbítja a legtekintélyesebb szakmai szervezet, a Köznevelési Tanács mandátumát (szemben a megszüntető kormányzati szándékkal). A módosítók a nemzeti alaptantervet kiterjesztik a szakiskolára, és valamelyest korlátozzák a középiskolai felvételiztetést. A legfontosabb az a módosítás, amely három helyett négy évben állapítja meg a kötelező óvoda kezdetét, és fenntartja az előző kormányok egyik fontos, jelképes intézkedését, a hátrányos helyzetű gyerekek óvodába járásának támogatását.
Elkalandozó figyelem?
A további szavazás számos izgalmas szavazási kombinációt hozott. A demokratikus ellenzéki pártok, az LMP, az MSZP és a DK képviselői a legtöbb esetben – de nem mindig – együtt szavaztak. Ugyanakkor a fideszes képviselők által benyújtott javaslatok egész sorát támogatta az ellenzéki pártok egyike vagy akár mindegyike. Volt azonban olyan módosító is, amely egyetlen támogatóra talált. Az alapfokú sportiskolák bevezetését például csak Kubatov Gábor szavazta meg. Valószínűleg neki szabad. A bonyolult szavazás vélhetően igénybe vette a képviselők figyelmét is, mert félő, hogy nem a várható belpolitikai olvadás jele, hogy Wittner Mária – egyedüli fideszesként – megszavazta a Demokratikus Koalíció egyik javaslatát.
A szinte követhetetlen történetnek még messze nincs vége. Miután az elfogadott javaslatok egymással is ütköznek, végleges sorsukról várhatóan a végszavazás előtt döntenek majd.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!