Az EU-tagországok pénzügyminiszterei (ECOFIN) – az Európai Bizottság javaslatára – a múlt hónapban úgy döntöttek, hogy folytatják a túlzott államháztartási deficit miatt Magyarország ellen indított eljárást. Sok barátunk van ebben a klubban: huszonhét uniós tagállam közül huszonhárom ellen folyik jelenleg eljárás.
Azonban első alkalommal fordul elő, hogy az Európai Bizottság a kohéziós alapról szóló rendelkezés élesítését javasolja, és így zárolásra kerülhet 144 milliárd forintnyi EU forrás. Persze csak akkor, ha a kormány nem hoz további hathatós intézkedéseket a deficit korrekciója érdekében.
A döntés több korábbi EU-s határozat következménye. Az Európai Bizottság még tavaly ősszel öt tagállamot fenyegetett meg, hogy a 2004 óta életben lévő túlzott deficiteljárásuk újabb, már szankcióval járó fázisba kerülhet, ha a kormányok nem dolgoznak ki meggyőző terveket a hiányuk csökkentésére.
Ilyen kemény döntést az EU még nem hozott. De tényleg „csak" példát statuálnak velünk?
Régi probléma
Magyarország ellen uniós belépése, 2004 óta folyik túlzott deficiteljárás. Bár ez az alkotmányossági kérdéseket feszegető kötelességszegési eljárásoktól elkülönítetten zajlik, a biztosok azért tisztában vannak azzal, ha egy tagállam más tekintetben is renitens.
Arra egyébként még nem volt példa, hogy valamelyik tagország esetében a kohéziós alapokhoz való hozzáférést felfüggesztették volna. Éppen ezért, arra sincs jogszabály, hogy milyen esetekben zárja el jobban vagy kevésbé a pénzcsapot Brüsszel. Így a büntetés konkrét mértéke gyakorlatilag az Európai Bizottságon és az Európai Tanácson múlik.
A testület közleménye szerint a GDP 0,5 százaléka, 495 184 000 euró a befagyasztani tervezett összeg. A szabály szerint – hogy legfeljebb GDP 0,5 százalékát vagy a kohéziós támogatás 50 százalékát fagyaszthatják be – tehát egyből a legmagasabb büntetést kapta az ország. Ha valóban elvonnak ennyi pénzt, akkor a 2013-ra tervezett kohéziós támogatás 29 százalékkal csökken.
Hatása a gazdaságra és a költségvetésre
A kohéziós alapból érkező pénzeket a fejlesztési terv két, úgynevezett operatív programjában használná fel hazánk. Az egyik a Közlekedési operatív program (a támogatási keret 75 százalékot teszi ki), míg a másik a Környezet és energia operatív program (a támogatási keret 90 százalékos).
A kohéziós támogatások felfüggesztésének direkt költségvetési hatása nem lenne. Az uniós forrásokat a költségvetésben egyenleg-semlegesen számolják el, azaz az uniós bevételek kiadásként is megjelennek.
Közvetett költségvetési hatása viszont lenne a döntésnek, például, ha egyes projekteket le kellene állítani. Vagy éppen ennek az ellenkezője: ha az önkormányzatok által kivitelezett projektek leállítását politikailag vállalhatatlannak éreznék egyes polgármesterek, és saját erőből, hazai adóforintokból folytatnák a megvalósítást. Az esetleges döntés hatása a vállalkozásokra, és így a munkahelyekre is negatív hatással lenne. Hiszen ha nem lesz forrás, nem lesz mit kivitelezni.
Példastatuálás vagy büntetés?
„Mi vagyunk az az ország, amely ellen a legrégebben folyik a túlzott deficiteljárás, és úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság most elérkezettnek látta az időt arra, hogy példát statuáljon, és felfüggessze a kohéziós alapokból származó támogatást” – nyilatkozta Varga Mihály az m1 műsorában, a döntést megelőzően, 2012. február 21-én.
Varga Mihály úgy gondolta, hogy a várható döntés valójában nem is Magyarországnak szól, hiszen „a mi számaink ma sokkal kedvezőbbek, mint néhány évvel ezelőtt”, és érdemi előrelépés történt a hiány csökkentésében. Azonban szerinte az Európai Unió meg kívánja mutatni azoknak az országoknak, amelyek ugyancsak túlzott deficiteljárás alatt állnak, hogy mire számíthatnak, ha a deficitet nem szorítják le.
„Nem büntetésként kell értelmezni a mai döntést, hanem egy megelőző intézkedésként. Együttműködünk a magyar kormányzattal, hogy javítsunk a helyzeten, a célunk természetesen egy stabil és jól teljesítő gazdaság” – mondta Olli Rehn pénzügyi biztos
Johannes Rahn regionális politikáért felelős biztos hozzátette, „Ha a helyzet nem javul 2014 végéig, amikor lezárul a mostani költségvetési ciklus, akkor a most zárolt pénzek örökre elvesznek”.
Tehát a kormány és Varga Mihály álláspontjával ellentétben, a bizottság elsősorban nem példastatuálásnak szánta a döntést, hanem megelőző intézkedésnek a gazdaságunk és a költségvetési hiányunk megfékezése érdekében. Persze mindez nem biztos, hogy létrejött volna, ha az Orbán-kormány egyes intézkedései nem verik ki a biztosítékot az EU fontos döntéshozó testületeiben.
Most azonban ilyen volt a csillagok állása.
Hogyan tovább?
Az ECOFIN javaslata ezután ismét visszakerül a pénzügyminiszteri tanácshoz, ahol minősített többséggel kell elfogadni ahhoz, hogy érvényes legyen. Erre március 13-án kerülhet sor, és viszonylag kicsi az esély arra, hogy a pénzügyminiszterek ne bólintanának rá a javaslatra, hiszen januárban simán átment a testületen a felkérés is a javaslat kidolgozására.
Bizottsági és magyar oldalon is erős a meggyőződés, hogy a szankciókat jóváhagyó döntés sem jelenti feltétlenül azt, hogy 2013-ban bizonyosan milliárdokat vonnak el Magyarországtól.
Egyrészt a büntetésről szóló döntés visszavonható, ha a magyar kormány meggyőző intézkedési tervet mutat be a spórolásra. Így lényegében a 2013-as költségvetés számainak bemutatásakor dől majd el, hogy tényleg büntetnek-e.
Mi abban reménykedünk, hogy az Orbán-kormánynak sikerül kieszközölni olyan változásokat, amelyek a renitens tagország helyett egy következetes, felelősségteljes tagország képét mutatja majd az uniónak.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
