Brüsszel egyre többször emel kifogást a magyar kormány által hozott törvényekkel szemben. A leginkább kifogásoltak megváltoztatása érdekében januárban három kötelezettségszegési eljárást indítottak hazánk ellen, februárban pedig az Európai Parlament olyan tartalmú határozatot fogadott el, amelyben aggodalmát fejezi ki a magyar demokrácia iránt. Sőt, 144 milliárd forint támogatást zároltak is – most először az EU történetében.
Az Európai Bizottság eddig csak mulasztások miatt indított eljárást hazánk ellen. Ezek főként olyan esetek voltak, amikor egy adott irányelvet nem ültettünk át a magyar jogrendbe. Most azonban a demokráciánk miatt aggódnak, a MNB, az adatvédelem és az igazságszolgáltatás függetlenségét féltik. 2012 február 24-én a kormány több száz oldalas dokumentációt adott át, amelyben a felvetéseket cáfolják, illetve bizonyos kérdésekben kompromisszum-késznek mutatkoznak.
Sok mindent hallottunk már arról, mi is ez az eljárás. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba!
Kezdetben csak figyelmetlenségek voltak, mostanra a demokráciánkat féltik
Az Európai Bíróságon eddig kilenc esetben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság, amiből kettő folyamatban van, és eddig egy esetben történt elítélés. Az eddigi eljárásokról összességében elmondható, hogy főként a törvényhozók figyelmetlensége miatt indultak el, azaz általában olyan esetekről volt szó, amikor egy adott uniós irányelvet nem ültettünk át a magyar jogrendbe.
Most azonban nem figyelmetlenség miatt határozott úgy Brüsszel 2012. január 17-én, hogy elindítja az eljárást. Három fajsúlyos kormányzati intézkedés szúrt szemet a Bizottságnak: a központi bank, az adatvédelmi hivatal és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdései. Ám nem csak ezeket a törvények nem szívleli az unió. További tájékoztatást kért a bírósági rendszer átszervezéséről – főként a bírói rendszer függetlensége kapcsán –, illetve a médiatörvény egyes rendelkezéseiről. Emellett még aggályok merültek fel az egyetemi röghöz kötést illetően is, amiről korábban már írtunk.
Lepapírozta a kormány Brüsszelt?
Válaszul több mint százoldalnyi dokumentációt adott át a kormány Brüsszelnek. A magyar válaszok a kifogások túlnyomó részben érdemiek, ám akadnak olyan módosítások, amelyekben nem enged a kormány. Ezek egyike a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak esküje. A másik ilyen nyitott kérdés a jegybankelnök fizetése.
Emellett Magyarország kezdettől fogva tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy a nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre való leszállítása a nyugdíjjal, és nem az igazságszolgáltatással összefüggő kérdés – mint ahogy azt a Bizottság állítja.
Ugyanakkor Brüsszel észrevételét elfogadva, kész úgy módosítani a törvényt, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás – más közszférákban dolgozókhoz hasonlóan – a bírák és az ügyészek esetében is egyéni megfontolás tárgyát képezze. Vagyis a bírák kérvényezhessék, hogy a 62 éves kor átlépése után is hivatalban maradhassanak, és erről eseti döntést hozzanak. Ami az adatvédelmi hivatal függetlenségét illeti, a kormány itt is kész végrehajtani a Bizottság által kért módosításokat.
A kormány most már kompromisszum-készebb, mint eddig volt, ám még mindig vannak olyan, főként szimbolikusnak tekinthető módosítások, amikhez görcsösen ragaszkodik.
A labda a Bizottságnál
Most az Európai Bizottságon a sor, hogy megvizsgálja a felkínált magyar lépéseket, és véleményének kialakítása után, döntsön a soron következő lépésekről.
Azokban a kérdésekben, ahol a magyar fél elfogadta a Bizottság álláspontját, lezárhatják az aktát. Ha viszont a Bizottság a többi kérdésben nem találja meggyőzőnek a magyar érveket, és továbbra is fenntartja álláspontját, a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának elindítása mellett dönthet.
Magyar részről mindenesetre hangsúlyozzák, hogy a kormány addig nem nyújt be semmilyen törvénymódosítást a parlamentnek, amíg nem ismeri meg Brüsszel végleges pozícióját.
Újabb eljárás?
A Bizottságnak a következő napokban és hetekben arról is döntenie kell, hogy az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének ügyében elindítja-e az eljárást. A kormány részletes és bonyolult jogi érvelésében arról igyekezett meggyőzni Viviane Reding igazságügyi biztost, hogy az általa felvetett aggodalmak nem megalapozottak, és a törvény elegendő garanciát nyújt a bírói függetlenségre.
Ami pedig a médiatörvényt illeti, a kormány azt írta Neelie Kroesnak, hogy az alkotmánybírósági ítélettel összhangban, a szükségessé vált módosításokat beterjeszti az Országgyűlés elé, és még benyújtás előtt kikéri az Európa Tanács véleményét.
A fentiek alapján elmondható, hogy bár a kormány a korábbi elutasító magatartásához képest sokkal együttműködőbbnek bizonyul, még mindig vannak pontok, amikben nem hajlandó a kompromisszumra, illetve csak akkor hajlandó a módosításokra, ha ismeri az unió végleges álláspontját. Ami jelen helyzetben lehet, hogy bátor, ugyanis ha nem kapunk újabb hitelt és még a kohéziós alapokból történő támogatásokat is elveszítjük, túl nagy lesz az ár, amit fizetni kell az embereknek és a kormánynak.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
