Kedvenc nemzetgazdasági miniszterünk ezúttal a CNN-nek adott interjújában beszélt a magyar gazdaság jelenlegi(!) és jövőbeli sikereiről. Továbbra is makacsul kitartott eddigi elképzelései mellett. Akkor sem zavartatta magát, amikor az ismert tévés, Richard Quest, többször is szembesítette az őt ért kritikákkal, valamint a recesszióba forduló gazdasági teljesítménnyel.
A jobb agyfélteke újra megcsillogtatta kreativitását: Matolcsy tündérmesének nevezte az unortodox magyar utat, ami jelenleg az átmenet állapotában van, de jövőre megindul a soha nem látott fejlődés.
A probléma az, hogy már második éve halljuk mindig csak azt, hogy majd jövőre. Matolcsy 2011-ben 3-3,5 százalékkal, 2012-ben már csak 1,5 százalékkal növesztette volna a gazdaságot. Sajnos egyik ígérete sem teljesült. Lehet, hogy neki erről nem szóltak?
A gazdaság eközben békésen alussza Csipkerózsika álmát. De ki lesz az a herceg, aki felébreszti?
Az államháztartás rendbetétele
Amikor Matolcsyt szembesítik gazdaságpolitikájának kudarcaival, mindig az államháztartási deficit rendbetételének rendkívüli eredményéről beszél. Korábban gazdaságtörténeti bravúrnak is nevezte azt. Már korábban megírtuk, hogy a családi ezüst, azaz az Önök több mint tíz éves nyugdíj-megtakarításának lenyúlása azért nem volt feltétlenül bravúr. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy Matolcsy azt gondolja.
Az persze igaz, hogy sikerült rendbe tenni az államháztartás hiányát, hiszen a manyup pénzek és az egyszeri tételek (különadók) miatt, jelentős pluszban van az államháztartás. Ugyanakkor az unortodox gazdaságpolitikát kritizálók pont azt emelik ki, hogy emögött nincsenek valódi strukturális átalakítások. A hosszú távon fenntartható hiány emiatt nem biztosítható, a különadók pedig befagyasztják a gazdaságot. Brüsszel is az egyszeri tételek nélküli államháztartási deficit csökkentését várta volna el, aminek hangot is adott. Mindenesetre valószínűleg kikerülünk a túlzott deficiteljárás alól.
Gazdasági növekedés
A kreatívnak mondott „gazdaságpolitika", valójában random vagdalkozás, amivel a befektetői bizalmat és az egykor kedvező üzleti klímát sikeresen elinflálta a jelenlegi kormány. Ráadásul a plusz bevont források mellett sem tudtunk növekedést felmutatni.
Matolcsy annyit azért elismer, hogy ez az év valóban rizikós a gazdasági növekedés szempontjából, de majd jövőre beindulunk és elkezdődik az a bizonyos tündérmese.
Magyarország nincs az összeomlás szélén
Még. Bár valóban nem vagyunk közvetlenül az összeomlás szélén, a helyzetünk nem túl rózsás. Egy kis, nyitott, sebezhető gazdaság esetében és jelenlegi európai helyzetben (a spanyolok épp most kértek 100 milliárd eurót bankrendszerük megmentésére), IMF-megállapodás nélkül, elszabadulhat a forint, valamint továbbra is az egyik legkockázatosabb régiós ország vagyunk.
Az IMF-tárgyalások mielőbbi megkezdésének nem szabadna kérdésesnek lenni. A halogatás egyre nagyobb bizonytalanságot szül a befektetők körében, a forinteszközöktől való elpártolás pedig gyengülő forintárfolyamot, és magasabb állampapír hozamokat eredményez. Ez nem jó a költségvetés számára, mert a kamatok egy részét elviszik a külföldi befektetők, ráadásul a költségvetés kamatterhének növekedése negatív hatással van a deficitcél teljesülésére.
Független jegybank?
Az interjúban Richard Quest felhívta Matolcsy figyelmét a jegybank függetlenségére. Matolcsy szerint azonban ez 100 százalékig biztosított. Persze már a következő tagmondatban ellentmondott magának, amikor jelezte, hogy a törvényt hamarosan módosítják és így még 100 százalékosabban független lehet. A kormány persze nem magától adja fel korábbi álláspontját ebben a kérdésben is, hiszen ez fontos feltétele a hiteltárgyalások megkezdésének. Matolcsy szerint, június végéig pont is kerülhet ennek az ügynek a végére. Mondjuk, szerinte már márciusban pont került volna.
Mindeközben Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítás zárószavazásának elhalasztását kérte a kormánytól. Mint már fentebb is leírtuk, az EKB továbbra továbbra sem elégedett a módosított jegybanktörvénnyel, mert továbbra is sérülhet annak függetlensége. Az EKB úgy látja: az, hogy a monetáris tanács tagjainak száma változtatható, és kinevezhető egy harmadik alelnök, nem biztosítja a függetlenséget a MNB számára.
Hát így néz ki egy magyar tündérmese...