Idén májusban a külkapcsolatokért és a külgazdaságért felelős államtitkárrá nevezték ki Szijjártó Pétert, aki addig a miniszterelnök szóvivőjeként vett részt a kormányzati munkában. Azt ugyan sokan nem értik, miért éppen rá esett Orbán Viktor választása (vannak, akik a lépést lefokozásként értékelik), az biztos, hogy csakúgy, mint előző pozíciójában, Szijjártó továbbra is mérhetetlenül lojális mind a miniszterelnökhöz, mind pedig a pártjához.
A héten két részes, nagy interjút közölt az államtitkárral a hír24.hu. Az ilyen típusú sajtómegjelenések azok, amelyekre mi a Ténytárnál már rutinosan „hantablog" forrásként tekintünk (sajnos). Ezúttal sem kellett csalódnunk: a bulvárosabb témáktól kezdve (mint amilyen például Orbán Viktor zakómérete), az azeri ügyön át, a gazdasági témákig találtunk alapanyagot. Szerencséjére e havi Pinokkió-díjunkat már kiosztottuk a kormányszóvivőnek, így Szijjártó ezúttal átmenetileg megúszta.
„Passzol önre Orbán zakója?"
Passzolt.
Bemelegítésként kezdjünk egy tőlünk szokatlan, bulvárosabb témával. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy a miniszterelnöknél jóval magasabb, és lássuk be sokkal vékonyabb államtitkár ne vette volna észre, hogy nem a saját zakójában van. Pláne, hogy munkaköréből adódóan évek óta nap nap után öltönyben jár.
De nem is ez a lényeg.
„Sokat mondták rám, hogy Orbán embere, Orbán árnyéka, Orbán nem tudom én mije vagyok, azt hitték, sértegetnek, miközben én büszkén hallgattam a minősítéseket."
Valóban, 2 évig tartó szóvivői teljesítménye alapján nem volt nehéz azt a következtetést levonni, hogy Szijjártó mindig, minden esetben, bárhol és bármikor azt ismételte el, amit korábban főnöke mondott. Sok önálló gondolatot tehát nem hallhattunk tőle, bár az is igaz, hogy amennyiben ez volt az elvárás vele szemben, akkor kitűnően oldotta meg a feladatot. Belenőtt Orbán Viktor zakójába. Nem csoda, hogy büszke rá.
„Hivatalos papír biztosított bennünket arról, hogy Safarov odahaza leüli a maradék ítéletét."
Az azeri baltás gyilkos kiadatását követő diplomáciai vihar láttán kezdett el azzal védekezni a kormány, hogy az azeriektől írásos garanciát kapott arra, hogy kiadatása esetén is letölti kiszabott börtönbüntetését. Ám ha a nemzetközi jogi és az egyes államok belső jogi szabályozását vizsgáljuk láthatjuk, hogy a kiszivárogtatott levél erre semmilyen garanciát nem nyújtott.
Sőt,valójában az amnesztia volt a leginkább valószínű. Tehát amikor Szijjártó a kiszivárogtatott levéllel akarja bebizonyítani, hogy a ígéretet kaptak arra, hogy a „baltás" börtönben marad, akkor hazudik. És ezt jól tudja, ugyanis az a levél semmit sem bizonyít.
A valóságban sereghajtók vagyunk a régióban a beruházások tekintetében is. Az egykulcsos adó bevezetését követő adócsökkentés hatására hatalmas lyuk keletkezett a következő évi büdzsében. A kormánypárt ezt olyan unortodox lépésekkel tömte be, amelyek egyrészt befektetői bizalomvesztéshez, másrészt a beruházások csökkenéséhez vezettek. A bankadó, az államosítások, a szolgáltatásokra kivetett adók, a vállalati különadók, és összességében a vállalkozói terhek növelése odáig fajult, hogy a külföldi tőkének veszélyes térség lett Magyarország. Márpedig, ha a befektetések nincsenek biztonságban, illetve nem profitábilisak, akkor más régióba kell vinni őket. Még nagyobb baj, hogy az előrejelzések alapján a GDP-hez képest jövőre még tovább csökkenhet az arányuk. Beruházások nélkül pedig nem bővülhet a gazdaság sem.
Az már csak hab a tortán, hogy miközben a kormány visszavonja olyan beruházások kiemelt támogatását, amelyek egy adott térség fejlődését pozitívan befolyásolhatnák, addig az olyan kétséges megtérülésű beruházások támogatását teszi kiemeltté, mint például a debreceni focistadionét.
De Orbán elmondta azt is, hogy „kidolgozzuk a mi alternatív javaslatunkat". Teljesen rendben van ez így.
Attól félünk, Szijjártó Péter igazat mond. Vele ellentétben szerintünk egyáltalán nincs rendben, hogy a miniszterelnök kitalál egy kamu listát, délben erre alapozva nemet mond az IMF-megállapodásra, estére pedig kiderül, hogy a kiszivárogtatás is hazugság.
Közben zuhan egy hatalmasat a forint és az újabb „izmozás" miatt, a főtárgyaló Varga Mihály szerint is, csak októberben folytatódhatnak a tárgyalások. Pár hónapja ez még a megállapodás céldátuma volt. Mi attól félünk, idén nem is jön már össze, holott nagy szükségünk lenne rá.
Sz.P.: -Nevettem rajta."
fn24: „A kormany.hu adatai szerint a Dunakeszi Kinizsi tizenkét fős csapatából önön kívül további öt játékos áll a miniszterelnökség alkalmazásában: Hacker Gábor hivatalsegéd bruttó 230 ezer forintot keres, Monspart László hivatalsegéd 273 ezret, Szikora Levente szervezési munkatárs 485 ezret, Benkő Szilárd miniszteri biztos 885 ezret, Temesi Norbert pedig megbízási szerződéssel segít be a kormányétkeztetésbe idén júniustól decemberig összesen hárommillió-négyszázezerért.
Sz.P.: Szilárd 2000 óta van mellettem, jól dolgozik, megbízom benne, ezért lett a kabinetfőnököm. Monspartot és a Szikorát is még a fidelitaszos időkből, 2005 óta ismerem, tudtam, jól melóznak. Akiket pedig a foci révén ismertem meg, kipróbáltam, mielőtt alkalmaztam volna."
A végére pedig jöjjön megint egy könnyedebb téma. A miniszterelnökhöz hasonlóan Szijjártó Péter is rajong a fociért. És mint példaképe, nemcsak a nézni szereti, de csinálni is. A Dunakeszi Kinizsi futsalcsapatából pedig több embert is maga mellé vett, aminek a kép tanulsága alapján a csapatkapitánya.
Sőt, a felújított Dunakeszi Sportcsarnok avatómeccsét az azeri Araz Nahicseván csapata ellen játszotta volna le. De végül lemondták a meccset, mivel a klubigazgató szerint a klub nem kíván lehetőséget adni senkinek arra, hogy politikai provokációra használjon fel egy sporteseményt.
