„A közszférában megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló egyszerre kapjon munkabért és nyugdíjat" - ezt Matolcsy György mondta még 2012. október 5-én, amikor (az egyik) 400 milliárdos kiigazító csomagját mutatta be.
A hét pontból álló egyenlegjavító csomag egyik pontja a bürokrácia csökkentése volt. Konkrétan 22 ezerrel fővel. A cél érdekében 2013. január 31-től tilos lesz a nyugdíjaskorúnak a közszférában dolgozni. No persze itt is érvényes a „gyevi bíró" esete: egyedi engedéllyel ugyanis nem kell senkinek felállnia a székéből, bár a kettős finanszírozás (nyugdíj és bér) tilalma így is marad.
Már a bejelentéskor felmerült bennünk a kérdés: vajon a politikusokra is vonatkozik majd az új szabály? A napokban eldőlt: ők ezúttal is kivételezett helyzetben vannak.
A megszorítások egyik kedvelt eleme: a bürokrácia csökkentése
Hozzánk képest ugyan pár hónapos késéssel, de tavaly októberben Matolcsy György és csapata is belátta, hogy bizony elég komoly lyuk tátong a 2013-as költségvetésen. Ennek betömésére az unortodox gazdaságpolitika Don Quijote-ja két újabb kiigazító csomagot jelentett be, összesen 764 milliárd forint „értékben”.
Az első, körülbelül 400 milliárd forintos csomag egyik eleme, hogy (a tervek szerint) 22 ezer fővel csökkentik a közszférában dolgozók számát, többek között azzal, hogy a nyugdíjaskorúak megüresedett helyét nem töltik be. Ettől 30 milliárdos spórolást vár a kormány. (A régi szabály szerint, aki nem éri el a nyugdíjkorhatárt, de már valamilyen előrehozott nyugdíjat kap és mellette dolgozik, annak a minimálbér 18-szorosát elérő jövedelemszint után függesztették fel a nyugdíjfolyósítást.)
Itt érdemes kitérni arra, hogy bár a bürokrácia-csökkentés minden kiigazításra kényszerülő kormány kedvelt eszköze, általában már középtávon sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Sok hasonló próbálkozás volt már eddig is, de egy idő múlva az emberek mindig „visszaszivárogtak", és hamar elillant a rövid távon megszerzett haszon.
A tavaly év végi megszokott szavazási halálvágtában az országgyűlés el is fogadta azt a törvénymódosítást, amely alapján a közalkalmazotti jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, az állami vezetői szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a bírói szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony vagy az ügyészségi szolgálati viszony, a fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszony és a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony esetében bevezetésre kerül a dupla ellátás tilalma. Ennek értelmében az e jogviszonyban álló személyek illetményük mellett öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban és a balettművészeti életjáradékban nem részesülhetnek, azokat a nyugdíjfolyósító a jogviszony fennállásának időtartamára hivatalból szünetelteti.
Mivel a képviselőkre vonatkozó szabályokat nem ugyanaz a törvény tartalmazza, mint a közszférában dolgozókét, már ekkor felmerült bennünk a kérdés: vajon rájuk is vonatkozik majd a szigorítás?
Munka vs. nyugdíj
A találgatásokra 2013. január 10-én került pont. Ekkor döntött ugyanis a kormány a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásának részletszabályairól. Ennek alapján, ha a közszférában dolgozók elérték a nyugdíjkorhatárt és megfelelő szolgálati idővel rendelkeznek, akkor a munkaviszonyukat meg kell szüntetni. Ez alól azonban egyedi mentességet lehet kapni, amelyről a kormány dönt. A felsőoktatásban tudományos kutatóként vagy oktatóként dolgozók már eleve kivételt jelentenek, ők 70 éves korukig automatikusan folytathatják munkájukat. Szócska Miklós ígérete alapján azok az orvosok, akiket érint a kötelező nyugdíjazás, szintén mentesülhetnek az új szabályok alól.
Azoknak, akik nyugdíj mellett dolgoztak a közszférában április 30-ig kell jelezniük, hogy a továbbiakban az ellátásukat vagy a munkabérüket szeretnék-e, mert a kettős finanszírozás, vagyis a nyugdíj és a munkabér együtt fizetésének tilalma mindenkire érvényes lesz. Akik a bért választják, azoknak július 1-jével függesztik fel nyugellátásuk folyósítását.
Nem fizetés, hanem tiszteletdíj
Itt jutunk el a politikusok kapcsán felmerült kérdésünkhöz. Nagy meglepetésre ne számítsunk: a politikai vezetőkre, vagyis a miniszterelnökre, a miniszterekre, az államtitkárokra a kötelező nyugdíjazás nem vonatkozik. (A kettős finanszírozás tilalma viszont igen.) A közigazgatási és a helyettes államtitkárokra ugyan vonatkozik a kötelező nyugdíjazás szabálya, de természetesen ők is kaphatnak felmentést, egyedi kormányengedéllyel.
Még a politikai vezetőknél is jobban jártak a nyugdíjas politikusok. Rájuk ugyanis nem hogy a kötelező nyugdíjazás, még a kettős juttatás tilalma sem érvényesül. Azaz a tiszteletdíjuk mellett a nyugdíjukat is felvehetik, továbbra is.
A kormánypárt(ok részéről) még nem igazán hallottunk meggyőző érvet a nyilvánvaló kivételezés megindoklására. Selmeczi Gabriella szerint „nem helyes akadályokat gördíteni az elé, hogy a nyugdíjasok közéleti szerepet vállaljanak. Az állampolgároknak joguk van a nyugdíjaskorúakra is szavazni."
Nem vitatkozunk ezzel, de arra azért kíváncsiak vagyunk: a kettős finanszírozás miért nem vonatkozik a nyugdíjaskorú honatyákra/honanyákra?
Egy élelmes, jogi végzettségű képviselő szerint: nekik nem fizetés, hanem tiszteletdíj jár. Ja, az más!