A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak február 1-jén adott interjújában kiemelte, hogy "offshore lovagból nem lesz jegybankelnök". Ezzel egyértelműen jelezte, hogy várhatóan nem Simor Andrást jelöli a Magyar Nemzeti Bank elnökének márciusban. A kormánypártok kommunikációjában erősen támadták az előző kormányzatokhoz köthető offshore cégekben érintett vezetőket. Amennyiben azonban alaposabban körbenézünk, azt láthatjuk, hogy az offshore cégek a jelenlegi kormánypártok háza táján is jócskán megjelennek.
Ha a jogi szabályozásra tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy az Európai Unióban érvényesül a tőke és a szolgáltatások áramlásának szabadsága. Mivel hazánk az Unió tagja, s a tőke áramlásával kapcsolatos magyar korlátozások 2011-13 között végleg lejártak/lejárnak, így ezután könnyebbé vált az európai offshore államokban történő cégalapítás. S - mint kiderült - ezzel a lehetőséggel több, a jelenlegi kormányzathoz köthető személy is élt.
Forrás: Wall Street Journal Europe
Mi is az az offshore?
Az offshore kifejezés eredetileg tengeren túlit jelent. A kifejezés is mutatja, hogy az intézmény az angolszász világban alakult ki, ahol az angol uralkodók egyéb szolgáltatásokért - jellemzően fokozott védelmi feladatok ellátásáért - cserébe adómentességet biztosított egyes tengeren túli területeknek. A cégek pedig megtalálták ezeket a területeket: oda tették át székhelyüket, így optimalizálni tudták adóterheiket. Azaz el tudták kerülni a magas otthoni adókat.
Az offshore területek - ahol társasági adókedvezményt vagy akár mentességet nyújtottak az oda települő, ám tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató cégeknek - az angolszász világban mindenütt elterjedtek, így például az USA-ban is: ott a kicsiny Delaware állam az offshore paradicsom. De mielőtt még megvetnénk ezeket a területeket, halkan jegyezzük meg: Magyarország is ilyen offshore állam.
Így az offshore tevékenység jó az azt kíbáló államnak, hiszen így adózókat tud magához vonzani, s adóbevételeket tud tőlük beszedni. Jó a vállalkozásoknak is, hiszen ezzel az adóterheik csökkennek, s így versenyképesebbé válnak. Rossz viszont annak az államnak, ahonnét elmenekül az a cég, ugyanis annak a bevételei csökkennek. Így a fejlett államok általában harcolnak az offshore egységek ellen, hiszen azok tulajdonképpen előlük szipkázzák el a forrásokat.
Magyarország: "bűnös" és "áldozat" egyben
Magyarország helyzete érdekes: hazánk ugyanis bizonyos offshore kedvezményeket nyújt a hozzánk települő cégeknek, így mi is próbálunk bevételeket szerezni ebből az adóoptimalizásálából. Így sok cégnek mi vagyunk az adóparadicsom. A magyar vállalatok is megkísérelnek menekülni a hazai adóterhek elől, így a jelenség léte kiadásvesztéssel is jár.
Ráadásul az utóbbi időben könnyebbé is vált ez a menekülés. Bizonyos offshore országok - így Hollandia, vagy a legnépszerűbb magyar offshore helyszín Ciprus - európai uniós tagállamok. Márpedig az Unióban a tőke és a szolgáltatások szabadon áramlanak. Éppen ezért az uniós jog csak nagyon szűk körben engedi korlátozni ezt a szabadságot. Az Európai Bíróság több ítélete is kiemelte ezen szabadságok fontosságát. Éppen ezért Európa-szerte egyre gyakoribb, hogy offshore vállalatokat vesznek igénybe a versenyképesség javítása érdekében. Ugyanis az offshore cégek kedvezőbb adózása mellett a felelősségi viszonyaik is kedvezőbbek a tulajdonosoknak: gyakorlatilag minimális tőkével hozhatóak létre ezek a korlátozott tagi felelősségű egységek. Azaz: váratlan helyzet esetén sem úszik el a vagyonuk (persze ugyanez fogyasztóvédelmi problémaként is jelentkezik: ezekkel a cégekkel szemben nehezebb követelést sikerrel érvényesíteni).
Mivel az uniós jogi szabályozás is a fenti szabadságok miatt megengedő az offshore vállalkozásokkal szemben, éppen ezzel összhangban a magyar szabályozás is ezzel összhangban változott 2010-et követően.
Offshore lovagok?
A lehetőségekkel a magyar vállalkozások is nagyobb számban éltek, s választottak offshore közreműködőt tevékenységükhöz. S ez - mint ahogy folyamatosan kiderül - nemcsak az egyik politikai oldalhoz köthető. Mint láttuk, a szabályozás változásaiban sem az ideológia volt a meghatározó.
Éppen ezért az "offshore lovagi" lét mára teljesen természetessé vált a magyar vállalkozások körében - legyenek annak a tulajdonosai akár baloldali, vagy jobboldali értékeket vallóak. Így eléggé álságos dolog megvetéssel szólni arról, amikor a poltikai ellenfél folytat offshore tevékenységet, de a haza üdvét szolgálónak feltüntetni azt, ha a "barátok" folytatnak ilyen tevékenységet. Az újabb hírek szerint az offshore háttér nem jelentett hátrányt az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt "Szélessávú körzethálózati fejlesztések" elnevezésű támogatási konstrukcióban sem, ahol a 20 milliárdos keretösszegből több, mint 12 milliárdot 5 olyan cég nyert el, amelyeket egy napon alapítottak, offshore hátterük van, s amelyekhez a cégadatok alapján egy kormánypárti képviselő is kötődik.
Tudomásul kell venni: a modern világban volt, van és lesz offshore vállalat.