Többszöri nekifutásra 2012. szeptember 11-én fogadta el az országgyűlés Lázár János egyéni képviselői indítványát, így idén júliusban állami kézbe kerül a cigarettaárusítás. Ennek eredményeként a jelenlegi 40 ezer dohányterméket kínáló üzletből hozzávetőleg mindössze hatezer marad. Ezekkel az állam koncessziós szerződést köt. A kétezer lakosnál kisebb településen egy, az ennél nagyobbakban pedig minden kétezer lakosra juthat majd egy-egy bolt.
Nem véletlen, hogy a javaslat végszavazását több alkalommal is el kellett halasztani, miképpen az sem, hogy most újabb módosító javaslatot nyújtott be a kormány. A friss indítvány - az ellátás biztonsága és a jövedékiadó-bevételek zavartalan befolyása miatt - két új rendelkezést is beiktat a dohánytörvénybe. Az egyik megteremti annak a lehetőségét, hogy amennyiben az üzlet a dohányboltra vonatkozó engedéllyel már rendelkezik, akkor a jogosult akár 2013. május 1-jét követően is megnyithassa dohányboltját annak érdekében, hogy a fogyasztók megismerhessék azt. A másik rendelkezés pedig alaposan kiterjeszti az értékesíthető áruk körét. Lehet majd venni pl. sorsjegyet és alkoholt is.
Az ugyebár senkinek nem jelent újdonságot, hogy a cigi jó üzlet. Mostanság különösen érvényes ez a kijelentés, hiszen tavaly például két alkalommal is emelték a bűzrudak jövedéki adóját, ennek következtében egy doboz cigaretta ára átlagosan 100 forinttal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt.
Figyelembe véve kormányunk államosítás iránt érzett rokonszenvét, nem meglepő, hogy a cigaretta-kereskedelem is felkerült az elmúlt években einstandolt dolgok - folyamatosan bővülő - listájára.
Az sajnos szintén nem példa nélküli, hogy egy-egy ötlet törvénybe foglalása előtt a jogalkotók nem igazán foglalkoznak a lehetséges negatív következményekkel. Márpedig a dohánymonopólium kapcsán a kiskereskedők ellehetetlenítése, a feketepiac megerősödése, a korrupció gyanújának felmerülése és a felnőtt, saját egészségéről dönteni képes emberek szabadságjogainak korlátozása is mind-mind felmerül. Elsősorban nem ezen aggályok miatt, de nem véletlen, hogy az eredeti javaslatot több alkalommal módosítani kellett, mielőtt megszavazta az országgyűlés tavaly szeptemberben.
Nemzeti Dohánybolt helyett Nemzeti Egészségromboló Bolthálózat
Most azonban ismét hozzá kell nyúlni a törvényhez. Ezúttal Németh Lászlóné fejlesztési miniszter nyújtott be egy módosító javaslatot „az elindult folyamatok, megfogalmazott társadalmi elvárások és igények miatt”, amely az eredeti elképzelést alaposan megváltoztatja. A két legfontosabb változás, hogy - a megfelelő engedélyek birtokában - már május 1-jét követően is megnyithatják dohányboltjukat a jogosultak annak érdekében, hogy a fogyasztók megismerhessék azt. A másik rendelkezés pedig alaposan kiterjeszti az értékesíthető áruk körét.
A kezdeti elképzelés ugyanis csak és kizárólag a cigaretta árusítására vonatkozott. Ezt később kibővítették a szerencsejátékkal, most pedig a szeszes ital, az energiaital, a kávé, az üdítőital, az ásványvíz, illetve újság, napilap, folyóirat és periodikus kiadvány is felkerült a forgalmazható termékek listájára.
Nincs elég dohány a dohányban?
No igen, a Nemzeti Dohányboltok Országos Szövetsége (már ilyen is van) korábban már felhívta arra a figyelmet, hogy csak a cigi és a kaparós sorsjegyek árusításából egyáltalán nem biztos, hogy sikeres lesz a vállalkozás. Számításaik szerint egy koncesszió által üzemeltetett dohánybolt nagyságrendileg 6-7 milliós forgalmat jelent. A dohánytermékek jelenlegi, átlagos árrésével kalkulálva, a dohányzási kellékek forgalmát hozzávéve (amely körülbelül 5 százaléka a dohánytermék forgalomnak, természetesen a bolt elhelyezkedésétől, vásárlói körétől és még több tényezőtől függően), optimális esetben a dohányzási kellékek várható magasabb árrését (25-30 százalék átlagosan) is belekalkulálva kb. 6 - 7 százalékos átlag haszonnal számolhat egy trafikos. Ez a 6-7 milliós havi forgalomnál kb. 350-400 ezer forintot jelent, amelynek fedeznie kell az üzlet üzemeltetésének összes költségét és az alkalmazottak bértét is.
Nem véletlen, hogy sokan azért nem pályáztak a koncesszióért, mert ők is rájöttek: így nem éri meg. Sőt, olyannyira kevesen pályáztak, hogy kénytelenek meghosszabbítani a koncessziót.
Lesz, aki nagyon pórul jár
A baj csak az, hogy közben azok a kiskereskedők is pórul járnak, akik - a cigarettán kívül - minden mást értékesíthetnek. A Füstölgők Társasága 111 kiskereskedő telefonos megkeresésével készített egy felmérést. Az adatokból az derül ki, hogy a megkérdezett üzletek 74,8 százalékánál a dohánytermékek árusítása jelentős árbevételt hoz és bővíti a választékot. A kiskereskedők túlnyomó többsége (81,1 százalék) árbevétel-csökkenésre számít a szabályozás bevezetése után. Jelentős részben, a válaszadók 43,2 százalékánál pedig az a félelem is megjelent, hogy vásárlóik egy része elpártol tőlük és más üzletekben intézi majd a bevásárlásait, ahol a közelben dohányterméket is lehet kapni.
A válaszadók egyharmada (33,3 százalék) számol az elbocsátással, mert a dohánytermék-forgalom kiesésével kevesebb eladóra lesz szükség az üzletében. Mindössze 8,1 százalék gondolja úgy, hogy a dohánytermékek eltűnésének nem lesz különösebb hatása az üzlet forgalmára. Az üzletek 15,3 százalékánál a szabályozás végzetes lehet: dohánytermékek árusítása nélkül az üzletet be kellene zárni a forgalom drasztikus csökkenése miatt.
Azok viszont, akik elég bátrak voltak a pályázathoz (ne adj Isten valamiféle belső információval rendelkeztek arról, hogy bővülni fog az árusítható termékek köre) most némiképp megnyugodhatnak.
Aki pedig a friss hírek hatására mégis pályázni szeretne, annak jó hír, hogy az ijesztően kevés számú beérkezett pályázat hatására 2013. február 22-ig meghosszabbították a koncessziót.