Már írtunk arról, hogy bár a választói regisztráció bukása kétségtelenül nagy veszteséget jelent a kormánypárt(ok)nak, de maradt még bőven olyan eszköz, amelynek köszönhetően továbbra is jobbra lejt majd a pálya az országgyűlési választásokon. Ennek egy fontos elemét jelenti a kompenzációs lista átalakítása.
A többségi rendszer erősítése mellett a töredékszavazatokból szerezhető kompenzációs mandátumok rendszerét is úgy alakították át, hogy az a legtöbb szavazatot szerző párt pozícióját erősítse. Így az új választójogi rendszerben a legtöbb szavazatot kapó párt akkor is stabil többséget szerezhet, ha esetleg a választók többsége elutasítva politikáját, nem rá, vagy koalíciós partnereire szavazott.
No persze csak akkor, ha (a Lázár János szerint egy-két héten belül lezárt) alkotmánybírósági kasza miatt módosításra kerülő jogszabályban nem nyúlnak a 2011-ben kitalált kompenzációs rendszerhez. Jelen pillanatban úgy tűnik, erre a kormánytöbbségnek nincs különösebb oka. Különösképp, mivel nekik kedvez - még.
Forrás: Index.hu
Többségi és arányossági elemek a választójogokban
A különféle parlamenti választási rendszerek előtt jelentős kihívás áll. Egyrészt biztosítaniuk kell, hogy a társadalom politikai döntése viszonylag arányosan jelenjen meg a parlamentekben, azonban arra is törekednie kell, hogy az ország kormányozhatósága érdekében a győztes pártok stabil többséggel rendelkezzenek.
Ez a két elv tűz és víz lehet: egy tisztán arányos rendszerben nehéz stabil többséget biztosítani, míg a győztest előnyben részesítő többségi rendszerekben éppen az arányosság tűnik el.
A két elv közötti sajátos kompromisszum eredményeként alakult ki egyes európai választójogokban a kompenzációs lista intézménye. Ez azt jelentette, hogy a - jellemzően vegyes, azaz a listás és az egyéni választókörzeteket is ismerő - rendszerekben a mandátumot nem eredményező szavazatokat (az ún. töredékszavazatokat) egy külön kompenzációs listán mandátumokra "cserélték be".
Természetesen a kompenzációs listán szerezhető mandátumok nem egyenlítették ki teljesen az egyéni kerületi rendszernek a győztest erősítő vonását, azonban tompították azt, s lehetővé tették, hogy a parlamenti küszöb feletti pártok is bizonyos mandátumhoz jussanak.
Magyarország 1989-2010
Magyarország is egy ilyen rendszert vezetett be 1989-ben. Az 1990-2010 közötti választásokat rendező szabályok szerint a töredékszavazatokból legalább 58 mandátumot osztottak szét (ezek száma nagyobb is lehetett, ha az eredmények miatt a területi listán nem lehetett szétosztani mind a 152 helyet). Ez az 58 hely bizonyos kompenzációt jelentett, de ha azt vesszük, hogy 176 egyéni hely, s főszabály szerint 152 listás hely volt, akkor látható, hogy ez csak korlátozott kompenzációt jelentett.
A kompenzációs lista központi kérdése a töredékszavazat értelmezése. Ez a korábbi választójogi rendszerben minden olyan szavazatot jelentett, amely nem eredményezett sem listás, sem egyéni mandátumot.
Az új szabályok
Az új szabályozás (ha nem változtatják meg) gyökeresen átalakítja ezt a rendszert. Bár a 2011-es választójogi törvény is ismeri a kompenzációs rendszert, valamint a töredékszavazatokat, azonban azok arányosító hatása jóval kisebb a korábbinál. Ez több okra vezethető vissza.
Az első okot az jelenti, hogy megszűnik az önálló kompenzációs lista. A töredékszavazatok az országos listára kerülő szavazatnak minősülnek, amelyen összesen 93 mandátumot osztanak szét, figyelemmel arra, hogy a 199 fős parlament 106 helyére a legtöbb szavazattal nyerő (azaz nem kell a szavazatok többségét megszerezni) egyéni jelölt kerül be.
Ebből a 93 helyből osztják ki a pártlistára leadott szavazatok alapján számított mandátumokat, a nemzetiségi kedvezményes mandátumokat, valamint a kompenzációs célú mandátumokat. A határon túli szavazók csak listára szavazhatnak, így az ő voksaik is itt jelennek meg. Ez már önmagában jelzi, hogy a kompenzációs mandátumok súlya a korábbinál várhatóan jóval kisebb lesz. Azaz: az erősödő többségi modell ellensúlyai is csökkennek, ahogyan ezt más választási szakértők is kiemelték.
A másik ok, amely miatt a kompenzáció csak mérsékelten érvényesülhet az, hogy megváltozik a töredékszavazat fogalma. Míg korábban a mandátumot nem eredményező szavazat minősül csak töredékszavazatnak, addig 2014-ben már "a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám" is ilyennek minősül. Azaz az új számítás során bizonyos, a mandátumot eredményező győztes szavazatok is beszámítanak. Így abból a mandátumkörből, amely elvileg a veszteseket kellene hogy kompenzálja, a győztesek is kapnak egy részt. Elsősorban akkor, ha győzelmük jelentős volt.
Az új szabályok hatását jól mutatja az, hogy ha 2010-ben is így választottunk volna, akkor a Fidesz a megszerzett listás szavazatok alig több, mint felével az országgyűlésben nem kétharmados, hanem háromnegyedes többséget szerzett volna (az összes mandátum 75,9 százalékát).
A legnagyobb ellenzéki erő, az MSZP a leadott listás szavazatok 20 százaléka mellett a mandátumok alig több, mint tizedét (11,8 százalékot) kapta volna, a Jobbik csak 9 százalékot (a 12 százalék helyett) az LMP pedig 3,5 százalékot (a 4,1 százalék helyett).
Mindez azt jelenti, hogy a kompenzációs rendszer szűkítése mellett olyan elemeket is beépítettek a rendszerbe, amelyek tovább stabilizálhatják a győztesek pozícióját, azaz a győztest is kompenzálják, ezzel biztosítva, hogy stabil többséggel rendelkezzenek.
Így tehát könnyen előfordulhat, hogy akkor is a jelenlegi kormányzó erők maradnak hatalmon, ha a választók többsége nem rájuk voksol majd 2014-ben.
Még nincs vége
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy még nem tudni pontosan, így marad-e a rendszer. Miután az Alkotmánybíróság (az országgyűlés által elfogadott) választási eljárásról szóló törvény bizonyos pontjait, így például az előzetes regisztrációt elkaszálta, a kormánypártok új javaslatot nyújtanak be a T. Házhoz.
Azt még nem tudni, hogy csak a bírák által kifogásolt részeket, avagy mást is módosítanak-e a jogszabályban. Mi mindenesetre nem látunk okot arra, hogy az új kompenzációs rendszerhez hozzányúljanak különösképpen, mivel az nekik kedvez.
Akárhogy is lesz, hamarosan kiderül. Lázár János ugyanis éppen a napokban nyilatkozta azt a hvg-nek, hogy "A választási eljárási törvénynek negyedszer sikerül nekifutni, remélem, most már nyugvópontra jut a dolog. Egy-két héten belül lezárjuk." Azt mindenesetre már most tudjuk, hogy a kormánypártok (az eredetileg kitűzött intervallum helyett) 2013. június 30-ig módosíthatják a választókerületi felosztást. Az ezzel kapcsolatos ellenzéki aggályokra Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy a kormánypártok ugyanazokat a körzethatárokat nyújtják majd be, amelyeket tavaly egyszer már elfogadott a Ház. Meglátjuk.