Magyarország Alaptörvényének IV. módosítása körül az elfogadását követően sem ültek el a hullámok. Bár a köztársasági elnök - kisebb bakikkal - aláírta és kihirdették, s végül 2013. április 1-jén hatályba is lépett, azonban kérdéses, hogy meddig marad ebben a formában hazánk Alaptörvényének szövege.
Az Alaptörvény "felülvizsgálhatatlanságot" biztosító szabályait kiterjesztően értelmezve az ombudsman az Alkotmánybíróság előtt megtámadta a legújabb alkotmánymódosító szabályt. Ráadásul az Alaptörvény módosításával kapcsolatos uniós jogvita vége is nyitott lehet. Ha ez nem lenne elég, eddig példa nélküli esetként az európai államokat tömörítő, az emberi jogokat és a demokráciát védő Európa Tanács is monitoring vizsgálat alá vonta Magyarországot. Ez eddig példa nélküli lépés.
Kérdéses, hogy az erősödő hazai és nemzetközi nyomás milyen módon hat a kormánypártokra. Ha az eddigiekre vagyunk figyelemmel, akkor ez akár vissza is üthet, hiszen "durcás kisgyerekként" akár még a jelenlegihez képest is keményebb álláspontot foglalhat el.
Az ombudsman közbelép
Bár sokan a köztársasági elnöktől várták, hogy közbelépjen, és az Alkotmánybíróság normakontrollját kezdeményezze, azonban - ahogyan mi is megírtuk - erre nem került sor. Az elnök ugyanis a megtámadás lehetőségeit szűken értelmezve nem látta lehetségesnek a normakontroll kezdeményezését.
Végül mégis eljut a IV. módosítás az Alkotmánybíróság elé, ugyanis az ombudsman az Alaptörvényben meghatározott jogkörében kezdeményezi a felülvizsgálatot. Ennek az eljárásnak az eredménye egyáltalán nem lefutott. Az ombudsman kezdeményezésének sikere ellen szól az, hogy az Alaptörvény ténylegesen csak a formai hibák esetén engedi meg a felülvizsgálatot, márpedig az ombudsman indítványában megjelölt "formai hibák" közül több - így a normavilágosság sérelme - inkább tekinthető tartalminak.
Önmaga farkába harapó Alaptörvény
Azonban az alapvető jogok biztosának érvelése is elegáns, hiszen valóban nem képes ellátni az Alaptörvény a funkcióját akkor, ha egyes szabályai egymással is ellentétesek. Ezek közül párat az ombudsman is kiemel. Talán a legérdekesebb a hajléktalanság szankcionálását megengedő szabály. Eszerint ugyanis önkormányzati rendelet is elrendelheti ennek a büntetését - miközben az Alaptörvény rögzíti, hogy alkotmányos alapjogot (amilyen a szabad mozgás joga is) csak törvény korlátozhat.
Mivel az Alkotmánybíróság gyakorlata is változott az alkotmányos szabályok összemérhetőségének a kérdésében, a kezdeti merev elutasítást követően végül mégis megengedhetőnek tartották azt, hogy az Alaptörvényben belüli ellentmondásokat feloldhassa az Alkotmánybíróság. Persze kérdéses, hogy ez a korábbi gyakorlat mennyiben érvényesül az új összetételű testület munkájában (ráadásul a változó gyakorlat szabályait nem is helyezték hatályon kívül).
Az ombudsman indítványában más fontos elemek is megtalálhatóak. Az alapjogi biztos ugyanis végső soron valamennyi, a sajtóban is vitatott kérdés felülvizsgálatát kezdeményezte, amelyek mindegyike egy-egy önálló írást érdemelne.
Mindeközben a nemzetközi helyzet fokozódik
Az Alaptörvény negyedik módosítása által vetett hullámokat nem törték meg Magyarország határai sem.
Egyrészt az Európai Bizottság kezdeményezte a módosítás felülvizsgálatát, ugyanis egyes rendelkezései - így a bírák áthelyezésének lehetősége, a fizetett kampány tilalma - álláspontja szerint sérti az uniós szabályokat. A kérdést a kormánypártok úgy oldották meg, hogy mindenben engedtek az Uniónak - de csak az uniós vonatkozású ügyekben.
Így az a furcsa és megmagyarázhatatlan helyzet állt elő, hogy az európai parlamenti választások tekintetében lehetővé tennék a fizetett hirdetéseket, s az uniós vonatkozású ügyekben kizárnák az ügyek áthelyezését. A hazai kérdésekben azonban továbbra sem engednének, azokban fennmaradnának a kifogásolt elemek.
Üdv az európai szégyenpadon
A nemzetközi nyomásgyakorlásnak így egy másik formája is megjelent. Eddig példa nélküli módon az európai emberi jogok és demokrácia védelmét biztosító, az európai államok teljességét átfogó szervezet, az Európa Tanács átfogó monitoring vizsgálatba kezdett. Ez példa nélküli a szervezet történetében, ugyanis uniós tagállam esetében erre nem került sor. A fenti eljárást a belépéskor jellemzően az alacsony demokratikus hagyományokkal rendelkező országok - főként volt szovjet tagköztársaságok - esetében alkalmazták. Magyarország csatlakozásakor fel sem merült ennek az eljárásnak a lefolytatása.
Ez az eljárás konkrét és közvetlen hátrányokkal - mint amilyen az uniós eljárásoknál pl. a büntetés - nem jár, azonban a negatív megállapítások károsak lehetnek az ország presztízsére. Így ez az eljárás is egyfajta diplomáciai nyomásgyakorlásnak tekinthető. Kérdés, hogy erre a kormányzat hogyan reagál, hiszen azt utóbbi időben gyakran jelentek meg a "csakazértsem" szemléletű megoldások.
Mindezek azt jelzik, hogy a IV. módosítás ügye még egyáltalán nem futott le.
