Talán még a trafikmutyinál is komolyabb ügy lenne a takarékszövetkezetek államosítása, ha a téma mellett teljesen félrenéző ellenzék hozzá tudna szólni a témához. De egyelőre nagyon úgy fest, hogy a feledés homályába vész az "titkos" állami bankrendszer kiépítése. Pedig több mint 100 takarékszövetkezetről van szó, sok-sok milliárd forint tőkével, és több százezer ügyféllel.
A takarékszövetkezetek kiakadtak, sok vezető le is mondott, Demján Sándor pedig, aki korábban még szorosan kötődött a kormányhoz, egyenesen nekiment a Fidesznek az intézkedés miatt. Az ügy akár még az alkotmánybíróság elé is kerülhet, bár kétséges, hogy a szövetkezetek számára jó döntés születne. Mindeközben a Takarékbank irányítását az állam átvette, és a takarékszövetkezetek pedig kénytelenek voltak igent mondani mindenre, hiszen kényszerítve voltak. Hasonlóan a magán-nyugdíjpénztári tagokhoz, akik a zsarolás nyomán visszaléptek a tisztán állami rendszerbe.
Semmibe sincs beleszólásuk
A törvény gyakorlatilag kizárja az új rendszer tagjait szinte minden stratégia döntésből, és a Postabank tőkeemelése miatt még kisebbségbe is kerültek a korábbi tagok (a Postabank, és így rajta keresztül az állam 51 százalékos részesedéssel rendelkezik). A takarékszövetkezeteknek viszont nem volt választásuk: aki nem csatlakozik az állami irányításhoz, az kizárja magát a rendszerből, és rövid időn belül csődbe mehet. (Kivételek azért vannak: a Fidesz közeli Duna Takarék mentesül az államosítás alól).
A szövetkezetek élére mostantól az állam nevezhet ki vezetőket, így könnyen bármelyik szövetkezet szoros állami felügyelet alá kerülhet, és az ott lévő pénzeket is olyan célokra használhatják fel, amely a kormány érdekei mentén húzódik meg.
Új állami bankrendszer?
Orbán Viktor egyik nagy álma, hogy a bankrendszer több mint 50 százaléka magyar tulajdonban legyen, és ennek alapja lehet a takarékszövetkezetek államosítása, és egy új hitelintézményi rendszer felépítésével a külföldi bankok kiszorítása. (A külföldi nagy bankok számára Magyarország már amúgy sem stratégia célpont, hiszen a brutális mértékű bankadó, a tranzakciós adók, az egyszeri befizetések, a várható devizamentő csomag több százmilliárdos költsége komoly tőkeemelést von maga után.)
A takarékszövetkezetek államosítása azonban kevés lehet ehhez a célhoz. Egyrészt a szövetkezeti rendszer korlátozott hitelezési képességekkel rendelkezik, működése eltérő a kereskedelmi bankokból, ráadásul jóval tőkeszegényebbek is, mint egy-egy nagyobb bank. A takarékszövetkezetek létrehozásának elsődleges célja a helyi gazdaságok támogatása volt: helyi pénzekből - részben a decentralizáció és a magasabb szintű lokális információk segítségével - helyi vállalkozások, beruházások támogatása. A nagyobb volumenű projekteket viszont a kereskedelmi bankok hitelezték, hiszen jóval tőkeerősebbek, mint a szétaprózott takarékszövetkezeti rendszer.
Egy állam irányította, magyar tulajdonban lévő bankrendszerhez viszont mindez kevés lehet, hiszen helyi szinten nem lesznek jóval tőkeerősebbek ezek az intézmények, viszont ha a decentralizációt adnák fel az erősebb központi irányítás és pénzelosztás érdekében, akkor az a hatékonyságot csökkentené.
Egyéb okok
Az államosításhoz természetesen további okok is vezethettek:
- Például a Csányi Sándor és a kormány (Lázár János) között növekvő feszültségek: az OTP többségi tulajdonában lett volna az úgynevezett Zöldbank, amely a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus agrártámogatásait is kezelhette volna. Nyilvánvaló, hogy a Fidesznek ez nem tetszett, így le is került a napirendről a Zöldbank felállítása. Talán az új takarékszövetkezeti rendszerrel szeretnék megvalósítani a Zöldbankot.
- Fidesz közeli cégek helyi beruházásainak kedvezményes támogatása: ha nem is túl tőkeerősek a szövetkezetek, de ahhoz rendelkeznek elegendő forrással, hogy kormányhoz köthető cégek helyi beruházásait támogassák, akkor kedvezményes konstrukciók mellett.
- Devizaadósok mentésében való részvétel: a jelenlegi szabályozás és feltételek mellett ez elképzelhetetlen, de sosem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő.
- Természetesen az is lehet, hogy nincsenek ennyire "szélsőséges" okok, csupán a Fideszhez köthető embereket szeretnének jobb pozíciókba katapultálni, ehhez pedig megfelelő lehet a takarékszövetkezeti rendszer.
Na de hol az ellenzék?
Miközben a tagok erősen tiltakoztak az államosítás ellen (az alkotmánybírósághoz fordulnak), az ellenzék gyorsan megfeledkezett a témáról, pedig a trafikmutyinál is nagyobb pénzekről lehet szó. Könnyen feldolgozható téma lehetne, de az ellenzéki pártok egyelőre inkább egymással birkóznak, mintsem felkarolnák a takarékszövetkezetek államosítását. Igaz, a számukra beszűkült médiatérben az ellenzéki pártok a trafikmutyival is csak korlátozott sikereket tudtak elérni, pedig a Fidesz akkor is egy könnyen lecsapható magas labdát adott.