A 2013-as év már hozott némi pozitívumot az ország és természetesen a kormánypárt számára - ellentétben a 2012-sel. A beinduló, EU által finanszírozott kormányzati projekteknek, a szerencsés időjárásból következően megugró mezőgazdasági teljesítménynek és persze az előző évi különösen gyenge bázisévnek köszönhetően a növekedés végre beindulni látszik - négy negyedévnyi recesszió után. De vegyük észre, még mindig a lélegeztetőgépen vagyunk!
Mindeközben az infláció elsősorban a hatósági árszabályozásnak, a rezsicsökkentések köszönhetően 40 éves mélypontra süllyedt, decemberben csupán csak 0,4 százalékos volt 2012 decemberéhez képest.
2013-ban Magyarország kikerült a túlzott-deficiteljárás alól, és az előzetes hírek alapján mind a tavalyi, mind az idei évben teljesülhet a 3 százalék alatti hiánycél. A 2014-es év nagyon érdekes lehet, hiszen ez lehet az első olyan választási év, amikor teljesülhet a maastrichti kritériumrendszerben megjelölt deficitcél. A választási év viszont rengeteg kihívást tartogat, valamint előkerül az ilyenkor szokásos osztogatási politika is. Ennek mértéke azonban nem túlzottan nagy, ahogy korábban már összeszegeztük a 2014-es költségvetés alapján. Ennek oka, hogy a Fidesz nem adhatja fel egyetlen gazdasági sikerét, a túlzott-deficiteljárás alól való kikerülést.
De nemcsak Magyarország néz szembe rengeteg kihívással. Kérdéses, hogy meddig tarthat a végtelen pénzbőség az USA-ban és Japánban, nem lehet tudni, mi lesz a kínai árnyékbankrendszer és ingatlanpiaci buborék sorsa, Európa továbbra is csak kullogni fog a többi térség után, és beindul-e a világgazdaság növekedési motorja?
A 2013-as év
2013-ban több pozitív esemény is történt: Magyarország kikerült a túlzott-deficiteljárás alól, véget ért a recesszió, a jegybanki alapkamat történelmi mélypontra csökkent, az infláció 40 éve nem látott mélypontra süllyedt, és az euróárfolyamot leszámítva a pénzpiacon is kedvező folyamatok játszódtak le - például a rövid távú hozamok is kedvezően alakultak. Vegyük ezeket sorjában.
- Növekedés: négy negyedévnyi recesszió után beindult a növekedés. Üröm az örömben, hogy ez elsősorban a kormányzati projekteknek és a mezőgazdasági teljesítménynek volt betudható, miközben a versenyszféra továbbra is szenved. Régiós szintről nézve azonban - ahogy arról korábban írtunk - folytatódik Magyarország leszakadása. Régiós versenytársaink, a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország és Szlovákia) mindegyikének magasabb a GDP-je, mint a válság előtt, ezzel szemben mi még évekre vagyunk a 2006-os szinttől.
- Túlzottdeficit-eljárás: az Európai Unióhoz való csatlakozás óta Magyarország deficiteljárás alatt volt. 2013-ban ez véget ért köszönhetően az alacsony hiánynak, viszont nem szabad elfelejteni, hogy ez rengeteg kiigazító csomag árán jött össze, ahogy azt még 2012-ben összegyűjtöttük.
- Alapkamat: a jegybanki alapkamat 3 százalékra süllyedt 2013 végére, amely a rendszerváltás óta abszolút mélypontnak számít. Az irányadó ráta csökkentését támogatta a kedvező nemzetközi hangulat és a rekord alacsony infláció, amely jóval a jegybanki célszint alatt volt tavaly.
- Infláció: elsősorban a rezsicsökkentésnek és a csökkenő olajárnak - begyűrűzve a hazai üzemanyagárakba - köszönhetően az infláció 40 éves mélypontra süllyedt. A maginfláció viszont továbbra is 3 százalék felett maradt.
- Pénzpiacok: a kedvező nemzetközi tőkepiaci környezet és a külföldi jegybankok által végrehajtott élénkítés a hazai pénzpiacra is kedvezően hatott. A befektetők és a háztartások körében egyre népszerűbb magyar államkötvény hozamai jelentősen csökkentek, a rövid lejáratú papírok kamatai pedig szintén mélypontra zuhantak. A forint viszont továbbra is gyengélkedett, a szakadék szélére sodorva százezernyi devizahitelest.
És ha már itt tartunk: a bajbajutott devizahiteleseken például még mindig nem segített a kormány, annak ellenére, hogy azt már évek óta ígérgetik. 2013 őszén még úgy tűnt, hogy komoly fordulat várható a kérdésben, és valóban lesz egy olyan program, amely az igazán bajbajutott hitelesek terheit csökkentené, de az ügy valahogy elsikkadt - igazából a Fidesz a döntést, majd a felelősséget a bíróságokra tolta, húzva az időt.
Mi várható 2014-ben
Növekedési fordulat? A legtöbb elemző 2 százalékos növekedést vár az idei évre, amely a válság óta a legjobb adat lehet. Így 2015-re még utol is érhetnék a válság előtti szintet és messze vagyunk Matolcsy 7 százalékos tündérmeséjétől. Kedvező körülmények között nem elképzelhetetlen, hogy valóban 2 százalékos növekedés lesz idén, de a mezőgazdaság meghatározó szerepe miatt ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. 2011-ben kiváló termőév volt, 2012-ben szörnyű, tavaly a vártnál jobb, idén meg egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen lapot osztott az országnak az időjárás.
A növekedési fordulathoz azonban nem csupán egy jó termőév szükséges. A magyar gazdaság alapvetően tőkeszegény, ezért egy beruházási fordulat nélkül nem leszünk képesek 2 százalékos bővülésnél többet produkálni, miközben a valódi növekedés 3-4 százalékos bővülést kívánna meg. A befektetők azonban bizalmatlanok, amit kormányunk hirtelenjében bejelentett, majd megemelt ágazati különadói, a jogi és politikai környezet instabilitása, valamint a megszorítások okoznak (amelyeket persze a végén mi, fogyasztók fizetünk meg).
A közelgő választás miatt nem kizárt. Könnyen eladható politikai üzenetet tartalmaz, és a közvélemény-kutatásokból úgy tűnik, hogy sokat nyert vele a Fidesz.
További kamatcsökkentések? Nem kizárt, hogy marad a laza monetáris politika. Elsősorban a nemzetközi tőkepiacok és az infláció határozza meg, hogy folytatódik-e a már lassan másfél éve tartó kamatcsökkentési ciklus. A második, és egy esetleges harmadik rezsicsökkentés miatt az infláció továbbra is rekord alacsony maradhat. Ezek nélkül azonban minden makroadat arra mutat, hogy emelni kényszerül majd a Nemzeti Bank, akár 4,25 százalékpontig is.
Reálbér-növekedés? Az alacsony infláció miatt tavalyhoz hasonlóan, kismértékben idén is növekedhetnek a reálbérek.
Növekvő foglalkoztatás? Úgy tűnik, sajnos továbbra is a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás (elvándorlás) lesz a meghatározó a foglalkoztatásban. Maradunk tehát a mélypont közelében. Ennek megfelelően a munkanélküliség 10 százalék alatti lehet, amely azonban nem a magánszektor bővülő teljesítménye, hanem a közfoglalkoztatottak (értsd: munkanélküliek) növekedéséből adódik. Így a foglalkoztatottság érdemi növekedése nem valószínű. Egyre messzebb kerülünk az 1 millió új munkahely hagymázas álmától - pedig már négy év eltelt a tízből.
Devizahiteles-mentő program? Közvetlenül a választás előtt nem kizárt, hiszen a szavazatmaximalizálás szempontjából fontos tétel.
Kivonuló bankok? Az év egyik legnagyobb érdekessége lehet, hogy valóban kivonul-e egy, vagy több nagyobb külföldi tulajdonú bank Magyarországról. Annyi bizonyos, hogy az MKB az elkövetkező években kivonul, hiszen erre kötelezi tulajdonosa és az Európai Bizottsággal kötött megállapodás. Az elmúlt napokban úgy tűnt, kiépülőben a nemzeti bankhálózat a Raiffeisen megvételével, azonban a bank kitart, egyelőre nem hajlandó 1 eurós áron eladni hazai érdekeltségét a Fidesz-közeli Széchenyi Banknak
Radikális változás a gazdaságpolitikában? Ezt a választások győztese dönti majd el. Ha továbbra is a Fidesz marad kormányon, nem várható radikális fordulat a gazdaságpolitikában.
Felkészülés 2015-re
2015 legnagyobb kérdése az egykulcsos adó csökkentése lesz. Több meghatározó kormánytag is kijelentette, hogy optimális esetben 9 százalékra csökkentenék a mostani 16 százalékos szja-kulcsot. Ismerve a Fidesz gazdaságfilozófiai felfogását az ötlet egyáltalán nem tűnik elrugaszkodottnak, és a kormánypárt akár meg is lépheti, természetesen újabb megszorítások árán. Az erre szükséges 500-600 milliárd forintot valahonnét elő kell teremteni - ami lehet kiadáscsökkentés, de leginkább, az elmúlt évekhez hasonlóan, más adók megemelése.
Azonban - amennyiben továbbra is a Fidesz marad kormányon - az adócsökkentés sorsa év végén fog eldőlni az önkormányzati választások, és a kirajzolódó - elsősorban a növekedési adatokon múló - gazdasági folyamatok fényében.
Bizonytalanságok a világban
A világgazdaságban is várhatóak izgalmas folyamatok, amelyek a magyar gazdaságpolitika számára is meghatározóak lehetnek:
- Európa továbbra is növekedési problémákkal néz szembe, ez jól látható a legfrissebb német adatokon is.
- Nem csak a GDP-növekedés, a munkaerőpiacon jelentkező problémák is komoly kihívás elé állítják az Európai Uniót. A fiatalok körében például sohasem volt ilyen magas a munkanélküliség.
- A globális pénzpiac számára meghatározó lesz a FED monetáris lazításának sorsa. A pénzcsapok lassú elzárása hozamemelkedést eredményezhet a fejlett piacokon, és ezzel együttvéve a felzárkózó térségek piacain is - így Magyarországon is.
- A kínai árnyékbankrendszer, és ingatlanpiac körül is sok a bizonytalanság. 2013-ban csökkent a Kínára jellemző korábbi dinamika, és sokan egy újabb válság gócpontjának tartják az országot.
Annak ellenére, hogy 2013-as év viszonylag az egyik legnyugisabb évnek számított a válság kirobbanása óta, jól látható, hogy még koránt sem lehet hátradőlni, hiszen könnyedén kialakulhatnak olyan turbulenciák, melyek Magyarországot is érinthetik.
Országunk továbbra is leszakadóban van régióbeli versenytársaitól, versenyképessége régóta csökken, a foglalkoztatottság a mélyponton. Vajon lehetséges érdemi pozitív változás egy választási évben?
