Az Orbán-kormány hivatalba lépését követő első és legfontosabb "hangulatjavító" intézkedések egyike volt a gyümölcstulajdonosok által saját fogyasztásra készített, 50 liter 86 fokos (vagy 100 liter 43 fokos, vagy 86 liter 50 fokos) pálinka jövedéki adómentességének bevezetése, azaz a "pálinka szabadságharc".
A törvény a népszerű intézkedések közé tartozott, hiszen a házi pálinkafőzés, valamint a bérfőzés területén az adó megszüntetése olcsóbbá tette a szeszes italt, illetve legalizálta a korábban törvénysértő, ám virágzó szeszfőzést. A javaslat, népszerűsége mellett több problémát is felvetett, amelyek közül ki kell emelni, hogy az adót fizető magyar szesziparra jelentős csapást mért. Mivel ezek a vállalatok legálisan működtek, ezért termelésük visszaesése egyéb adóbevételeket is csökkentett, egyes becslések szerint akár 30-50 milliárd forinttal is.
A pálinka szabadságharc bukását mégis az okozhatja, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, s úgy tűnik, hogy az Európai Bíróság előtti eljárásban nem találtunk olyan tagállamot, amely mellénk állt volna. Így könnyen lehet, hogy a szabály nem, vagy csak erős korlátozásokkal tartható majd fenn. Sőt, az is lehet, hogy valakinek ki kell majd fizetni az elmaradt adókat.
A szabadságharc előtt
A személyes fogyasztásra szánt pálinkát meghatározott mértékig korábban is kedvezményes adónemmel terhelték. A "szabadságharc" győzelmét megelőzően az ilyen, saját fogyasztásra legálisan (jellemzően bérfőzőben) főzetett tömény szesz után az általános adótétel felét kellett megfizetni.
Mivel Magyarország uniós csatlakozása során már az is kétséges volt, hogy ez a kedvezményes adótétel összhangban van-e a közösségi joggal, ezért a csatlakozás során hazánk elérte, hogy ennek a kedvezménynek a lehetőségét maga az irányadó uniós rendelet is tartalmazza.
A szabadságharc győzelme
2010-ben, a jobboldal győzelme után az első adócsomag gyakorlatilag ezt az 50 százalékos kedvezményt növelte 100 százalékosra, sőt ezt még meg is fejelte azzal, hogy a házi pálinkafőzést is legálissá tette, azaz a főzetést nem kellett bérfőzőben elvégeztetni. Ez a kedvezmény nemcsak a gyümölcsöt termelőket, hanem bármely gyümölcstulajdonost megilletett, s így 50 liter 86 térfogat-százalékos, vagy 100 liter 43 százalékos, vagy 86 liter 50 százalékos pálinkát főzhetett vagy főzethetett adómentesen.
Azzal, hogy ez a kedvezmény a gyümölcs tulajdonosát illette meg, szélesre tárták a házi pálinkafőzés kapuit. Annak egy fő korlátja volt, hogy mindezt csak saját fogyasztásra lehetett főzetni: amennyiben szabad forgalomba (azaz kereskedelmi forgalomba) került a szesz, az mindjárt adókötelessé vált.
A szabadságharc hatása
A közvetlen hatást a kedvezményes adótételű főzetésből származó, nagyjából 2,5-3 milliárd forintos adóbevétel kiesése jelentette. Ez önmagában a költségvetés egészéhez képest ténylegesen jelentéktelen tétel. Azonban a házi pálinkafőzés legálissá tétele számos és ennél jóval jelentősebb közvetett hatással járt.
A szabadságharc győzelme ugyanis teljesen átrendezte az alkoholpiacot. Míg 2011-ben és 2012-ben is érződött már ennek a hatása, az igazán drámai változások 2013-ban jelentkeztek, amikor is a kereskedelmi forgalomba kerülő tömény szesz mennyisége - a NAV kimutatásai szerint - az utolsó, teljes adófizetéses év, a 2009-es mennyiség 54,33 százalékára, valamint még a 2010-es forgalomba hozatal 67 százalékára esett. Azaz gyakorlatilag a teljes adózó forgalom egyharmada eltűnt.
Ez nemcsak jövedéki adó kiesést jelentett. Ugyanis a legális szesz után a jövedéki adón kívül áfát is fizetnek, valamint a cégek nyereségük után társasági adót és egyéb, a foglalkoztatókat és a vállalkozókat terhelő adókat. Egyes becslések szerint ez a kiesés több tízmilliárdos is lehet. Ez a visszaesés a cégek értékét is érzékenyen érintette, így részvényeik értéke is csökkent.
Ráadásul az olcsó, nem szakszerűen elkészített párlat a hungarikumnak minősülő pálinka imázsát is ronthatja, főleg annak fényében, hogy az utóbbi években a magyar pálinkafőzés reneszánszát élte, s számos nagyszerű főzetet legálisan előállító cég kezdte meg a működését.
Brüsszel visszavág
A pálinka szabadságharc győzelme feletti felhők mégsem a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési tervezésért felelős részlegei felett gyülekeztek. Az Európai Bizottság ugyanis a vonatkozó rendelet alapján kötelezettségszegési eljárást indított, hiszen a 2004-ben módosított szabály egyértelmű volt: maximum 50 százalékos adókedvezmény adható.
A magyar fél más uniós tagállamok példáival védekezett, hiszen másutt is vannak adómentességet biztosító szabályok. Csak egy a gond: azok jóval szűkebbek, mint a jelenlegi magyar. Ugyanis azok jellemzően a gyümölcstermelőkre, vagy azok egyes csoportjaira (pl. borászok a törköly tekintetében) terjed ki, s a mennyiségi korlátok is szűkebbek.
Hazánk az eljárásban próbált szövetségeseket szerezni, de a kiszivárgó hírek szerint úgy tűnik, hogy egyedül maradtunk. Így könnyen megeshet, hogy hazánkat elmarasztalhatja a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság.
Mi lesz akkor?
A legvalószínűbb az, hogy a Bíróság nem fogja teljes mértékben eltöröltetni ezt a kedvezményt, hanem a nyugati mintákhoz hasonlóan azt várhatja el, hogy ez ne az összes gyümölcstulajdonosra (azaz a piacon szilvát vásárló átlagos polgárra), hanem csak a regisztrált (azaz a hatóságnál bejelentkezett) őstermelőkre terjedjen ki. Persze, az sem zárható ki, hogy ennél is keményebb döntés születik, azonban az eddigi bírósági gyakorlat alapján ennek kisebb az esélye.
Márpedig egy ilyen szabály jelentősen csökkentené a kedvezményt igénybe venni tudók körét, hiszen ekkor ahhoz, hogy a kertben megtermelt gyümölcsöt kifőzethessék, hatósági regisztrációra lenne szükség, amely a kifőzhető 40-60 liter pálinkához képest jelentős költségekkel járhat. Így könnyen megeshet, hogy ezzel a kedvezménnyel csak kevesen élnének.
Azt sem szabad elfeledni, hogy a "szabadságharc" győzelme után sok magyar család beruházott desztilláló-berendezésekbe. Kevéssé valószínű, hogy aki már vett ilyet, az ne használná - akkor is, ha ez immáron nem lesz legális. Így vagy megnő az adóbírságok mennyisége, vagy a jogrend erősítésének jegyében büntetlenül hagyják, s boldog-boldogtalan készíti az ismét "zuggá" váló pálinkát.
A nagyobb baj akkor lehet, ha a Bíróság visszamenőlegesen állapít meg adófizetési kötelezettséget: ekkor vagy a családokra terhelik azt (ez kevéssé valószínű), vagy a költségvetés kifizeti, vagy - a jelenlegi kormány gyakorlatára is építve - ráterheli az ágazatra. Ez pedig az amúgy is gyengélkedő magyar élelmiszeripar ezen részének rendkívül súlyos terhet jelenthetne.