Annak ellenére, hogy a kormány a takarékszövetkezeti rendszer kvázi államosítása után azt kommunikálta, hogy a takarékszövetkezetek előnyt élveznek majd a Takarékbank állami részvénycsomagjának eladása során, végül úgy néz ki, hogy mégsem a szövetkezetek, hanem egy kormányközeli személyhez köthető pályázat lesz a befutó a tenderen.
A tender ugyanis gyorsan egyszereplőssé vált, miután a Takarékbank nyáron elfogadott új alapszabálya szerint az OTSZ (Országos Takarékszövetkezeti Szövetség) harmadik külső félnek számít, ezért nemcsak a közel 10 milliárd forintos vételárat kellene kifizetnie, hanem egy 400 milliárdos letétet is el kellene helyeznie. Nyilvánvaló, hogy az OTSZ nem rendelkezik ekkora tőkével, és az is, hogy az eredeti, közel 10 milliárdos vételárat egyik takarékszövetkezet sem tudja önállóan kifizetni.
A nehezen átlátható ügy mögött nagy valószínűséggel egyfajta állami bankrendszer kiépítésére való törekvés állhat. Orbán Viktornak nem titkolt vágya, hogy a hazai bankrendszerben a magyarok legyenek többségben, és a miniszterelnök nem bánná azt sem, ha a magyar tulajdonosok és a vezetők szorosan kapcsolódnának személyéhez.
A föld-, a trafik-, a kaszinó- és a nyelviskolamutyi után a takarékmutyi tehát a legfrissebb a mutyilistánkon.
Az OTSZ nem sokáig örülhetett, miután tendert írtak ki a Takarékbank 55 százalékos állami részvénycsomagjára, hiszen hamar kiderült, hogy a szövetségnek nem kedvez a pályázat. Versenyről ugyanis szó sincs, mivel az OTSZ-nek, mint harmadik külső szereplőnek, a 10 milliárd forint mellett a Takarékbank maradék 45 százalékos csomagja után még egy ötvenszeres áron meghatározott letétet kellene letennie, amely megközelítőleg 400 milliárd forintot jelent. Mivel nem rendelkezett ekkora tőkével az OTSZ, és egyik takarékszövetkezet sem tudná kifizetni a 10 milliárdos részvénycsomagot, végül egyetlen egy pályázó maradt, amely mindennek mondható, csak éppen versenynek nem.
A pályázó pontos kiléte nem ismert, azonban piaci pletykák alapján úgy tudni, hogy ahhoz a Vojnits Tamáshoz köthető cég lesz a befutó, aki kormánybiztosként kidolgozta a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását. Nagyon úgy fest, hogy az államosítás, majd a reprivatizáció egy előre megkonstruált terv szerint zajlik le.
Mutyi a javából
Piaci hírek szerint a részvénycsomagra egyetlen egy pályázat érkezett a Magyar Takarék Zrt.-től. Az elmúlt időszakban a Magyar Takarék Zrt.-ben jelentős tulajdonosszerkezeti átalakulás ment végbe, hiszen tulajdonrészt szerzett a FHB mellett az EHPSZ Kft., amelynek ügyvezetője az a Vojnits Tamás, aki kormánybiztosként levezényelte a takarékszövetkezeti rendszer kvázi államosítását. Vojnits Tamás mindemellett tavaly augusztus óta a Takarékbank igazgatóságának elnöke, ráadásul az EHPSZ Kft. egy "érdekes" részvénycserével jutott be már korábban a Takarékbank tulajdonosi körébe. Az elsőbbségi részvények segítségével például különleges stratégiai jogosítványokhoz juthat a cég szemben a többi részvényessel.
Így összességében elmondható, hogy a Takarékbank többségi részvészcsomagjára az egyetlen pályázó részben már korábban is különleges jogosítványokhoz jutott, a mögötte álló tulajdonosi kör úgy alakíthatta ki a rendszert, hogy saját magának kedvezzen a tenderen, ráadásul az egész folyamat mögött az a személy áll, aki már 2013 előtt megtervezte a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, vagy találóbban kifejezve: annak átjátszását.
Mindezt úgy, hogy egy normális tenderen elvárható versenyt teljesen lenullázták azzal az abszurd kikötéssel, hogy az OTSZ-nek egy 400 milliárdos letétet kellett volna elhelyeznie. A kormánynak amúgy azóta sem sikerült világos magyarázatot találnia arra, hogy a Takarékbank nyáron elfogadott új alapszabályában, miért is kellett létrehozni ezt a kikötést, amely eleve arra irányult, hogy a takarékszövetkezetek ne tudják érvényesíteni saját érdekeiket. (Annak ellenére, hogy a kormány korábban úgy kommunikált, hogy a reprivatizáció során a takarékszövetkezetek előnyt fognak élvezni.)
A Magyar Takarék Zrt. tulajdonosa az a Vida József is, aki szintén nyáron lett a Takarékbank igazgatóságának tagja, és mindemellett tagja Vojnits Tamással együtt annak a tanácsadó testületnek, amely a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének munkáját segíti. A szervezet felügyeleti jogosítványokkal rendelkezik a szektorban.
Hogy a kör bezáruljon, érdemes megemlíteni a MFB szerepét is, amely az értékesítés egyik szereplője a Magyar Posta mellett. Az MFB jelenlegi vezetője Lontai Dániel korábban annak a FHB-nak volt igazgatója, amely pár héttel azelőtt szerzett tulajdonrészt az egyetlen pályázó cégben, a Magyar Takarék Zrt.-ben. Nem meglepő módon az MFB és a Magyar Posta érvényesnek találta az egyetlen pályázatot.
Újabb mutyi került tehát felszínre a föld-, a trafik-, a kaszinó- és a nyelviskolamutyi után.
Törvénytelen megoldás?
A történet további furcsasága, hogy összeférhetetlenség miatt törvényellenes lehet az egész folyamat. Vojnits Tamár ugyanis egyben eladói és vevői oldalon is megjelenik azáltal, hogy a Takarékbank igazgatóságának elnöke és ügyvezetője annak a cégnek, amely tulajdonos abban a cégben, amely ajánlatot tett a Takarékbank 55 százalékos állami tulajdonban lévő részvénycsomagjára. Erről rendelkezik a pénzügyi vállalkozások szóló törvény 144. paragrafusa.
A súlyos összeférhetetlenség miatt nem kizárt, hogy bírósági ügy lesz a folyamatból és megsemmisítik a pályázatot.
(Fontos megjegyezni, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény az Alkotmánybíróság előtt van, és akár az egész integráció folyamatot visszamenőleges hatállyal megsemmisíthetik.)
Állami bankrendszer
A nehezen átlátható ügy mögött nagy valószínűséggel egyfajta állami bankrendszer kiépítésére való törekvés állhat. Úgy néz ki, a jelenlegi kormány saját gazdasági holdudvarának helyzetbe hozásával kívánja átrendezni a bankpiacot. Orbán Viktornak nem titkolt vágya, hogy a hazai bankrendszerben a magyarok legyenek többségben, és nagy valószínűséggel a miniszterelnök nem bánná azt sem, ha a magyar tulajdonosok és vezetők szorosan kapcsolódnának személyéhez.
A rendszer kiépítése azonban megtorpant azáltal, hogy végül egyetlen egy külföldi bank sem akarja egyelőre itt hagyni az országot (a Raiffeisen nem fogadta el az egy eurós vételi ajánlatot), így kerülhetett középpontba a takarékszövetkezeti rendszer átjátszása kormányközeli emberekhez.
