Az on-line sajtóban nagy vihart kavart, hogy a bíróság (Székesfehérvári Törvényszék Járásbíróság) nem jogerős végzésével elutasította a Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatával kapcsolatos közérdekű adatigénylést, arra hivatkozva, hogy az igénylő (444) nem fejtette ki, miért kéri ki a vagyonnyilatkozatot. Jól jött a módosított információszabadság-törvény, amelyet láthatóan pont az ilyen ügyek miatt szavazott meg a kétharmad. Erre hivatkozva ugyanis a keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés nem jogerős, azzal szemben a felperest képviselő ügyvéd a Székesfehérvári Törvényszékhez fellebbezett.
Az ítélettel csak egy gond van: a polgármester vagyonnyilatkozata - igaz, nem az információszabadság törvény, hanem a még ebben a ciklusban hatályos 1990-es önkormányzati törvény és a képviselői jogállásról szóló külön törvény alapján - nyilvános. Így a fentiek alapján, a külön törvényekben biztosított nyilvánosságra figyelemmel a bíróság - álláspontunk szerint - nem utasíthatta volna el a keresetet.
A bírósági ítélet mellett egy másik probléma is van: a helyi közhatalom nyilvánossága a demokratikus, a jogállami működés alapja. Ennek biztosítására a megyei kormányhivataloknak erős felügyeleti joguk van a helyi képviselőkkel szemben. Egy ehhez hasonló ügyben, ahol a polgármester megtagadja a vagyonnyilatkozata nyilvánosságra hozatalát, a hivatalnak erélyesen kellene fellépnie. Erre azonban mégsem került sor, ami alátámaszthatja azt a gyanúnkat, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti tevékenysége politikailag nem feltétlenül semleges. Tehát a baráti, fideszes önkormányzatok vezetői egyenlőbbek az egyenlőknél. Ez pedig súlyosan érinti a demokratikus jogállami működés elvét.
(650x433).jpg)
Fotó: ORFK/H.Szabó Sándor
A jogi szabályozás - egyértelmű vagy nem egyértelmű?
A 444 szerint tájékoztatásában is azt mondja, hogy a jogi szabályozás nem teljesen egyértelmű a vagyonnyilatkozat nyilvánosságával kapcsolatban. Amennyiben az információszabadságról szóló törvényre tekintünk, ott valóban erős kételyek merülhetnek fel ezen adat nyilvánosságával összefüggésben, s valóban felmerülhet a sokat támadott, a "visszaélésszerű adatigénylésekkel" kapcsolatos, erősen korlátozó kitétel alkalmazhatósága.
Azonban az önkormányzati jog ennél sokkal egyértelműbb. A képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozatát ugyanis jelenleg az 1990-es önkormányzati törvény és a képviselők jogállásáról szóló 2000-es törvény rendezi.
"2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
1990. évi LXV. törvény 33/B. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint."
Látható, hogy a települési képviselőnek évente kell vagyonnyilatkozatot tennie, ráadásul ez a nyilatkozat a törvény erejénél fogva nyilvános. A polgármesteri jogállást rendező hatályos szabály alapján a polgármesteri vagyonnyilatkozatra a képviselői szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a polgármester vagyonnyilatkozata is nyilvános kell hogy legyen.
Kivéve a gyevi felcsúti bírót...
Ráadásul - a Ténytár jogi álláspontja szerint - Mészáros Lőrinc duplán nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre köteles. Ugyanis 2010-ben még "csak" települési képviselő volt. 2011-ben úgy vált polgármesterré, hogy egy "lexgyanús" szabályozás alapján elmozdították a 2002 óta működő, független polgármestert, és időközi választásokon szerezte meg a polgármesteri széket. Polgármesterré választásával nem szűnt meg képviselői jogviszonya sem, így mindenképpen nyilvános a vagyonnyilatkozata.
Ez a helyzet számos kérdést vet fel. Kérdéses, hogy a bíró nem ismerte-e ezt a jogszabályt. A megnyugtatóbb az lenne, ha a válasz az lenne, hogy a bíró tévedett. Nyugtalanító kérdés, hogy mi vezethetett egy ilyen - álláspontunk szerint súlyosan téves - végzés meghozatalára. A döntés azonban nem jogerős, így még lehetőség van annak megváltoztatására és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és érdemi tárgyalásra utasítani.
A bíróság mellett azonban egyértelműen mulasztott egy szervezet: ez pedig a megyei kormányhivatal. A megyei kormányhivatal ugyanis erős törvényességi felügyeleti eszközökkel rendelkezik annak érdekében, hogy az önkormányzat teljesítse törvényi kötelezettségeit. Márpedig a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága törvényi kötelezettség a fentiek szerint. A kormányhivatalnak azonban mintha fel sem tűnt volna ez a törvénysértés. Így felmerülhet annak a gyanúja, hogy 1. a kormányhivatal vagy nem képes ellátni a feladatait, 2. politikailag nem teljesen semleges felügyeleti tevékenysége során.
Egyik értelmezés szebb, mint a másik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a "helyi közhatalom gyakorlásának nyilvánossága a demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja", akkor kevésbé vigasztaló a helyzet. Márpedig az előbbieket nem egy "visszaélésszerű adatigénylő", hanem a Kúria Önkormányzati Tanácsa mondta ki.
UPDATE: A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztályának észrevételei alapján pontosítottuk cikkünket. Valóban tévesen jelöltük meg a döntést hozó bíróságot, amely az információszabadság törvény alapján a Székesfehérvári Járásbíróság és nem a Törvényszék. Egyértelművé tettük, hogy a hivatkozott döntés nem jogerős, így annak módosítására, megváltoztatására sor kerülhet. Mindazonáltal, továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat (véleményünket), hogy az elsőfokú döntés téves jogértelmezésen alapult.
