Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) az immáron egyfordulós választásról - a közbenső jelentésének - publikációját követően sajtótájékoztatót tartott fontosabb megállapításairól. Az EBESZ módszertanáról, diplomatikus stílusáról, valamint a kiadott közbenső jelentésről már korábban is írtunk. A megfigyelők egyértelműen jelezték: a választás szabad volt. Azonban a tisztességességgel kapcsolatban több probléma merült fel (bár - ahogy korábban írtuk - a baloldali ellenzék nem csupán a jobbra lejtő pálya miatt maradt alul).
Az EBESZ elismerte, hogy bizonyos pontokon előrelépésre került sor, így különösen a kampányfinanszírozás szabályai a korábbinál egyértelműbbek lettek, s legalább egy félresikerült kísérlet összejött a kedvezményes mandátumokkal kapcsolatban, s azt is értékelte, hogy a kerületek eltéréseit próbálták korrigálni.
Azonban a kritikus elemek erősen túlsúlyba kerültek. Így erősen kritizálták a külföldi magyarok választójogának szabályait, a média kiegyensúlyozatlanságát, s erős kormánypárti túlsúlyt, valamint a női jelöltek és képviselők számának újabb jelentős csökkenését. A sajtóanyag rendkívül kemény megállapításokat tartalmazott, amikor is az "undue advantage" kifejezést használta, ami egyértelműen a fair-jelleg sérelmét veti fel. Ha röviden össze akarnánk foglalni a megállapításokat, akkor azt mondhatnánk, hogy Magyarország a visegrádi demokráciák közül a balkáni demokráciák közé került át, avagy a Kozmosz együttes szövegével élve: "Nyugat-Európa és a káosz partján, félig Ázsia, de egészen Balkán".
Az EBESZ megállapításainak jellege és azok jogi alapja
A Ténytár már korábban közzétett elemzésében, valamint a blognak az EBESZ közbenső jelentéséről készített bejegyzésében bemutattuk, hogy melyek azok az elemek (az ún. koppenhágai kritériumok), amelyek alapján az EBESZ szerint egy választás szabad és tisztességes (free and fair). Azt is jeleztük, hogy az EBESZ - nemzetközi szervezetként - rendkívül diplomatikusan fogalmaz, így egy külső szemlélő számára kedvezőnek tűnő vélemény diplomáciai körökben erős és kemény kijelentésnek minősül.
Az EBESZ vizsgálatait az ún. koppenhágai kritériumok alapján végzi, s azt is kiemelhetjük, hogy megfogalmazásaiban sokkal kritikusabb a működő demokráciákkal szemben. Azaz, minél többet vár el a korábbi demokratikus tapasztalatok alapján egy államtól, annál keményebben reagál a negatív fejleményekre.
AZ EBESZ régebben nem bírált?
Sokszor hangzik el bírálatként, hogy az EBESZ kritikai megjegyzései csak most jelentek meg Magyarországgal kapcsolatban. Itt kell jeleznünk, hogy ez egyáltalán nem igaz. A magyar választásokat 1998 óta figyelik meg ezek a szakértők, s megállapításaikból egy jellegzetesen kelet-közép-európai demokrácia képe rajzolódott ki. Ez alapján a magyar rendszer szabad és alapvetően tisztességes volt, amely közelített a nyugati standardokhoz, de több esetben problémaként jelezték, hogy a közmédiában kormánypárti túlsúly jelenik meg, a kampányfinanszírozás szabályai hiányosak, amely visszaélésekre adhat okot. A választási eljárással kapcsolatban kitértek arra, hogy a jogorvoslati rendszer nem kielégítő, a jogsértéstől nem tántorít el. Szintén kifogásolták a nemzetiségi képviselet megoldatlanságát, valamint a női jelöltek csökkenő számát. 2010-ben már a gyűlöletbeszéd megjelenését is felhozták (elsősorban a Jobbik kampányával kapcsolatban).
Így látható, hogy az EBESZ bírálatai nem újak. A vélemények alapján Magyarország egyértelműen egy klasszikus kelet-közép-európai új demokrácia volt: közeledtünk a nyugati demokráciákhoz, de azért még voltak olyan problémák, amelyek miatt mégsem lehetett minket oda sorolni.
A legfontosabb pozitív változások az EBESZ szerint...
... azok közül a legfontosabb a kampányfinanszírozás átláthatóságának növelése. Persze, ez nem zárta ki a negatív kampány "kiszervezését" baráti civileknek, de vitathatatlan, hogy a korábbi szabályokhoz képest jóval egyértelműbb és átláthatóbb lett az új joganyag.
Szintén előrelépésként értelmezte az EBESZ, hogy legalább valamilyen kísérlet volt a nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítására, igaz, a tényleges szabályozást nem tartotta való alternatívát jelentőnek (elsősorban amiatt, hogy a nemzetiségi listára regisztrálókat kizárta az országos listára történő választásból).
Szintén előrelépésnek értékelte, hogy a választókerületek álláspontja szerint arányosabbak lettek. Bár ezzel lehet vitatkozni, hiszen az aránytalan körzetek száma nem csökkent jelentősen, s ez az arányosítás egyben a kormánypártok számára kedvezőbb határok kialakítására is lehetőséget adott.
És a negatívumok...
... amelyek erőteljesebben jelennek meg a sajtóanyagban. Ezek közül a legfontosabb a határon túli szavazók helyzetének nem megfelelő rendezése. Egyrészt bírálták az eltérő súlyú szavazatokat, másrészt az eltérő eljárást, amely különbséget tett a magyarországi lakcímmel rendelkező és nem rendelkező, külföldön élő magyarok között.
A legélesebb kritikát azonban a média kiegyensúlyozatlansága miatt kapta Magyarország. A kereskedelmi média kizárása a kampányból (a kötelező ingyenességgel), a kormányzati információnak beállított kormánypárti propaganda, a közmédiumok a korábbinál erősebb kormánypárti elköteleződése az EBESZ szóhasználatában rendkívül éles kritikát váltott ki.
Szintén problémaként jelentkezett, hogy tovább csökkent a női jelöltek száma, azaz folytatódott az a tendencia (sőt, fel is erősödött), amelynek révén a gyengébbik nem képviselői kiszorulnak a politikai képviselet világából.
Ehhez még hozzájött a közjogi rendszert érintő törvénygyárral kapcsolatos kifogások köre, amely az EBESZ szakértői szerint érintette a fékek és ellensúlyok rendszerét, gyengítve azokat. Így a sajtóközlemény címe is az "undue advantages" (kb. jogtalan, igazságtalan előny) kifejezést használja.
"Egészen Balkán"
Így a sajtóanyagra tekintve azt emelhetjük ki, hogy az EU-25-ök viszonylatában rendkívül éles kritikát fogalmazott meg a szervezet, s azt jelezte, hogy Magyarország kezd letérni a kelet-közép-európai pályáról, s egyre inkább közelít a balkáni demokráciákhoz. Ezek a jogsértések ugyanis jellemzően a demokratikus rendszereket bevezető balkáni országokra voltak jellemzőek.
