Az Európai Unió tagállamaiban 2014. május 22–25. közötti négynapos választási időszakon belül bonyolítják le az európai parlamenti választásokat. Magyarországon május 25-én vasárnap kerül sor a voksolásra, amelynek eredményeként hazánk 21 magyar európai parlamenti képviselőt delegálhat a 751 fős testületbe.
A választás egyfordulós listás szavazás, ahol csak pártok indulhatnak (ha 20 ezer érvényes ajánlószelvényt leadtak). A mandátumokat a legalább 5 százalékot elért pártlisták között osztják szét. Az EP-kampányra fordítható összeget nem szabályozza semmilyen törvény, illetve a parlamenti választásoktól eltérően nem kapnak költségvetési támogatást.
Az Európai Parlament egyre fontosabb döntéshozói szerepekörbe került az elmúlt ciklus során, és ez erősödni fog továbbra is. Most először az EP összetétele határozza meg, ki vezeti majd az Európai Bizottságot, az EU jogszabály-kezdeményező és végrehajtás-ellenőrző szervét. Ennek ellenére mégis inkább belpolitikai tétje van az EP-választásnak. Mégpedig az, hogy a néhai baloldali ellenzéki szövetség pártjai külön-külön indulva, milyen eredményt lesznek képesek elérni.
Közvetlenül az EP-választás előtt vitát is rendeznek, amelyet május 23-ára szerveznek az ellenzéki pártok, ahonnan a Fidesz természetesen kivonja magát, nagyobb meglepetés, hogy a DK sem vesz részt a vitán.
forrás: europarl.hu
Belpolitikai tétje van
Az EP-választáson hagyományosan sokkal kisebb a részvétel, mint az országgyűlési választások során, ez pedig általában a néppártoknak kedvez. A csatlakozás évében 2004-ben 38,48 százalék, öt évvel később a választásra jogosultak 36,31 százaléka járult az urnákhoz. Most valószínűleg a választópolgároknak bő egyharmada fog a szavazni.
Igazi tétje az EP-választásnak mindenképpen belpolitikai értelemben van. Az uniós közös célok helyett belpolitikai szemüvegen keresztül folyik a kampány - ez mindenütt így van. A Kormányváltók szövetségében résztvevő ellenzéki pártok számára az európai parlamenti választások különös fontossággal bírnak, ugyanis most jöhet el az igazság pillanata és megtudhatjuk, hogy külön-külön milyen eredményeket érnek el.
Szintén fontos lesz, hogy az MSZP egyedül képes lesz-e megelőzni a Jobbikot, ki lesz a második erő. Bár mindenki tisztában van azzal, hogy az EP-választáson kevesebben vesznek részt, mint az országgyűlésin, mégis ez egy hivatkozási pont lesz a továbbiakra nézve. A néppártoknak, amilyen a Fidesz és az MSZP, általában annál jobbak a pozíciói, minél többen mennek el szavazni, így az alacsony részvételi arány inkább a kisebb pártok számára lehet kedvező. A baloldalon belül is az MSZP-nek lehet a legrosszabb relatív eredménye az országgyűlési választáshoz képest, hiszen az előző választáson is látszott, hogy korlátozottan tudta mobilizálni saját szavazóbázisát, amíg a Fidesznek ilyen gondjai nem voltak.
Belpolitikai szempontok alapján döntünk
Az Ipsos nemzetközi kutatása szerint a magyarokat mindenkinél erősebben határozza meg a belpolitikai történésekhez való viszony: 55 százalékuk oda szavaz, amely párttól az ország fellendülését várhatja, 15 százalékot pedig az aktuális hatalom elutasítása befolyásol. A hazai válaszadók mindössze 5 százaléka utalt arra, hogy a pártok Európai Unióhoz való viszonya alapján dönt.
Legkevésbé a magyarok, a horvátok (5-5 százalék) és a csehek (6 százalék) számára fontos szempont az, hogy a pártoknak milyen a viszonya az EU-hoz. A kutatásban részt vevő országok polgárainak 35 százaléka semmilyen módon nem foglalkozik az EP-választással. A cseheknél (52 százalék) és a horvátoknál (42 százalék), azért jobban érdekel minket az EP-választás: a magyaroknak csak 26 százaléka nem válaszolt arra, hogy mi alapján dönt.
Mandátumbecslés az EP-választáson
A Political Capital a Fidesz-KDNP-nek 45 százalékos eredményt és 11 mandátumot, a Jobbiknak 20 százalékot és 5 mandátumot, az MSZP-nek pedig 18 százalékos eredményt és 4 mandátumot, az LMP-nek 5 százalékos eredményt és 1 mandátumot jósol. A Demokratikus Koalíciónak és az Együtt-PM-nek egyaránt 4 százalékos eredményt prognosztizálnak, így a prognózis teljesülése esetén nem lesz mandátumuk. Mivel a kis pártok az ötszázalékos küszöb határán táncolnak, így könnyen változhat a mandátumok végeredménye.
Aki szeretne az országgyűlési választásokhoz hasonló módon egy mandátumkalkulátorral megnézni a lehetséges kimeneteleket, az ide kattintva megteheti.
Mit mondanak a pártok az EU-ról?
Fidesz
A párt azt a stratégiát követte, amit az országgyűlési választáson is: vagyis hogy nem készít stratégiát. Helyette erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyar politikusokat emeltek a listájukra, ezzel "képviselve az egész nemzetet". Külön érdemes tanulmányozni az utolsó, 2009-ben íródott európai parlamenti választási programjukat, ahol sok területen éppen az ellenkezőjét írták le annak, amit most képviselnek. Ilyen az Euró mihamarabbi bevezetése, amelyet most elodázni igyekeznek, vagy az akkori kormány kritizálása a Déli Áramlat gázvezeték támogatása miatt (Magyarországon éppen puccs van), amely szerinte most már nyilván egyáltalán nem szolgáltatja ki az országot az orosz érdekeknek, mint pár évvel ezelőtt.
A Fidesz listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a pártnak 11-12 képviselője lehet.
MSZP
A szocialisták az Európai Szocialisták Kiáltványából szemezgetve állították össze programjukat. A közelgő választásokra uniós létminimumot szeretnének, illetve a megszüntetni a nemek közötti bérkülönbségeket. Emellett a fiatalok számára garantált munkahelyeket, vagy oktatást akarnak 25 év alatt, illetve hosszabb távon teljes foglalkoztatottságot. Ezenkívül egy-számjegyű áfát az egész kontinensen, illetve a már belföldi kampányban szereplő gyermekéhezés megszüntetését.
A szocialisták alapvetően új emberekkel indulnak neki az Európai Parlamenti választásoknak, a listavezető Szanyi Tiboron kívül a fiatal szocialistáké a főszerep, a 2009-es arcok közül egyedül Gurmai Zita maradt a listán, azonban a mérések alapján az ötödik helyen szereplő jelölt helye nem biztos.
Az LMP fő vesszőparipái az Oroszországtól energiafüggetlen és atommentes Európa megteremtése. Fontos szerepet kap a magyar termőföld védelme is, a termőföldet a párt kivonná a négy alapszabadság elvei közül, ezzel tulajdonképpen fenntartva a külföldiek földvásárlási moratóriumát. Szintén teret kap a fiatalkori munkanélküliség kezelése és a foglalkoztatottság növelése, illetve ehhez kapcsolódóan az európai kkv-k helyetbe hozása.
Listavezetőnek Meszerics Tamást választották, őt Csiba Katalin követi. Az LMP reálisan egy mandátumra számíthat a választáson.
A Bajnai Gordon fémjelezte pártszövetség sem hirdetett külön programot a közelgő választásokra, ezért az országgyűlési választási programjuk idevonatkozó részeit vehetjük alapul. A pártszövetség többek közt kiáll a fiatalkori munkanélküliség megszüntetéséért. Szintén helyet kap a kampányprogramban a paksi atomerőmű bővítésének kérdése és az orosz függés elutasítása. Ehhez kapcsolódóan pedig a keleti nyitás helyett a nyugati kapcsolatok megerősítését helyezik előtérbe. Helyet kap még az uniós források hatékonyabb és átláthatóbb felhasználása is.
Listájuk élén Bajnai Gordon áll, aki azonban egyértelművé tette, hogy nem kíván az Európai Parlamentben politizálni. Őt Jávor Benedek követi. Az Együtt-PM reálisan egy mandátumot kaphat a választáson.
Vona Gábor a parlamenti szezonnyitón azt mondta, hogy a baloldal "euromazochista" - és azt szereti, ha Brüsszel "láncon tart bennünket -, a Fidesz pedig "euronaiv", addig a Jobbik az egyedüli "eurorealista" párt, amely azt mondja, módosítani kell a magyar uniós csatlakozási szerződést. Meg akarják hosszabbítani a földmoratóriumot (amely május elsejével már megszűnt), a külhoni magyarok autonómiatörekvéseinek ügyét az EU-ban beszélnék át, miközben a biztonság kedvéért népszavazást tartanának arról, hogy országunk kilépjen-e a közösségből, ahová a képviselőiket azért természetesen elküldik.
Listájukat Morvai Krisztina vezeti, a pártnak hozzávetőlegesen 4-5 mandátum elszerzésére van esélye.
A DK-nak egy rövid, 16 pontos programja van az európai parlamenti választásra. A párt többek közt kiáll az egységes Európai Egyesült Államok megteremtése mellett, korrupcióellenes ügyészséget vezetne be Európában, illetve az euró bevezetését is kívánatosnak tartja. Emellett kiáll az egyház és állam szétválasztásért, az európai minimálbérért, illetve a többi párthoz hasonlóan a fiatalkori munkanélküliség kezelésért. Szankciórendszert akarnak kiharcolni az EU-ban a jogállamiságot támadó nemzeti kormányokkal szemben, és két tannyelvűvé tennék a közoktatást Európában.
A párt listavezetője Gyurcsány Ferenc, aki Bajnai Gordonhoz hasonlóan itthon maradna megválasztása esetén. Őt Molnár Csaba követi. Reálisan egy mandátum megszerzésére van esélyük.
A kép kattintásra megnő.
Lesz EP-vita
Lesz vita közvetlenül a választások előtt, amelyet május 23-ára szerveznek az ellenzéki pártok, természetesen a kormánypárt(ok) nélkül, de meglepetésre a DK sem vesz részt a vitán. A pártok a helyszínben még nem állapodtak meg, de abban igen, hogy közönséget nem hívnak, viszont minél szélesebb sajtónyilvánosságot szeretnének. Időkeretes lesz a lebonyolítás és olyan moderátort hívnak, akit mindenki el tud fogadni.
A vitát kezdeményező Együtt-PM politikusa, Karácsony Gergely bejelentette: megállapodtak, hogy a vita elején mindenki mérleget vonhat a 10 éves tagságról és elmondhatja vízióját az EP-választásról, majd pedig három szakpolitikai témát tárgyalnak meg a pártok (az Együtt-PM, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Seres Mária Szövetségesei) listavezetői.
Felvezetésnek pedig addig nézzétek meg a Jávor-Morvai deathmatchet.