Bár a Fővárosi Választási Bizottság korábbi határozata teret engedett a budapesti olimpiai rendezésről szóló népszavazási kezdeményezésnek, a Kúria döntése azonban ezt megváltoztatva megtagadta a népszavazási kérdések hitelesítését. Maga az indoklás egyenesen nevetséges, hogy „elkésett volna” a kezdeményezés, hiszen azok a városok számítanak csak valóban jelentkezőnek, amelyek az utolsó pályázatot is beadják majd 2017. február 3-án, nyolc hónappal a végső döntés előtt. Eddig a dátumig nyugodtan beleférhetne egy népszavazás, (a 2008-as referendum kérdéseit például 2007 októberében adták be) a Fidesz azonban nem kíváncsi az emberek véleményére.
Számukra csak egy fontos: minél több pénzt lehessen elmutyizni, akár úgy is, hogy végül lehet, hogy nem is mi rendezzük az olimpiát. Csak a hatástanulmányokra már 720 milliót költött el a magyar állam, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság már most összesen több mint százmillió forint értékben kötött szerződéseket haveri cégekkel az olimpia népszerűsítésére és rendezvényszervezésre. Ha már csak a kezdeti, jelentkezési stádiumban ilyen gyanús ügyletek vannak, vajon mennyi közpénzlopással fog az járni, ha végül Budapest rendezné meg az olimpiát? Arról nem is beszélve, hogy az ország gazdaságilag beleroppanna egy ekkora vállalkozásba, és könnyen úgy is járhatunk, mint Görögország.
Döntött a Kúria: nem lehet szó népszavazásról
Először a Fővárosi Önkormányzat hirdette ki, hogy nem lehet Budapesten népszavazást kezdeményezni az olimpiáról, mivel „a népszavazás pusztán politikai haszonszerzésre irányul, hiszen a lakosságnak kevés az információja ahhoz, hogy felelősen döntsön ebben az ügyben” – indokolta a közgyűlés döntését Tarlós István főpolgármester. Bár a Fővárosi Választási Bizottság teret engedett a népszavazási kezdeményezésnek, legutóbb a Kúria mégis elkaszálta az egészet.
Az indoklás szerint már beadásra került az olimpiai pályázat, ezért a népszavazás elkésett. Csakhogy az olimpiai pályázatot 3 részben kell beadni, és azok a városok számítanak pályázónak, akik az utolsó pályázatot is beadják 2017. február 3-án. Addig azért nyugodtan beleférne egy népszavazás megtartása. Csak emlékeztetőül: a 2008-as vizitdíjas referendum kérdéseit például 2007. október végén adta be az olimpiai népszavazást ma ellenző Tarlós István, a voksolás végül közel 5 hónappal később, 2008 márciusában megtartották. Azonban nem ez az egyetlen baj a Kúria döntésével, illetve a Fidesz hozzáállásával.
Érdemes azon elgondolkodni (főleg Tarlós István indoklása kapcsán), hogy ugyan miért lennének pont nálunk olyan tudatlan állampolgárok, akik képtelenek lennének felelősen dönteni egy ilyen kérdésben? A 444.hu korábban már összegyűjtötte mindazokat az eseteket, amikor is népszavazás döntött végül arról, hogy az adott város végül megrendezze-e az olimpiát. 1972-ben például Colorado államban népszavazás utasította el az 1976-ra tervezett téli olimpia megrendezését. Ott nemhogy a pályázat közben lehetett még népszavazni, a voksolás azután volt, hogy már nekik ítélte a játékokat a Nemzetközi Olimpia Bizottság.
De nem kell ennyire régre visszamenni: az elmúlt években Krakkó, Hamburg, München és Davos is visszalépett különböző olimpiai pályázatokból, miután a helyi választók a népszavazásokon nem támogatták az indulást. Ezekben a városokban tudtak felelősen dönteni a választópolgárok, mi magyarok azonban képtelenek lennénk rá? A jelek szerint a jelenlegi kurzus (és a Kúria) ennyire keveset néz ki a magyar állampolgárokból. Igaz, a kormány csak a szólamok és az uszítás szintjén hajlandó konzultálni az ország lakosságával, arra már nem vetekszik, hogy kikérdezze a nép véleményét akár a paksi a bővítéssel, akár a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban.
Az olimpia igen drága mulatság, de legalább lehet lopni
A budapesti olimpiai projekt hivatalos, a PriceWaterHouse Coopers (PwC) tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmánya szerint a magyar olimpia teljes költsége 774 milliárd forint lenne. Ez az összeg azonban igen messze lehet a valós költségektől, hiszen ebben még nincsen benne egy sor egyéb, például infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos kiadás. Csak összehasonlításul: Los Angeles szerint 1280 milliárd forintba kerülne a városnak az olimpia. Ez a jóval magasabb összeg kapcsán meg kell jegyezni, hogy a város 1984-ben már tartott olimpiát, így a helyszínek egy része már biztosan adott.
Egy sor tanulmány, összehasonlítás látott már napvilágot, hogy miért nem éri meg Magyarországnak olimpiát rendeznie. Nem kishitűségről van szó, egyedül csak gazdasági realitásokról. A legegyszerűbb példát nézve: nem lehet véletlen, hogy a 2004-ben olimpiát rendező Görögország most az államcsődhöz igen közeli, hatalmas pénzügyi-gazdasági válságban szenved. Mégis, akkor miért éri meg legalább a döntéshozók szintjén belemenni az olimpia rendezésbe? A kérdésre a válasz egyszerű: addig is sokat lehet lopni, amíg még egyáltalán nem biztos, hogy meg is fogjuk rendezni az olimpiát.
A 2004-es athéni olimpia romjai
Nemrég derült ki, hogy a kormány újabb, ezúttal nettó 240 millió forintos szerződést kötött a PwC tanácsadó céggel az olimpia megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére és az ehhez kapcsolódó különböző feladatok elvégzésére. A baj az, hogy 2024-es budapesti olimpiához a PwC szinte ugyanilyen szerződést írt alá már korábban 480 millió forintért. A különbség mindösszesen csak annyi, hogy a közel félmilliárd forintos szerződést a Miniszterelnökség kötötte, míg ezúttal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a PwC partnere. Abba persze belegondolni sem merünk, mi lett volna, ha a Miniszterelnökség elkérte volna NFM-től a már korábban elkészült megvalósíthatósági tanulmányt.
(Az illetékesek NOB-ra mutogatnak: a nemzetközi szervezet ugyanis szerintük úgy módosította a műszaki követelményeket, amelyek miatt a már elkészült elemzéseket felül kell vizsgálni, ezért kellett újabb tanulmányt íratni.)
A Magyar Olimpiai Bizottság pedig már most több tízmillió forint értékben kötött szerződéseket az olimpia népszerűsítésére és rendezvényszervezésre. A Népszabadság gyűjtötte össze, hogy a Közbeszerzési Értesítőben megjelent adatok szerint mely cégek nyertek el különböző, a budapesti olimpiával kapcsolatos megrendeléséket. Az érdekesség az, hogy a különböző megkötött szerződések éppen a 25 millió forintos értékhatár alatt voltak, így nem kellett nyílt versenyt hirdetnie a kiírónak.
Éppen ezért nem is meglepő, hogy a győztesek között kormányközeli üzletembereket lehet föllelni. A hvg.hu szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal „versenyében” a befutók között van a Szijjártó Péterrel jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó Trinity Communications, a Rogán Antal ismerősei közé tartozó Csetényi Csabához kapcsolható HG 360. Az egyik nyertes cég tulajdonosa pedig az a Poór Csaba, aki korábban Szegeden a Fidesz sajtófőnöke volt, majd a Magyar Röplabdaszövetség elnöke.
Tényleg csak a budapesti olimpia hiányzik nekünk?
Budapest mellett Róma, Párizs és Los Angeles van még versenyben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja majd ki a 2024-es rendezőt. Bár mint látjuk, Budapesttel együtt három európai város is még versenyben van, azt azonban tudni érdemes, hogy a szokásjogon alapuló földrészek közti rotáció alapján Észak-Amerika lenne a soros a rendezésben, mivel ott utoljára 1996-ban, Atlantában volt olimpia, míg európai főváros a közelmúltban (2004-ben és 2012-ben) kétszer is lehetett rendező.
Ahogy korábban is írtuk: pusztán presztízsből ugyanis nincs értelme kockáztatni a költségvetési stabilitást (és vele az EU-s forrásokat), sokkal jobb helye is lehet azoknak az ezermilliárdoknak. Csak akkor éri meg a projekt, ha biztosan megtérül, ennek azonban kicsi az esélye. A felújított létesítmények ugyanis Athénhoz hasonlóan Budapesten is idővel lerobbannának és üresen állnának, ez pedig korántsem nevezhető költséghatékonynak.
