2010-es hatalomra kerülése után a Fidesz szinte azonnal hozzányúlt az ügyészi szervezethez. Az akkor meglévő Alkotmányt még kétharmados parlamenti többségük birtokában úgy módosították, hogy Orbán Viktor jelölje, Polt Péter hat helyett kilenc évig láthassa el feladatát. A jelenlegi legfőbb ügyész azonban nem pusztán a 2010-es 2/3-os Fidesz-győzelem kapcsán, hanem már a 2000-es évektől kezdődően szisztematikusan azért dolgozott, hogy a Fidesz korrupciós bűncselekményeinek egyike se kerüljön bíróság elé.
Több mint visszás, hogy a Fidesz által uralt ügyészség egyszerűen nem indított 2010 óta egyetlen eljárást sem kormánypárti politikus ellen, továbbá a Quaestor és az MNB ügyében sem értek el semmi említésre méltó eredményt. Így eshetett hatalmas „Polt” az ügyészség becsületén.
Polt Péter jó káder
Polt elsődleges feladata már az indulásakor, 2000-ben az volt, hogy blokkolja a Fidesz számára kellemetlen ügyeket. Ez csak felerősödött 2002 után, amikor az új kormány a bíróságra bízta volna ezek jogszerűségének megítélését. A 2010-es kormányváltást követően a Fidesz szinte azonnal hozzányúlt az ügyészi szervezethez. Az akkor meglévő Alkotmányt még kétharmados parlamenti többségük birtokában úgy módosították, hogy Orbán Viktor jelölje, Polt Péter hat helyett kilenc évig láthassa el feladatát. A legfőbb ügyész a módosítás miatt többé nem volt interpellálható a parlamenti patkóban, megválasztását pedig kétharmados parlamenti többséghez kötötték.
A második „lex-Poltra” 2011-ben került sor. Ekkor az ügyészségi szolgálati törvényt kellett módosítani annak érdekében, hogy Polt Péter teljes egészében kitölthesse hivatali idejét. A Fidesz még 2011 áprilisában úgy döntött (az ezzel kapcsolatos aggályokat szokás szerint figyelmen kívül hagyva), hogy mind a bírákra, mind pedig az ügyészekre alkalmazni kell azt az új szabályozást, hogy 62 éves korban kötelező a nyugdíjba vonulás. Mindenkinek, kivéve Polt Péternek, őt ugyanis kivették a törvény hatálya alól. No persze ez logikus lépés volt, elvégre mi értelme lett volna bebetonozni tisztségébe már az első Orbán-kormány idején is többször pártmegrendelések teljesítésével megvádolt Poltot, aki egykor maga is a Fidesz tagja volt.
Így a jelenlegi legfőbb ügyész a 70. életévének a betöltését követően is mindaddig hivatalban marad, amíg az utódját, szintén kétharmados többséggel, meg nem választják. Vagyis a parlamenti képviselők egyharmada, blokkoló kisebbségként, az új legfőbb ügyész megválasztásának megakadályozásával az idők végezetéig hivatalban tarthatja a legfőbb ügyészt. Addig pedig esélye sincs annak, hogy fideszes politikus kerüljön az ítélőszék elé anélkül, hogy a politikai család előzőleg elengedte volna a kezét.
Mi a probléma az ügyészséggel?
A Transparency International (TI) tanulmánya szerint a legfőbb ügyész (aki korábban fideszes országgyűlési képviselő volt) meghatározó befolyást gyakorolhat a nyomozásokra, szinte korlátlanul sakkozhat az ügyekkel. Az is tény, hogy 2010 óta a korrupcióval kapcsolatos feljelentések száma a felére-harmadára csökkent. Továbbá Polt Péter kinevezése után háromszorosára nőtt a feljelentések elutasításának aránya. Ha pedig mégis indult nyomozás, azt kétszer gyakrabban szüntették meg. A magyarországi korrupció felszámolásában tehát biztos nem a legfőbb ügyész lesz a segítségünkre.
Pedig voltak ám eléggé gyanús történések a fideszes politikai elit háza táján: Rogán Antalnál is a NAV mindent rendben talált, Szijjártó Péter pedig aputól kapta a pénzt a villájára, Mészáros Lőrinc vagyonosodásával is minden a legnagyobb rendben, s sorolhatnánk. Több mint elgondolkodtató, hogy Magyarországon a Fidesz által uralt ügyészség egyszerűen nem indított 2010 óta egyetlen eljárást sem kormánypárti politikus ellen.
Hack Péter büntetőjogász, tanszékvezető egyetemi docens véleménye szerint ez a fajta szelektív igazságkeresés, amely az ügyészségre is jellemző, tetten érhető abban, hogy olyan ügyekben, amelyek ideológiailag, vagy politikailag a kormányzat számára fontosak, ott az ügyészség feltűnő buzgalommal próbál eljárni. Többek között emlékezhetünk arra, hogy a norvég civil szervezetek elleni eljárások során hatalmas rendőri erők jelentek meg az Ökotárs Alapítványnál. Ezzel szemben a Fidesz számára kényelmetlen ügyeknél az ügyészség a füle botját sem mozdítja meg.
A Quaestor-ügyben nem hallgatják ki Tarsoly titkárát, (aki mit ad Isten, pont a legfőbb ügyész leendő veje), és a Nemzeti Választási irodánál történtekkel se foglalkoznak nagyon. A föld- és a trafikmutyi ügyében még párton belülről is kerültek elő bizonyítékok, mégsem történt semmi. Horváth András is hiába lóbálta a NAV által takargatott milliárdos nagyságrendű áfacsalásokról szóló dokumentumokat, ahhoz, hogy a kormány egyáltalán beszéljen a NAV-körüli visszásságokról, egy amerikai kitiltási botrány kellett. Ilyen állapotok mellett felesleges arra várni, hogy egy kormánypárti politikus egy korrupciós ügybe fog belebukni.
A legtöbb gyanús fejlemény az MNB pénzei körül történnek. Azonban „meglepő”, itt sem történt semmilyen felelősségre vonás. Ez bizonyosan nincs azzal összefüggésben, hogy a legfőbb ügyész felesége az MNB alapítványai közül kettőben is felügyelőbizottsági tag. Nyomozás helyett csak úgynevezett törvényességi eljárás indult.
Ahogy Hack Péter büntetőjogász fogalmazott: a Fidesz-kormány egy olyan államberendezkedést hozott létre, amelyben mindent az uralkodó kormánypárt és főként a miniszterelnök akarata határoz meg. Ennek a rendszernek a része lett az ügyészség is 2010 után. A szelektív igazságkeresés a mindennapok részévé vált. Ha valaki elrontja az adóbevallását, a NAV rögtön lecsap rá, miközben az MNB-alapítványoknál, vagy akár a Quaestor-ügyben milliárdok mozognak úgy, hogy senkinek nem tűnik fel.
