A magyar munkaerőhiány tovább fokozódott, amit mi sem bizonyít jobban, hogy rekordmagas értéket ért el a betöltetlen álláshelyek száma. Ma már nemcsak arról lehet beszélni, hogy bizonyos magas kvalitást igénylő iparágakban nem találnak a cégek megfelelő munkaerőt, hanem az alacsony képzettséget igénylő területeken is egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány.
Azon szektorok listája, ahol súlyos nehézségek merültek fel, hónapról-hónapra csak bővül: például hiány van takarítóból, pénztárosból, sőt, már idénymunkásból is.
Rekordmagas értéken a betöltetlen állások száma
2016 első negyedévében óriásit ugrott a betöltetlen álláshelyek száma a versenyszférában, ami arra utal, hogy a magyarországi munkaerőhiány tovább növekszik. A KSH adatai szerint összességében több mint 50 ezer állás állt üresen az év első három hónapjában. A hazai munkaerő-piaci helyzet erősen ellentmondásos: miközben látszólag javul a munkaerő-piaci helyzet, egyre jobban fékezi a növekedést a képzett munkaerő hiánya, méghozzá pont a nemzetközi téren legdinamikusabban fejlődő ágazatokban.
Sőt, a helyzet igazából rosszabb: jelenleg ugyanis már nemcsak arról lehet beszélni, hogy a magas kvalitást igénylő iparágakban (mint például az IT-szektor), nem találnak a cégek megfelelő munkaerőt, hanem az alacsony képzettséget igénylő területeken is egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány.
Forrás: portfolio.hu
Egyértelmű, hogy a munkaerőhiány elsődleges oka a nagyon alacsony bérek. Miközben a kétezres évek elején még Magyarországra jártak át dolgozni Szlovákiából, mára ez megfordult. Még nagyobb baj, hogy szintén az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt százezrek vándoroltak ki Nyugat-Európába, akik közül várhatóan sokan nem is térnek majd vissza.
Az egyik lehetséges „gyógyír” a munkaerőhiány enyhítésére a külhoni magyarság hazai foglalkoztatása lenne: a helyzet azonban most ott tart, hogy nagy részük már meg sem áll Nyugat-Európáig, amikor munkát keres. Általános probléma ugyanis, hogy nagyon hamar elhagyják Magyarországot és Nyugat felé veszik az irányt, akár nyelvtudás nélkül. Itthon még feltétel a magyar nyelvtudás egy betanított munkához, ahhoz, hogy tovább menjen, már nem feltétlenül kell tudnia a célország nyelvén. Ráadásul, mivel Szlovákiában kiegyenlítődtek a bérek, ezért onnan nem jönnek már a Dunántúlra dolgozni.
Hol a képzett munkaerő?
A HVG megbízásából az Aon Hewitt által végzett kutatás szerint száz érintett magyar cégből 42-nél olyan fokú gépészmérnök-hiányt várnak 2017 végére, amely miatt nem tudják megvalósítani üzleti stratégiájukat. Ez a szakma az elmúlt években mindig a hiánylisták élén állt, most azonban még ezzel a 42 százalékos aránnyal sem lett első, ugyanis előretört egy még fontosabbnak látszó végzettség: a jármű- és közlekedésmérnök. A vállalatok szempontjából nagy kockázatot jelentő diplomás-hiány élmezőnye jelenleg így néz ki:
Forrás: HVG
Jelentős hiány van informatikusokból is. Egy iparági felmérés szerint legalább 22 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és már akkora a baj, hogy 400 ezer forintos kezdő fizetésért sem lehet megfelelő programozókat találni.
A munkaerőhiány legfőbb okaként az oktatást említik a szakértők: évente néhány ezer fő szerez informatikai végzettséget a felsőoktatásban, és körülbelül ugyanennyien más oktatási szinteken, így még az évente körülbelül 3000 nyugdíjba vonuló informatikus utánpótlására sem termel ki elég szakembert az oktatás.
Munkaerőhiány van már a képzettséget nem igénylő állásoknál is
Az alacsony képzettséget igénylő területeken is egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány. A múltkori, hazai munkaerő-hiánnyal foglalkozó írásunkban már jeleztük, hogy felmérések szerint a feldolgozóipari vállalatok fele munkaerő-hiánnyal küzd Magyarországon. Számos magyar ipari parkban olyan helyzet alakult ki, hogy a vállalatok egymás munkaerőit lopják el. Azon szektorok listája, ahol már súlyos problémák merültek fel a munkaerőhiány miatt, hónapról-hónapra csak bővül:
Legalább 50, de lehet, hogy 80 ezer idénymunkás hiányzik a zöldség-gyümölcs ágazatból, így alig találni embert, aki leszedje a paradicsomot, uborkát vagy az almát – mondta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Régen diákmunkásokkal ki lehetett pótolni a hiányzó helyeket és idén is ezzel próbálkoztak. Ezen a nyáron 20 százalékkal több diák dolgozott a földeken, mint tavaly. Ledó szerint viszont legalább 50 százalékos növekedés kellett volna, hogy minden üres helyet diákokkal töltsenek fel.
Az elmúlt hetekben járta körbe a sajtót az a hír, hogy a Lidl már 304 ezer forint fölötti bruttó fizetési ajánlattal keres főpénztárost legalább két boltjába, illetve a Tesconál már problémák vannak az áruellátással, mert nem találnak raktárost. A takarítócégeknél 8500 betöltetlen állás van, de a valós szám még ennél is jóval magasabb lehet. Aki teheti, külföldre megy dolgozni, és az itthon maradottakat is csak egyre magasabb bérért tudják megszerezni – derült ki a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) közleményéből.
Mit kéne csinálni?
Miközben a magyar kormány megálmodott egy munkaerő-alapú társadalmat, hamar kiderült, hogy ehhez nincs elég munkás. Azaz lenne, ha a Fidesz végre rájönne, hogy nem a közmunka-program felfuttatásával lehet megoldani a hazai munkaerő-piaci problémákat, hanem megfelelő képzési rendszerrel. A magyar kormány azonban csak ül a babérjain, büszke a 4 millió fő feletti foglalkoztatásra, miközben köztudott, hogy a jó adatok csak annak köszönhetőek, hogy évente több százmilliárd forintot öntenek a közmunka-programba, és a statisztikába beleszámolják a környező országban dolgozó magyarokat is.
Tény, hogy a kivándorlás és a munkaerőhiány egyik oka a nagyon alacsony bérszínvonal. A versenyszektorban viszont csak és kizárólag akkor lenne lehetőség a bérek emelésére, ha a magyar gazdaság versenyképesebbé válna. Strukturális reformokra és kiszámíthatóbb gazdasági környezetre van szükség, valamint olyan foglalkoztatáspolitikai stratégiára, ahol nem az egyszerű utat választják (több százmilliárdot forintot öntenek a közmunka-programba, amely zsákutcának tekinthető, mivel a közmunkában dolgozók többsége nem tud elhelyezkedni a versenyszektorban), hanem a hosszú távú szempontok figyelembevételével a képzési rendszerek javítását.