2010 óta a Fidesz folyamatosan építi le, és formálja neki tetszőre a magyar médiapiacot: a politikai nyomásgyakorlástól a tulajdonosi szerkezet kierőszakolt átalakításán, a gazdasági kivéreztetésen keresztül a hatósági, az állami és a jogi eszközök használatáig, szinte mindenre akadt példa.
Az újabb szöget a sajtószabadság koporsójába a Népszabadság felfüggesztése jelentette, amely végül, mint ismeretes, Mészáros Lőrincz érdekeltségéhez tartozó céghálóhoz került. A Fidesz azonban nem áll le: a Magyar Narancs értesülési szerint a Bors, a Kisalföld és a Délmagyarország is a közeljövőben kormány közeli kezekbe kerülhet.
Forrás: 444.hu
Szabad-e a magyar sajtó, vagy sem?
Az amerikai külügy Hungary Media Freedom címmel jelentetett meg közleményt. A Népszabadság felfüggesztése mellett megemlítették a 444 újságíróinak Parlamentből való kitiltását is. Óvatosan fogalmazva, „barátként és szövetségesként” arra biztatják a magyar kormányt, hogy olyan körülményeket biztosítsanak a médiapiacon, amelynek hatására mindenki több szempontú tájékoztatást kaphat.
Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője szerint azonban Magyarországon „semmilyen szabadságjog – így a sajtószabadság – sincs veszélyben”, és hogy „a Népszabadság bezárása tisztán gazdasági döntés volt” . Menczer azt is elmondta, hogy, aki a sajtószabadság folyamatos hanyatlása miatt aggódik, annak egészen biztosan nincsenek hiteles információi Magyarországról, és „aki olvassa, nézi a magyar sajtót, folyamatosan találkozhat a vélemények sokszínűségével”.
Hiába a szép szavak, a Publicus Intézet legfrissebb közvéleménykutatása szerint a magyar lakosság majdnem kétharmada valami teljesen mással találkozott, ugyanis valamiért azon a véleményen voltak, hogy Magyarországon a sajtószabadság erősen korlátozott, és a közszolgálati médiumok egyoldalúan közvetítenek. A válaszadók egytől-ötig terjedő skálán 2,7 pontot adtak a sajtószabadság helyzetére, amely a „nem szabad” megítélés alá esik.
85 százalékuk hallott arról, hogy a Népszabadság felfüggesztette működését, legtöbbjük véleménye szerint ráadásul azért, mert a lap kritizálta a kormányt és annak politikusait, valamint, mert a Fidesz korlátozza a sajtószabadságot.
Viszont csak egyharmaduk hallotta, hogy az újság egy Fidesz-közeli vállalkozás befolyása alá került. A lapkiadó Mediaworksöt ugyanis az Opimus vásárolta meg, amely Mészáros Lőrinchez köthető. Ráadásul a legutóbbi hírek szerint, a Magyar Idők két vezetője is bekerült a cég vezetésébe. Nem zárják ki a lap újraindítását, és ha így lesz, valószínűleg arra a sorsra jut majd, amire az Origó jutott a szellemi átképzéssel.
Kórtörténet
A magyar lakosságnak volt mire alapozni ezt a véleményt, ugyanis a Fidesz, hatalomra kerülése óta világosan nyomon követhető a hazai médiapiac leépülése: a folyamatot a Ténytár egy hosszabb elemzésben, illetve rövidebben legutóbb a 24.hu is bemutatta.
Kezdődött minden a mindenféle szakmai egyeztetés nélkül 2010 decemberében elfogadott 180 oldalas, új médiatörvénnyel. Összeolvasztották az ORTT-t és az NHH, ebből született meg a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, amelynek elnökét korlátlanul újra lehet választani, és a miniszterelnök jelöli ki kilenc évre. Ekkor született az a szabály is, amely segített a Médiatanácsot megszállás alá vonni, és azt párthű emberekkel feltölteni.
Ezután a Klubrádió frekvenciájának megszüntetése következett, majd megpróbálták felszámolni az újságírói forrásvédelmet, amelynek eredményeként házkutatás is zajlott az Átlátszónál, és lefoglalták a főszerkesztő számítógépének merev lemezét.
Persze a közmédia működésének átszervezése sem maradhatott ki: ekkor született meg az MTVA, ahová átkerült a közmédia vagyona, emberei és a műsorgyártás is.
Természetesen a kormányhoz közeli emberek különböző jelentős pozíciókba való kinevezése is folytatódott, amelynek eredményeként többször is előléptették a hírhamisításért a sajtóban felelősnek tartott Papp Dánielt. A hírhamisítások ellen éhségsztrájkkal tiltakozó újságírók ráadásul elvesztették munkahelyüket.
Létszámleépítések voltak, majd a közmédia elkezdte kiszervezni különböző cégeknek a műsorgyártást több 100 millió forintos értékben, amelynek haszonélvezői a legtöbb estben Habony Árpádhoz vagy a Fideszhez köthetők.
Masszív támadást indítottak az RTL ellen is, megszavazva a reklámadót, amely gyanúsan erre a csatornára volt kiélezve.
A Simicskával való összeveszés után, mikor a Hír TV, a Class FM, valamint a Magyar Nemzet elkezdett a kormánynak nem annyira tetsző témákról is beszámolni, megvonták tőlük az állami reklámpénzeket, a Class FM szerződését pedig nem hosszabbították meg. Megszűnt a Metropol című napilap is, amelynek helyét a Habony Árpád érdekeltségeibe tartozó Lokál vette át.
Ellenőrizetlenül folytak a reklámbevételek a Ripost.hu-hoz és a 888.hu-hoz, illetve a szintén kormányközeli személyek által bekebelezett Napi Gazdasághoz, amely ma már Magyar Idők névvel terjeszti a kormány gondolatait arról, hogy ki a valódi hazafi.
Azt is sikerült elérni, hogy az országos hírforrások jelentős része az MTI-re támaszkodjon, pedig számtalanszor előfordult, hogy torzítottak a híreken. Nemes egyszerűséggel ingyenessé tették a hírszolgáltatást, kiszorítva ezzel a piaci alapon működő független hírügynökségeket, mivel a szerkesztőségek ahol csak tudták, csökkentették kiadásaikat.
Miután Lázár Jánosról közölt tényfeltáró cikksorozatot az Origo, kirúgták annak főszerkesztőjét, Sáling Gergőt. Nem sokkal később a tulajdonos Telekom megvált a portáltól, és az a New Wave Media kezébe került. Ettől kezdve a nyitóoldal gyakrabban hasonlított egy propagandaoldalra, mint egy online újság felületére.
2014 végén a TV2 került Fidesz-közeli befolyás alá, mégpedig Andy Vajna filmügyi kormánybiztos tulajdonába, aki azóta a rádiópiacra is betört a Rádió1 nevének újrahasznosításával.
Most pedig elérkeztünk 2016-hoz, a Népszabadság felfüggesztéséhez, újságíróinak munkanélkülivé tételéhez, és a legnagyobb ellenzéki lap Fidesz-közeli kezekbe játszásához.
Sokkhatásként érte az újságírói közösséget a legnagyobb példányszámú ellenzéki lap, a Népszabadság tevékenységének felfüggesztése. Rengeteg lap fejezte ki hasábjain együttérzését.
Ironikus, ahogy az idők változnak. 2002-ben, a Medgyessy-kormány hivatalba lépése után Orbán Viktor rendkívüli módon féltette a sajtó szabadságát, most pedig sorra kebelezi be az ellenvéleményt képviselő orgánumokat. Az egykori nagy rendszerváltó, ma az egykori megszállókhoz dörgölőzik, miközben, ahogy Hargitai Miklós újságíró elmondta, az elmúlt hetekben egy volt pártlap lett a sajtószabadság legfőbb jelképe.
Mi a következő?
Bár Mészáros Lőrincz tagadta, hogy ő vette volna meg a Népszabadságot, azt nem elég nehéz bebizonyítani, hogy igenis, Fidesz-közeli körök tették rá a kezüket a baloldali médiumra. Az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy egyetlen nappal azután, hogy kiderült, a Népszabadságot is kiadó Mediaworks a Mészáros Lőrinc közeli Opimus Press Zrt. birtokába került, a frissen a Mediaworks igazgatótanácsába választott Liszkay Gábor felkereste a Népszabadság szerkesztőségének épületét, ahol a kiadó is működik.
Liszkay onnan ismeretes, hogy sokáig a Simicska Lajos tulajdonában lévő Magyar Nemzet főszerkesztője volt, de Simicska és Orbán Viktor összeveszése után távozott, jelenleg a kormánypárt propagandalapjának, a Magyar Időknek a tulajdonosa.
A Fideszes médiagőzhenger mindezzel azonban nem áll le: egyrészt, az Opimus Press egy sor újságot is felvásárolt (köztük például a tinédzsereknek szóló Bravo magazint is), másrészt, a Magyar Narancs értesülései szerint a kormánypárt kinézte magának azt a Kajmán-szigetekre bejegyzett Lapcom kiadót is, amelyhez a Bors, a Kisalföld és a Délmagyarország is tartozik. A lap szerint egy delegációt már ki is küldött a Fidesz Londonba, hogy tárgyaljon a portfólióról.
